Da Vinci rajzai között fennmaradt egy kusza vonalakat tartalmazó is. Egy Madonna-képhez szerkesztett vázlat. Jól mutatja, hányféle variációt készített, míg elégedett lett az eredménnyel. A körbe és négyzetbe szerkesztett férfialak az emberi test tökéletes arányairól készült világhírű rajza. Anatómiailag is mind a mai napig hibátlan. Idős korában, már francia földön készítette özönvíz rajzsorozatának legszebb darabjait Leonardo da Vinci szobrai Számtalan szoborhoz készült rajz és vázlat maradt ránk. Leonardo da Vinci szobrai közül mégis kevés valósult meg. Nem készült el a Sforza-emlékmű, mint ahogy Trivulzio zsoldosvezér lovas szobra sem. Az ágaskodó ló kompozíciója mindig is vonzotta Leonardo képzeletét. Az a kis bronzszobor, amely feltehetőleg I. Ferenc francia királyt ábrázolja a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona. Leonardo da Vinci és a budapesti lovas - artportal.hu. Leonardo da Vinci találmányai Számtalan újítás, futurisztikus elképzelés fűződik nevéhez, amelyek úttörő jelentőségűek voltak. Mivel rendkívül bizalmatlan volt környezetével, nem adta ki terveit.
Kisbronzgyűjteménye viszont nem került oda, ezt ugyanis 1913-ban vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum, a szobrot pedig újfent XVI. századi firenzei szoborként leltározták be. Ahogy Kárpáti István a Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas című könyvében írja:,, Meller ahelyett, hogy a mester kézjegyét a hagyományos stíluskritika eszközeivel a kisbronz egyes részleteiben igyekezett volna keresni, a mű általános formai megjelenésére koncentrált. A budapesti Lovas ágaskodó lovának motívuma Leonardo számos rajzán megtalálható, ezért arra a következtetésre jutott, hogy ezekkel, mindenekelőtt a lovas emlékműveihez készült terveivel való összevetése vezethet eredményre. Sulinet Hírmagazin. " Az is sokat nyomott a latban, hogy Leonardo az 1470-es években az inaséveit a kor legsikeresebb firenzei szobrászának, Andrea del Verrocchiónak a műhelyében töltötte, aki abban az időszakban Bartolomeo Colleoni zsoldosvezér lovas szobrán dolgozott. Viszont Aggházy Mária tette a legtöbbet azért, hogy a kisbronzot a mester saját kezű alkotásaként igyekezzen elfogadtatni.
Vissza a találatokhoz Alkotó Leonardo da Vinci (tulajdonítva) Vinci, 1452 – Amboise, 1519 Készítés ideje 16. század első negyede Tárgytípus szobor Anyag, technika bronz zöld patinával Méret 28 x 24 x 15 cm talapzattal: 41 × 28 × 19 cm Leltári szám 5362 Gyűjtemény Régi Szobor Gyűjtemény Kiállítva Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, XX. terem Leonardo több rangos szobrászi megbízáshoz is jutott, a kortársak lelkes beszámolóin, a mester néhány saját kezű feljegyzésén és számos nagyszerű előkészítő rajzon kívül azonban ennek nem sok nyoma maradt. Két nagyszabású lovas emlékműve kudarccal zárult: Francesco Sforza (1401−1466) milánói lovas szobrának hatalmas agyagmodellje még a bronzba öntése előtt megsemmisült, Gian Giacomo Trivulzio (1440/1441−1518) síremléke pedig csak a tervekig jutott. A budapesti Lovas Leonardo a firenzei városháza 1503-ban elkezdett, majd később megsemmisült falképének, az Anghiari csatának az előkészítő vázlataival hozható kapcsolatba. Leonardo egyetlen fennmaradt szobra Budapesten van - vagy nincs. E rajzok egyikén a művész feljegyzése arra utal, hogy a freskó bonyolult, mozgalmas csatajelenetének megkomponálásához apró viaszfigurákat használt.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
