Az áprilisi törvények | feladatlap Tedd próbára tudásod az áprilisi törvényekről szóló videóhoz kapcsolódó Redmenta teszttel! forrás: Országgyűlési Múzeum Lészen ágyú! A háromszéki ágyúöntés története Mitől volt különleges az a bizonyos, népdalban is megénekelt rézágyú? Az erdélyi tüzértiszt, Gábor Áron a székely találékonyság legendás figurája, aki mintegy hetven löveget készített a szabadságharc alatt. A film bemutatja az ágyúöntés technikáját, ahogy eddig még nem láthattuk. Ismerd meg 1848–49 nemzeti ereklyéit! | online játék Milyen emléktárgyakat őriz a Nemzeti Múzeum a szabadságharc idejéből? A tankocka segítségével megismerheted a nemzeti ereklyéket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket is! Korfestés | virtuális kiállítás Milyen "trendek", színek, formák és hangok voltak meghatározók Petőfi korában? Az online kiállításban felfedezésre várnak szabadságharcos nóták, a nemzeti ügyeket jelképező kiegészítők és a kor tehetséges művészei is. forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum Pénzek színes világa: A Kossuth-bankók kora Az első felelős magyar kormány pénzügyminisztereként Kossuth Lajos feladata volt az ország pénzügyeinek rendbetétele.
Válogatásunkban a 1848–49-es forradalom, szabadságharc elevenedik meg a különböző interaktív, online kiállítások tartalmain, a Néprajzi Múzeum tárgyain, a Hadtörténeti Múzeum pákozdi csatáról és az ágyúöntés technikájáról szóló kisfilmjein és a MuseuMap tematikus képgalériáin keresztül. Ismerd meg a korszak ikonikus tárgyait, relikviáit, és a forradalmi időszak jeles alakjait is, akiknek életéről a mai napig tanulunk, megemlékezünk. "Pest város közönség nevében alolirottak szerencsések hivatalosan értesíteni a magyar nemzetet, a' mi más országokban polgár vérébe került – a' reformot – Budapesten 24 óra alatt békés és törvényes úton kivívta a törvényes egyetértést" Idézet a MuseuMap-en található egyik dokumentumból Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kora A Nemzeti dal és a 12 pont példányai elárasztották a városokat, de mi mást jelképezhet a Nemzeti Múzeumban kiállított nyomdaprés? Görgey szablyához miért erősíthettek egy nagyítót? A szabadságharc eseményeire utaló tárgyak között meglelheted még Petőfi kokárdáját, Batthyány íróasztalát, és a honvédek fegyvereit is.
Bizonyos azonban, hogy a múzeumi kisharangot 1848-ban használatba vették, valószínűleg a forradalom előtt néhány héttel, talán éppen az ideiglenes nyitvatartási rend bevezetésének napján, 1848. január 24-én. A múzeum udvarában ma is látható kisharangot évtizedekig egy ember, a kapus- (portás-) állást elsőként betöltő Kovács Péter (idősebb korábban: "Kovács bácsi") kongatta meg. Az 1848 elején 34. életévében járó múzeumi kapus 1845 májusától majd fél évszázadon át fogadta a látogatókat. A Nemzeti Múzeum harangját évtizedekig használták, de hogy pontosan meddig, nem tudjuk. Mindenesetre a harang, amely egykor mindennap megszólalt, már régen hallgat. Ha beszélni tudna, sok érdekeset mesélhetne az elmúlt százhatvanöt esztendőről. Az Erimtan Múzeum Ankarában Baselitz. Újrajátszott múlt Kiss Múzeum múzeumaspiráns
A Királyi Helytartótanács épülete Carl Vasquez 1837-es rajzán (forrás: FSZEK, Budapest-képarchívum) Táncsics Mihály kiszabadítása Az író, Táncsics Mihály a közeli József kaszárnyában raboskodott sajtóvétség miatt: 1846 után a jobbágyság felszabadítását követelte és röplapokat terjesztett. A tömeg átvonult a (később a rabról elnevezett) Táncsics Mihály utca 9. számhoz, majd kiszabadították és hintón Pestre vitték át. Az egykori József laktanya épülete. Nemzeti Színház A március 15-i események záró helyszíne a Nemzeti Színház volt a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán (az épületet 1914-ben lebontották, helyén ma irodaház található). Az eredeti program szerint ezen a napon a Két anya egy gyermeke c. darabot játszották volna, de az események miatt a színház vezetése úgy döntött, hogy Katona József Bánk bánját fogják előadni. A darabot azonban néhány jelenet után félbeszakította a bevonuló tömeg, akik Táncsics Mihály megjelenését várták, ő viszont ezen a napon már nem jelent meg, helyette a Nádor fogadóban töltötte estéjét.