6:215. § [Adásvételi szerződés] (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. (2) Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. (3) A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad. Az adásvételi szerződés szabályozási koncepciója nem változik: az adásvételi szerződés a vagyontárgyak átruházásának tipikus jogcíme. Bár más szerződéstípus is irányul tulajdonátruházásra (pl. bizomány, kölcsön), e jogviszonyoknak nem a tulajdonátruházás a jellegadó sajátossága. Az alapkoncepció változatlansága mellett az adásvételi szerződés szabályozása több ponton változik a Ptk. -ban. Bár a Ptk. külön nem mondja ki, továbbra is helytálló az a mára egységes bírói gyakorlat, amely szerint az adásvételi szerződés megkötésének nem akadálya, hogy az eladott dolog még nincs az eladó tulajdonában (EBH2003.
(3) Ha vevő a vétel tárgyát határidőre nem veszi át és az eladó által tűzött póthatáridőt is elmulasztja, eladó jogosult a szerződéstől elállni, az árut újra - vevő minden további hozzájárulása nélkül - birtokba venni, elszállítani, felmerült költségeit, valamint a vétel tárgyának használata esetén felmerült értékcsökkenést követelni. E pontban írtak irányadók vevő késedelmes fizetése esetén is. (4) A csomagolóanyagot eladó nem köteles visszavenni, illetve visszaszállítani. (5) A kiszálított berendezés átvételével vevő hozzájárul, hogy a részletfizetés elmaradását követően tűzött póthatáridő eredménytelen eltelte után eladó az átadott berendezést vevő minden további hozzájárulása nélkül leszerelje és elszállítsa. Ennek során vevő helyiségét - ahol a berendezést üzemelteti, vagy tárolja - felnyissa, oda belépjen a nélkül, hogy azzal birtokháborítást, vagy magánlaksértést követne el. A berendezés elszállításáról vevő előzetes értesítést kap. Amennyiben vevő legkésőbb az elszállításra kijelölt nap reggel 8 órájáig fizetési kötelezettsége teljesítését nem igazolja, a berendezés leszereléséért és elszállításáért kártérítést nem követelhet.
Amennyiben fizetési kötelezettsége teljesítését vevő csak eladó képviselőjének helyszínre érkezését követően igazolja, köteles a kiszállás díját megtéríteni. Szállítási határidő, vis maior (1) A szerződésben megadott szállítási határidő tájékoztató jellegű. (2) Eladó pontos szállításának feltétele, hogy beszállítói kötelezettségüket határidőre teljesítsék. Eladó érdekkörén kívül eső körülmények felmerülésen esetén a szállítási határidő azok időtartamával meghosszabbodik. Erről eladó vevőt értesíti. (3) Szerződéskötést követően létrejött - különösen technikai részletekre vonatkozó - megállapodások azok teljesítéséhez szükséges idővel a szállítási határidőt meghosszabbítják. Ennek időtartamát a külön megállapodás tartalmazza. (4) Vevő a szerződéstől a szállítás késedeleme esetén akkor állhat el, ha a határidő eltelte után legalább 8 napos póthatáridőt tűz, mely a levél kézhezvételétől kezdődik, és az is eredménytelenül telik el és eladó késedelmét nem mentette ki. Elállása esetén vevő kártalanításra nem tarthat igényt.
Míg az 1959-es Ptk. és a jogokról rendelkező jogszabályok alapján nem válaszolható meg kellő bizonyossággal, hogy a jogok főszabályként forgalomképesek-e vagy csak azok a jogok forgalomképesek, amelyek átruházhatóságáról jogszabály kifejezetten rendelkezik, a Ptk. 6:202. § (1) bekezdése valamennyi jogot forgalomképessé tesz. Ez alól csak két körben tesz kivételt lehetővé a Ptk. : jogszabály kifejezett tilalma esetén vagy ha a forgalomképtelenség az adott jog természetéből egyértelműen következik, ez utóbbira példa lehet számos családjogi jogviszonyból fakadó jog. a jogok átruházását az engedményezéssel azonos logika mentén szabályozza azzal, hogy jogok esetén a rendelkező ügylet az engedményezés mintájára szabályozott jogátruházás. Jogosan mutat rá KOVÁCS László arra, hogy a jogok átruházására ugyan a Ptk. az engedményezés szabályait rendeli alkalmazni, de a jogok és a követelések eltérő jellegéből adódó különbségek miatt az engedményezés szabályai nem alkalmazhatóak automatikusan. E körben ugyanakkor leegyszerűsítő az az álláspont, amely szerint a jogok a dolgokhoz kapcsolódóan abszolút szerkezetűek.
867. ). A Ptk. törekszik arra, hogy egyértelművé tegye, hogy a vagyontárgyak átszállása minden vagyontárgy esetén a kauzális tradíció elve alapján történik, és hogy ennek megfelelően világosan elhatárolja egymástól a jogcímet és a rendelkező ügyletet. Bár az 1959-es Ptk. elfogadását követően a jogcím és a rendelkező ügylet elhatárolása elsikkadt, a rendszerváltást követő években – többek között a részvények forgatásával kapcsolatos jogviták eredményeként – a kérdés újra előtérbe került. világossá teszi, hogy az adásvételi szerződés mint a legtipikusabb tulajdonátruházó jogcím alapján az eladó kötelezettsége a tulajdonátruházás. A dologi jog szabályai [5:38. § (1) bek. ] pedig egyértelművé teszik, hogy az átruházással történő tulajdonszerzéshez a jogcímen felül rendelkező ügylet (ingók esetén birtokátruházás, ingatlanok esetén az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés) szükséges. eldönti azt a vitát is, hogy követelések átruházása esetén a követelés hogyan száll át az engedményes vagyonába.