Bár Leonardo szobrainak hiányában a budapesti Lovas saját kezűségéről nehéz biztosat mondani, a kérdés, miszerint a kisbronz mindössze Leonardo hatásáról tanúskodik vagy esetleg a mester eredeti alkotása, a mai napig élénk vita tárgya. A kiállításhoz angol és magyar nyelven egyaránt megjelenő, gazdagon illusztrált katalógus is készült. A kiállítás kurátora és a katalógus szerzője: Kárpáti Zoltán, a Szépművészeti Múzeum munkatársa. Látogatás: keddtől vasárnapig 10:00 - 17:30-ig A frissen felújított Michelangelo teremben Belépőjegy ára: 1800 Ft Kiemelt látnivalók, érdekességek Leonardo lóláb tanulmányai A múzeum három Leonardo rajza közül a lóláb tanulmányok a legkorábbiak. Alighanem a mester első milánói tartózkodása idején, még 1490 körül készültek Francesco Sforza lovas emlékművéhez. Leonardo az előkészítő munka utolsó szakaszában a lovairól híres Sforza-istállóban rajzolhatta ezeket a részlettanulmányokat, melyeken jól megfigyelhető a térben gondolkodó művész logikus munkamenete is. Lóverseny a múzeumban 1969-ben a Szépművészeti Múzeumban először voltak együtt kiállítva a New Yorki Metropolitan Múzeum, a limericki Hunt Múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum egy-egy Leonardónak tulajdonított lovasszobra.
Ezután folytatta Gyula pápa síremlékét, melynek központi alakja a San Pietro in Vincoli templomban látható Mózes lett. A próféta alakja az erő és intellektus egységét sugározza a néző felé, ehhez készültek a Louvre-ban őrzött rabszolgaszobrok is. II. Gyula pápa 1513-ban bekövetkezett halála után a Medici-családból származó X. Leó Firenzében a Mediciek családi kriptájának kialakításával bízta meg, ennek allegorikus szobrai a napszakokat (éjszaka, hajnal, nappal és alkony) ábrázolják. Amikor Firenze 1528-ban fellázadt a Mediciek ellen, ő tervezte a védműveket, ezért Rómába menekült, ahol (a szintén Medici-családból származó) VII. Kelemen pápa tárt karokkal fogadta. 1534-ben festette meg az Utolsó ítélet et a Sixtus-kápolna záró falára, a döbbenetes látomás középpontjában az ítélkező Krisztus ül, az ekkor már öreg és magányos művész a képre ellenfeleit is ráfestette, önmagát lenyúzott bőrével ábrázolta. Utolsó ítélet Idős korában inkább írt, festett és építészettel foglalkozott. 75 szonettet, 95 madrigált alkotott, versei Petrarca formai megoldásait, az újplatonizmus szellemét tükrözik, de a művész lelki gyötrelmeit is, s szellemi önéletrajzának tekinthetők.
Heathcliff O'Malley, aki az ugrást egy helikopterből filmezte, elmondta, hogy nem minden szorongás nélkül figyelte az eseményt. A szakértők jóslatai alapján félő volt, hogy bátor ejtőernyős nem tud idejében megszabadulni a nehéz, merev ejtőernyőtől, amely a földön rázuhanva akár agyon is nyomhatta volna. Szerencsére, minden jól alakult: 600 méteres magasságban Nicholas leoldotta magáról a nehézkes szerkezetet, és egy modern segédejtőernyővel simán földet ért. A Leonardo vázlata alapján készült szerkezet azért sikeredett ennyire nehézre, mert csakis olyan anyagokat használtak fel hozzá, amilyenek a reneszánsz kori Milánóban is rendelkezésre álltak. Az elkészítéséhez használt eszközök szintén korabeliek voltak. Az eredeti tervet Da Vinci 1483-ban vázolta fel egy jegyzetfüzet margóján. A mellé írt megjegyzés szerint: "Ha egy embert egy ilyen szerkezettel (amelynek minden oldala és a magassága is 11 méter) szerelünk fel, akkor bármilyen nagy magasságból ugorva biztonsággal érhet földet". Nicholas úgy véli, Leonardónak bizonyára örömére szolgált volna, ha tudja, hogy az általa felvázolt ejtőernyőről, ha csak ötszáz év multán is, de bebizonyosodik, hogy működik.