• Az aki bűnös a papi bujaság vádjában, köteles feladni egyházi szolgálatát (→ cölibátus). • A hívek kötelesek megtagadni a fenti vétkekben bűnös papoknak a miselátogatást és bármilyen más kapcsolatot. Legátusokat küldött ki Európa-szerte a zsinatokra, hogy ezeket érvényre juttassák és megpróbálja összekötni az egyházat országok szerint is. III. Incének (uralkodott: 1198-1216) sikerült elérnie, hogy Európa minden fejedelme és uralkodója elismerje a pápa elsőségét, és az egyetemes egyházon belül is sikerült ezt biztosítania. Az invesztitúraharc végére az egyháznak megmaradt a különállása, amely egész Európára kiterjedt. Prilegium fori [ szerkesztés] A római katolikus egyháznak külön joghatósága van, az úgynevezett privilegium fori, amely azt jelenti, hogy egyházi személy felett csak egyházi bíróság ítélkezhet. Ez az úgynevezett privilege fori a 12. században a keresztény világ számos részén vita tárgya volt, például a II. Plantagenet Henrik és Canterburyi Szent Tamás|Thomas Becket közötti konfliktusban, amely a canterburyi katedrálisban történt híres gyilkossághoz vezetett 1170-ben.
Római katolikus egyház A A katolikus egyház által kiközösítettek listája A katolikus egyház társadalmi tanítása Apostoli áldás Az Arany Nyílvessző ima és a Szent Arc tisztelet C Cigánypasztoráció Clunyi reformok H Hagyományhű katolikusság K Katolikus lexikon A katolikus egyház ökumenizmusa A katolikus egyház világi intézményei Keleti Kollégium Kirográf L Latin rítusú katolikus egyház P Pápai tévedhetetlenség Péterfillér Sz Személyi ordinariátus A lap eredeti címe: " ria:Római_katolikus_egyház&oldid=22131869 " Kategória: Katolicizmus Keresztény egyházak
A népvándorlás maga alá temette a Római Birodalmat, a kereszténység azonban, ha súlyos küzdelmek árán is, de túlélte azt. Az elnéptelenedő városokban és környékükön a püspökök irányították az életet, gondoskodtak az élelmezésről, a kereskedelemről, az iskolákról; megvédték a várost a támadásokkal szemben, gondozták híveik lelki életét. A püspöki katedrálisok mellett újraindult az élet, kereskedők, iparosok telepedtek le. Nyugaton tehát a városok püspökei testesítették meg a kereszténységet és a római civilizációt a betörő barbárokkal szemben, akik hol erőszakos, hol türelmesebb magatartást tanúsítottak a római egyház iránt. A volt birodalom területén öt városnak (Róma, Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem, Konstantinápoly) kiemelt szerep jutott, mert ezek keresztény közösségeit apostolok alapították. Főpapjaikat patriarcháknak nevezték, és az egész kereszténység legfőbb elöljáróinak tekintették őket. Róma püspökei azonban egyre gyakrabban hangoztatták, hogy őket illeti meg a keresztény egyházban az első hely.
Plébánia: 3587 Tiszapalkonya, Hősök tere 2. Plébános: Szűcs Zsolt Mobil: 30/370-10-10) E-mail: Postacím: 3588 Hejőkürt, Kassai utca 9 Hejőkürtöt 1261-ben az egri püspökség birtokai között sorolják fel. A településnek 1332-ben már temploma volt. Eszterházy püspök a pusztává lett falut 1783-ban népesítette be katolikus lakókkal, számukra egy jobbágyházban kis kápolnát rendezett be. 1784-ben lelkészséggé, majd 1792-ben önálló plébániává szervezte át. Időközben a kis kápolna kicsinek bizonyult, ezért 1815-ben Szabó András kassai püspök új templom alapjait rakatta le, amelynek építését 1819-ben fejezték be. A templom titulusa Nep. Szent János. Az egyházközség kis lélekszámú. A falu lakossága valamivel kevesebb, mint háromszáz fő, ebből a vasárnapi szentmisén 25- 30 ember vesz részt. Jelenleg a hívek lelki gondozását az 5 km-re lévő tiszapalkonyai plébániáról Szűcs Zsolt plébános látja el Tiszapalkonyát, Hejőbábát, Hejőkürtöt, valamint a kisebb fíliákat, Oszlárt, Nemesbikket és Hejőpapit. Az elöregedett közösségnek nehéz fenntartania a templomot, amely a barokk építészetnek egyik gyöngyszeme.
A templom állagmegóvásáról többször is értesülünk a canonica visitatióból, így 1814-ben, 1825-ben, 1847-ben tudunk ilyen munkák végzéséről. Említésre méltó éppen a topográfiai kutatások révén ismertté vált 1864. jún. 18-áról kelt előljárósági jelentés, mely szerint,, a község már 1137-ben meg volt, mégpedig népes telep lehetett, ez onnan bizonyos, mert már az említett évben templomot épített, mellyel akkor nem sok község dicsekedhetik Szabolcs megyében… A fent nevezett évben épült R. Cath. Templom, mint az év száma mutatja, - amelly a Sanctuarium homlokzatján van feljegyezve. Vak Béla királyunk idejében épült templomnak csak sanctuaruma van meg, a többi falak később építettek, az elébbi falak elpusztítása után…" Másik, ezzel megegyező adatunk szerint,, Érdekes Szabolcs megyében még a fejértói románkori templom is, arasznyi széles nyílásszerű déli ablakaival, melynek félkörű diadalívén 1137 évszám bevésve olvasható. " Az ófehértói templom 1972. évi tatarozása új eredményekkel gazdagította a templom eddig is érdekes építéstörténetét Kiderült ugyanis, hogy a templom északi oldalán sokszögzáródású a dongaboltozatos sekrestye, s keleti falán rézsűs köríves kis ablak van.