For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Hegedűs Tibor. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Hegedűs Tibor Jób Dániel és Hegedűs Tibor 1936-ban Életrajzi adatok Születési név Hegedűs Tibor Károly Vendel Született 1898. november 8. Budapest Elhunyt 1984. november 7. (85 évesen) Budapest Sírhely Farkasréti temető Származás magyar Szülei Hegedűs Károly Ács Malvina Pályafutása Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (-1921) Aktív évek 1921–1969 Díjai Érdemes művész 1973 Hegedűs Tibor IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Tibor témájú médiaállományokat. Hegedűs Tibor (teljes nevén: Hegedűs Tibor Károly Vendel) ( Budapest, 1898. Építészet és tervezés - Hegedűs Zoltán építész. – Budapest, 1984. ) magyar színművész, rendező, színigazgató, főiskolai tanár, érdemes művész. Életpályája 1898 -ban született Budapesten Hegedűs (Fiedler) Károly (1863–1945) [1] és Ács Malvina (1877–1949) [2] gyermekeként. [3] Az első világháborúban az orosz fronton volt katona. Pályáját Miskolcon újságíróként kezdte.
Díjai, elismerései [ szerkesztés] Érdemes művész (1973) Jegyzetek [ szerkesztés] m v sz A Színművészeti Főiskola 1921-ben oklevelet szerzett hallgatói Andai Ernő • Dávid Mihály • Etter Géza • Fazekas Bertalan • Hegedűs Tibor • Iványi Márta • Kaczur Mária • Kemény László • Kolár Mária • Márk Sári • Nagy László • Somody Pál • Szini Margit • Szőke Kálmán • Vághy Anna • Tassy Mária Nemzetközi katalógusok VIAF: 303726636 OSZK: 000000019845 NEKTÁR: 619756 PIM: PIM57824 ISNI: 0000 0000 7943 6579
Magasépítő technikus Az építőipar ágazat 5 éves képzése, amely érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszerzésével zárul. Ajánlott minden fiatal számára, aki át szeretné éli az alkotás örömét. Aki összetett, változatos munkára vágyik, jellemző rá az elméleti és gyakorlati felkészültség, a folyamatos fejlődés, kiváló szervező, megbízható, precíz, műszaki látással rendelkezik, van kézügyessége és kombinációs készsége. Ezzel a végzettséggel pályakezdőként operatív irányító mellett művezetőként, majd több éves gyakorlati tapasztalat után építésvezető pozícióban van lehetőség maradandót alkotni. Hegedűs Tibor – Wikipédia. A magasépítő technikus önállóan vagy mérnöki irányítással épületek és más építmények építésével, felújításával, átalakításával, karbantartásával és javításával kapcsolatos műszaki feladatokat lát el. Munkafolyamatok összehangolását, szervezését végzi. Az építőanyag-gyártás technológiai folyamatait előkészíti. A gyártási technológia folyamatát és készletét ellenőrzi.
Születés: Budapest, 1898. november 8. Halálozás: Budapest, 1984. november 7. Szülei: Hegedűs Károly MÁV-felügyelő, Ács Malvin Öccse: Hegedűs Lajos Viktor gyógyszertörténész Lakása: Budapest I. Logodi utca 81. (1924), XIII. Pannonia utca 6. (1931), XIII. Pannonia utca 24 (1932-1933), XIII. Csáky u. 37. (1934), V. Falk Miksa u. 3. Hegedűs tibor építész technik s.r. (1935-1936), V. Katona József utca 22. (1937-1945) Az I. világháború utolsó évében az orosz fronton szolgált, ahol megsebesült. Pályája kezdetén Miskolcon volt újságíró, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1921-ben elvégezte a Színiakadémiát és a Belvárosi és az Andrássy úti Színház tagja lett. 1925-től a Renaissance, majd a Belvárosi Színházban rendezett, 1927-től a Vígszínház rendezője, főrendezője, 1943-44-ben igazgatója volt. 1945-ben az Igazolóbizottság elsőfokon eltiltotta, majd mégis igazolta, ennek ellenére háttérbe szorult: dolgozott Szegeden, majd az Állami Bányász Színházban, a XI. ker. Tanács Népművelési Osztályán, tanárként a Csepeli Vasművek munkás színjátszó csoportjánál, rendezőként a Néphadsereg Központi Tisztiházánál.
Mindig úgy szólított, hogy fiam, ezt már megszoktam. Most ezt mondta: "Erzsike, olyan jó nekem, hogy itt vagy! " Csak nagyon régen, gyerekkoromban mondta így ki a nevem. És milyen az ember? Abban a pillanatban én már nem fáztam. Nem akartam visszamenni aludni. Nem fájt a fejem. Álmos sem voltam. Csak azt kívántam, hogy ott maradhassak vele. Hegedűs tibor építész technikus ddr. Akkor arra gondoltam, miért nem mondjuk ki ezt többször: "Olyan jó, hogy itt vagy! " Miért nem kérte sosem: "Aludj nálam, gyerekem. " Fél év múlva vallotta csak be: "Te, olyan jó volt az az éjszaka. " Miért nem mondjuk ki, ha egyszer a másik nem veszi észre — nem azért, mert rossz, hanem azért, mert siet, mert figyelmetlen, mert még nem érett meg rá —, hogy olyan jó, hogy itt van. Összetalálkoztam tehát az édesanyámmal úgy, ahogyan az édesapámmal nem tudtam, mert olyan hamar elment, éppen a felnőttkorom elején, és máig nem tudtam meg róla azokat a dolgokat, amelyeket megtudtam az édesanyámról ez alatt a három év alatt. (Folytatjuk) Schäffer Erzsébet a Nők Lapja Pulitzer-emlékdíjas újságírója, akinek a munkásságát Prima Primissima díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is elismerték.
Egyszer jött egy fiatalember, s azt válaszolta: "Ne haragudjon, gerincsérvem van. " Mire én: "Jó, akkor várok valaki mást. " Érdemes kérni. A Bibliában is az áll, hogy aki kopogtat, azt beengedik. Aki kér, annak megadatik… Ezek nem ősi rituálék, hanem belénk, emberekbe kódolt felső parancsok. Jelzőköhögés Az édesanyám nagyon beteg volt — a Nők Lapjában nagyjából megírtam annak a három évnek a történetét, amikor nálunk lakott az élete végén. Mindezeket az élményeket A temesvári lány című kötetbe szedtem össze csak azért, mert ez volt életem egyik legnagyobb találkozása. Hegedűs tibor építész technik s.r.o. Éppen az édesanyámmal. S ha nem lett volna beteg, és nem szorulunk egymásra: ő ránk — s mint aztán kiderült —, én meg őrá… akkor ez meg sem történik. Szerettük mi egymást, nem volt baj sosem, megültük a születésnapokat, az anyák napját, ő kötötte a sálakat és a sapkákat az unokáknak, vittem neki süteményt, írtam lapokat. Minden rendben volt — és mégsem. Volt valamilyen fal közöttünk, amelyet ő nem tudott áttörni. Nem volt egy kérő ember, én meg — négy gyerekünk van, és most már hét unokánk!
Budapest, [1942. ] Visszaemlékezései: Az első magyar hangosfilm hiteles története. Budapest, 1964. (kézirat) ♦ Az első magyar hangosfilmről. Budapest, 1970. (kézirat) Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ FamilySearch ( házassági) ♦ Filmművészeti Évkönyvek