Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is. Új!! : Szalamiszi csata és Dardanellák · Többet látni » Delphoi Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban. Nagyság, gyarlóság, népítélet | Demokrata. Új!! : Szalamiszi csata és Delphoi · Többet látni » Epheszosz Celsus könyvtára Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén. Új!! : Szalamiszi csata és Epheszosz · Többet látni » Fönícia Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Szalamiszi csata (Kr. Az ókor hadtörténetéből – Csaták – Szalamisz. e. 480) A görög flotta kiváló taktikájának, illetve hajói gyorsaságának és fordulékonyságának köszönhette a sikert. Címkék Szalamiszi csata, hadiflotta, tengeri harcászat, Xerxész, tengerszoros, görög, perzsák, Perzsa Birodalom, Hellász, Athén, csata, háború, hadviselés, hajók, perzsa, flotta, hajó, görögök, Szalamisz, katona, ókor, sziget, tengeri, hadjárat, ütközet, történelem, tábor, Kis-Ázsia, Hérodotosz, Themisztoklész, hoplita, szárazföld
Szerfölött kedvezőtlenné vált helyzetükből Pauszaniasz egy éjszakai hadmozdulattal szerette volna kivonni csapatait, hogy a síktól délre magasló hegyek hágóiban és szorosait megerősítve jusson élelemhez és vízhez. A rendkívül bonyolult tervet nem sikerült végrehajtani; a hajnal még a síkon találta az összegabalyodott görög csapatokat. A perzsa lovasság rohamra indult ellenük; a lassabban mozgó gyalogság követte. Ókori Hellász - Lufi pukkasztó. Csapataik mozgását a perzsák sem tudták összehangolni, és a zűrzavart kihasználva Pauszaniasz ellentámadásba lendült. A túlerőben harcoló perzsák jó eséllyel így is győztek volna, ha Mardoniosz fővezér el nem esik — Hérodotosz szerint egy spártai parittyás vagy athéni parittyás lőhette fejbe. Erre a perzsák megfutottak, a görögök pedig elfoglalták és megsemmisítették a perzsa tábort. Következmények [ szerkesztés] A menekülő perzsákat Artabazosz szedte össze több-kevesebb sikerrel. Helyzetüket tarthatatlannak ítélte, és elindult velük hazafelé. Pauszaniasz húsznapos ostrommal bevette Thébait, amely korábban átállt a perzsákhoz, és kivégeztette a perzsapárti vezetőket.
Ám egyben a politikusi hatalomvágy, a mohó vagyonosodás, a nagy tettek leple alatt való korrumpálhatóság és a dicsőséges csatanyerések melletti arrogancia, gőg és baráti klientúraépítés mintájává is vált. Hérodotosz a görög–perzsa háborúk leírásában, Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok művében foglalkozik Themisztoklésszel. Themisztoklész nem polgári származású. Még inkább nem tartozott a családja a hellén elithez. A későbbi – periklészi – törvények szerint még athéni sem lehetett volna. Thuküdidész és később több történetíró is megjegyzi, hogy ifjúkori kicsapongó magatartása korántsem jelezte, hogy Athén nagy hadvezér-politikusává válhat. Pedig azzá vált. Méghozzá a legnagyobbak közül valóvá. Filozófiát tanult, és alacsony származásából fakadó tudásbeli hátrányait gyors és stratégikus gondolkodásával pótolta. Első hadba vonulása Marathónnál volt. Középrangú katonaként már ekkor irigyelte hadvezére dicsőségét, s fenn is maradt a mondás tőle, hogy: "Miltiadész dicsősége nem hagy aludni! "
Hozzájárult a visszavonuláshoz egy Babilonban kitört felkelés, amely a királyi haderő egy részét lekötötte az anyaországban. Megpróbálta rávenni a görögöket arra, hogy kössenek vele (egyenlőtlen) szerződést, a görög államok ehelyett megújították szövetségüket, és úgy döntöttek, megpróbálják kiverni a perzsákat a félsziget északi részéről, mielőtt a nagykirály seregével visszatérne. Az athéniek Attika és Lakónia városaitól is kértek és kaptak segítséget a perzsák ellen. A következő hadászati szezonban a spártaiak megindultak északra a Peloponnészoszi-félszigetről, de Mardoniosz megelőzte őket. A perzsa fővezér betört Attikába, és elfoglalta Athént, aminek szárazföldi hadereje a marathóni csata óta eltelt tizenegy évben meggyengült, mert Themisztoklész minden erőforrást a hajóhad felszerelésére fordított. Ez Szalamisznál gyümölcsözött, a rákövetkező évben azonban behozhatatlan hátránnyá lett a perzsák ellen. Mardoniosz felgyújtotta a várost, majd visszavonult Boiótiába, hogy a számára kedvező sík terepen fogadhassa a görögöket.