Az alapellátást tekintve is ordítóak az eltérések, pedig ezzel a kórházi ápolások jó része elkerülhető lenne, ebben hazánk helyzete a legrosszabb" – emelte ki a szakértő, akinek a számításai szerint mintegy 1800 milliárd forint hiányzik a rendszerből, ezt pedig a lakosság érzi. Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója azt vette sorra, hogyan lesz valakiből magánbeteg és milyen nyomás helyezkedik a magánegészségügyre. Az Országos Gerincgyógyászati Központ tovább bővíti kapacitásait | PannonHírnök. Beszélt a humánerőforrás-krízisről, hogy a hálapénzek nyolcvan százalékát elnyelő "orvosbárók" alól lassan kivesznek a "Tóth doktorok", vagyis a kollégák. "Mind többen szorulnak ki az állami ellátásból, míg 2015-ben a lakosság 53, tavaly a 60, idén feltehetőleg már a 65 százaléka veszi igénybe a magánellátást. Ma már egyáltalán nem luxus, hanem szükség az ellátásnak ez az útja, viszont jogos felvetés, hogy ezért a rászoruló kétszer fizet. Mert amikor a mintegy 91 százaléknyi járulékfizető fele magánellátást vesz igénybe, lényegében olyanért nyúl a zsebébe, amit már a befizetésével elvileg kifizetett.
A mai modern CT berendezések esetén a HRCT (a tüdő részletes megjelenítésére szolgáló nagy felbontású CT sorozat) elkészítéséhez nem szükséges újabb felvételkészítés, az első sorozatból matematikailag kiszámítható, így valószínűleg nem is készült külön HRCT felvételsorozat. A modern CT berendezésekkel már kevesebb is lehet a sugárdózis, mint a szakirodalomban korábban megadott átlagos érték. A szakmai alapelvek szerint a felvételek készítésekor is törekedni kell a legkisebb sugárterhelésre. A rákkeltő kockázatokat mindig az egyébként is - sajnos - meglévő kockázathoz hozzáadva kell értelmezni. Ezek a rák-rizikók súlyos sugárterheléses esetek (atombomba robbanás, atomerőmű-baleset áldozatai) alapján számolt kockázatok, mivel senki sem tudja megmondani, hogy a számos károsító körülmény (környezetszennyezés, esetleges dohányzás, kémiai anyagok stb. ) mellett még kapott sugárterhelés közül melyik okozhatna-e végül is daganatot. A kockázat tehát egy relatív, hozzáadott százalék (vagy ebben az esetben inkább csak ezrelék), egy statisztikai jellegű adat, ami az egyes emberre nézve nem mond sokat.
Azt várom, hogy az egészségpolitika ezeket a folyamatokat felismeri, analizálja és a politikai vezetés felé korrekt módon interpretálja. Megoldásként nem tudok mást elképzelni, mint a 2001-ben már napirenden volt szabadfoglalkozású orvosi jogállás újragondolását. Reális jövőképnek gondolom az OEP és a szabadfoglalkozású szakorvos közötti ellátási szerződések rendszerét, amelyben a doktor szakmai indokok alapján dönti el, hogy betegét járó- vagy fekvőbeteg -ellátási formában kezeli, s ezeket a döntéseket remélhetőleg jól átgondolt finanszírozási rendszer kereteiben hozza. A hazai közfinanszírozott egészségügyi ellátással kapcsolatos lakossági elégedettségi mutatók közül legfontosabbnak annak vizsgálatát tartom, hogy mekkora összeget költ el a polgár a kötelező járulékok és adók mellett egészségügyi ellátásra a már egyszer leadózott nettó jövedelméből. A szakirodalomban hozzáférhető adatok szerint (s itt most a hálapénzről írott munkákat mellőzzük) ez az összeg stabilan növekszik. Az e területen piacvezető Budai Egészségközpont Kft.