Einstein relativitás-elmélete olyannyira bonyolult, hogy egyszer megkérdezték Sir Arthur Eddington angol csillagászt: igaz-e, hogy a teóriát az egész világon összesen három ember érti. Rövid szünet után a kérdezett így válaszolt: "Épp azon gondolkodom, hogy ki a harmadik. " (Panoráma)
Einstein relativitás-elmélete színpadra kerül, mégpedig balett formájában, Constant Speed (Állandó sebesség) címmel. Az ősbemutatót a tervek szerint májusban Londonban tartják. A művet a legrégebbi brit táncsoport, a Rambert adja elő. A zene olyan régi, mint az elmélet maga: Lehár Ferenc 1905-ben komponálta, ugyanabban az évben, amikor a német fizikus legfontosabb írásait nyilvánosságra hozta. A balett koreográfusa, Mark Baldwin munkája során rendszeresen konzultált egy fizikaprofesszorral. Fokozatosan meggyőződött arról, hogy az elméletet "elég jól ki lehet fejezni a tánc nyelvén". A balett megkomponálására a tekintélyes Institute of Physics adott megbízást, mert ezzel is emlékezetessé akarja tenni 1879-től 1955-ig élt Albert Einstein "csodálatos esztendejét", az 1905-ös "annus mirabilist". Relativitás-elmélet - frwiki.wiki. Az intézet részéről Peter Main a The Daily Telegraph című brit lapnak nyilatkozva a táncot tökéletes eszköznek nevezte Einstein teóriájának megértetésére, hiszen az elmélet legfontosabb vonatkozásai a tér, az idő és a mozgás.
A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Einstein relativitas elmélete. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a "téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is. " Merészségében felülmúl mindent, amit eddig ember alkotott. " (Max Planck Nobel-díjas német fizikus, az általános relativitáselméletről) Semmi sem haladhat gyorsabban a fény sebességénél Albert Michelson valamint Edward Morley amerikai fizikusok egy 1887-ben elvégzett kísérlete mutatta ki először, hogy a fény állandó sebességgel terjed, és a fény sebessége független a megfigyelő mozgásától, ami pedig a klasszikus newtoni mechanika alapján nem lett volna lehetséges.