Szomorú mérföldkőhöz érkeztünk: koronavírus-fertőzésben már több mint harmincezer magyar halt meg. Rögtön a cikk elején tisztázzuk, racionálisan nézve ez nem egy verseny, amelyben statisztikai adatokkal igazolni vagy cáfolni kell vagy lehet a magyar kormány járványügyi intézkedéseinek teljes sikerét vagy totális kudarcát. A Covid-áldozatok száma az elmúlt hónapokban került politikai kereszttűzbe, a gyászt háttérbe szorítva tragikus módon átpolitizálódott, jórészt figyelmen kívül hagyva, hogy a vírus annyi emberrel végzett, mint ahányan ma Kiskunfélegyházát lakják. Enyhülni látszanak a járványügyi adatok | Alfahír. Az ellenzéki pártok és a közvélemény egy része egy miniszterelnöki megszólaláshoz nyúl vissza, amikor a Covid-halálozás szóba kerül: Orbán Viktor még tavaly szeptember 13-án, a vírus második hullámának "előestéjén" fogalmazott félreérthetetlenül a köztévének adott exkluzív interjújában: A járvány második hulláma idején elsősorban nem a megbetegedések számára, hanem a halálozásokra kell odafigyelni. Most a védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni.
Magyarország ekkor már vezette az egymillió főre eső halálozási statisztikát. Csehországban ugyanezen a napon egymillió főre vetítve 12, 1 fő volt a napi új halálozás száma, Görögországban 7, 04, Svédországban 1, 6, Fehéroroszországban pedig 1. Miközben az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm-vakcináknak köszönhetően Magyarország az élre tört átoltottságban, márciustól heteken át, egészen május elejéig egy másik statisztikai mutatóban is első helyen álltunk az egymillió feletti populációval rendelkező országok között: az egymilliós mintán mért napi új halálozásban. Július 7-i adatok szerint csak Peru előz bennünket az egymillió főre vetített Covid-halálozásban (5876 fő). A magyar adat 3105 fő, Boszniában pedig 2946 fő halt meg koronavírus következtében az egymilliós mintán. A hazai politikai táborok eközben a két adatsorral mentek ölre, kinek a csodás átoltottsági mutató, kinek a halálozási adatok voltak fontosabbak. A halálozási statisztika alakulásában nagy szerepe volt a kormány védekezést szervező döntéseinek, a magyar lakosság rettenetes általános egészségügyi állapotának, valamint a módszertannak.
© Technológia: Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője ismertette a kilátásokat. Pontosan követte az előrejelzéseket az esetszámok görbéje, a jelenlegi számítások szerint a koronavírusos megbetegedések napi száma március elsején éri el a kétezret, március 15-re pedig napi ezerre csökkenhet az esetek száma Magyarországon – mondta Vattay Gábor, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője. Vattay Gábor a Portfolio nak arról beszélt, hogy az ötödik hullám majdnem pontosan a járvány kitörésének második évfordulóján cseng le. Elmondása szerint a kórházban ápoltak és a halálozás között továbbra is szoros összefüggés van. Az ápoltak 1, 9 százaléka hal meg öt nap lemaradással. Az adatok szerint további 3500 halálozás következik be tavasszal. Vattay Gábor előrejelzése szerint a halálozások napi száma április elejére esik negyven alá, és majd csak májusban szűnik meg teljesen. Az ötödik hullám új jelensége, hogy egy-két hetes különbség is van a járvány lefolyásában a központi régió és a távolabbi megyék között – mutatott rá Vattay Gábor.