Az ellátás megállapítása esetén a folyósítás a törvényes képviselő részére történik. I. 1. a) ponthoz: Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában a gyámhatóság jogerős határozata alapján már örökbe fogadta a gyermeket, aki után az ellátást igényli, abban az esetben a vér szerinti szülő jogcímet kell a jogosultság jogcímeként megjelölni, míg abban az esetben, ha az örökbefogadást a gyámhatóság még nem engedélyezte, de az örökbefogadásra irányuló eljárás már folyamatban van és a gyermeket a leendő örökbefo gadó szülőhöz kihelyezték, akkor a d) pont szerinti jogosultsági jogcímet kell megjelölni. I. 1. c)ponthoz: A szülővel esik egy tekintet alá a családi pótlékra való jogosultság és a családi pótlék összegének meghatározása során a beszámítás szempontjából a gyermek szülőjével együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel korábban kiállított közokirattal igazolja.
Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás. Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására? Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50%-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogerős bírósági döntést. Mikor jön a családi pótlék – utalás időpontok itt
-, a támogatás jár annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a 20. életévét, illetve a sajátos nevelési igényű gyermek a 23. életévét betölti. Kinek jár a családi pótlék? A gyermek, gyermekek után járó családi pótlékot csak az egyik szülő igényelheti meg. Viszont azoknál a szülőknél, akik időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra 50-50%-ban mindketten jogosultak lehetnek.
TÁJÉKOZTATÁS ÉS ÚTMUTATÓ a nyomtatvány kitöltéséhez A még nem tanköteles korú gyermek után járó ellátás nevelési ellátás címén, míg a tanköteles korú gyermek, illetve a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) tanulmányokat folytató gyermek után járó ellátás iskoláztatási támogatás címén jár a kérelmezőnek. A nyomtatvány a nevelési ellátást és az iskoláztatási támogatást közösen családi pótlékként említi. Ezt a nyomtatványt kell kitöltenie annak a kérelmezőnek is, aki a családi pótlékot saját jogán kéri megállapítani. Ebben az esetben a nyomtatvány házastársra és gyermek(ek)re vonatkozó pontjait nem kell kitölteni. Amennyiben a kérelmező egyszerre több ellátás iránti kérelmet nyújt be, az I. 4. – I. 12. pontokban megjelölt adatokat csak az egyik ellátásra vonatkozó nyomtatványon kell kitöltenie. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képvisele tét ellátó személynek kell benyújtania. Ebben az esetben a kérelmet a kiskorú szülő adataival kell kitölteni, de a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia.
Cseke Péter rendezésében mutatják be Szikora Róbert, Lezsák Sándor és Zsuffa Tünde Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló darabját, Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musicalt. A próbák elkezdődtek, a musical bemutatója április 22-én az Erkel Színházban lesz. A kettős szereposztásban debütáló musicalben mások mellett Dolhai Attila, Békefi Viktória, Vastag Tamás, Szekeres Adrien, Szabó P. Szilveszter, Fésűs Nelly, Auksz Éva, Kaszás Géza, Szerednyey Béla, Pásztor Ádám, Faragó András, Varga Miklós, Barabás Kiss Zoltán és még számos művész lép színpadra. Fotó: MTI/Kovács Attila Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a musical rendezője elmondta: olyan fiatal tehetséges művészeket válogattak a szerepekre, akik maguk is példaképek. Az Opera nélkül csak egy „nagy játszóhely” lenne az Erkel Színház. Mint mondta, a produkció díszletét Szendrényi Éva, jelmezeit Berzsenyi Krisztina tervezi. A díszlet és a jelmezek a 1200-as évek elejét idézik meg, ehhez kapcsolódik a "nagyon mai zene". Szikora Róber t, a musical zeneszerzője úgy fogalmazott: az 1970-es évek közepén született meg a Szent Erzsébet életéről szóló zene megírásának gondolata, amikor Türingiában, Wartburg várában és környékén járt.
"Nem vagyok kezdő a szakmában, tudom, hogy ilyenkor azt szokták mondani, ne haragudj, megnézem, hogy ráérek-e pont abban az időben, szívesen elolvasnám a szövegkönyvet, esetleg meghallgatnám a dalokat, és utána döntök. De itt valahogy nem jött, hogy ilyeneket mondjak, egyből azt mondtam neki, hogy igen! " Zsuffa Tünde, a könyv szerzője arról beszélt lapunknak, hogy nagyon kreatív alkotómunkával telt számukra az elmúlt több mint fél év, hiszen minden nap a musical sikeréért dolgoznak és tette hozzá mosolyogva: "mint élő író, erőteljesen megformálom véleményen a musical minden egyes részével kapcsolatban. Artisjus-díjak 2021-ben » szeben. " A regény szerzője, Zsuffa Tünde ismét kiemelte, az a Gertrúd, akit Katona József Bánk bánjából ismerünk, teljesen eltér a valós történeti személytől, ezért ő szeretné Gertrúd királynét "rehabilitálni". Mint mondta, "ő egy nagyon jó anya, egy érző nő volt, aki okos is volt, és "az okos nő mindig veszélyes a férfitársadalomra". A regényíró azt is aláhúzta, törekedett a történeti hűségre.
Gergely pápa – Varga Miklós, Benkő Péter, öreg koldus, császár – Gerdesits Ferenc. A szereplőket kiegészíti egy héttagú ensemble, illetve a nyolc gyermekszereplő közül bemutatták a kis Erzsébetet alakító Bakos Kingá t. Rajtuk kívül a szereplőgárda tagja 15 pár táncos, két kaszkadőr, valamint két artista is.