A TANULMÁNYRÓL Ebben az 1995-ös cikkében Bryan Ronald Wilson professzor a vallás definiálása során felmerülő módszertani kérdéseket boncolgatja, különös tekintettel arra a problémára, hogy modern korunkban új vallások bukkantak fel, mint amilyen a Szcientológia, hogy megfeleljenek a modern spirituális igényeknek. Ez azt jelenti, hogy egyes új vallások a teológiájukat és a gyakorlatukat esetleg a hagyományos vagy normalizált vallási megnyilatkozási formáktól eltérő módon juttatják kifejezésre. Ám ez nem jelenti azt, hogy ezek bármiképpen kevésbé őszinte vallási formák. A vallás fogalma – Szcientológia: egy igazi vallás. Sőt inkább türelmet, tiszteletet és védelmet érdemelnek, ugyanúgy, mint bármely olyan vallási megnyilatkozási forma, amelyet nemzeti és nemzetközi törvények védenek. Dr. Wilson számára a Szcientológia az egyik példa a "világigenlő" új vallásokra, amelyeknek "a világhoz való általában pozitív orientációjuk" van, továbbá "olyan küldetésük is, hogy szorgalmazzák a társadalmi reformot, különösen az életnek azokon a részein, mint például az egészségügy, az oktatás és a vallásszabadság".
Például Argentínában 1987-ben elfogadtak egy törvényt, amely az engedelmesség törvénye volt, amely megállapította, hogy a fegyveres erők tagjai által az 1970-es és 1980-as években elkövetett bűncselekmények nem büntethetők azért, mert a megfelelő engedelmesség szerint cselekedtek. Vak engedelmesség A vak engedelmesség az, amely anélkül ad eleget, hogy elemezné annak a rendnek az okait, vagy annak végrehajtásának esetleges következményeit. Egyes szervezetekben a vak engedelmességhez ahhoz a csoporthoz kell tartozni. Például egy vallási szektában. Lásd még az engedelmesség és a türelem jelentését.
Tehát a vallás egy feltétlen szükségszerűség, semmivel sem kevesebb, mint az emberi létezés egy alkotóeleme, amelyet az egyén érez azért, hogy "kommunikáljon a végtelennel"; ez annak forrása, ami fenntartja az emberi lényt, és amelytől az ember sok szempontból függ. Ahogy Max Müller állította: "aki csak egy vallást ismer, az egyet sem ismer", ami teljes pontossággal kifejezi a gondolatot. Maga Durkheim így fejtegeti e jelenség kulcsát: "... a vallás univerzális jelenség, amely valamennyi ismert emberi társadalomban megjelenik. …" Bevett szokás ismert modelleket használni arra, hogy megpróbálják definiálni az ismeretlent. Ez olyan eljárásmód, amelyet számos esetben túlzottan igénybe vesznek a társadalomkutatók. Az összehasonlító elemzés helytelen alkalmazása kétségtelenül vaksághoz vezet, amikor viselkedési normákkal, meggyőződésekkel vagy tapasztalásokkal szembesülünk, amelyeket nem lehet megmagyarázni, csak akkor, ha elhagyunk bármely egyéb tényezőt és hasonlóságaikat. A vallás nyilvánvalóan az emberben rejlő keresés, amelyet a szellem végez azért, hogy megértse a "végtelent"; ez a lény vágyódása és törekvése a végtelenség iránti beteljesületlen vágyainak érzésével kapcsolatban.