A német főváros szabad szellemisége, dinamikus, forrongó, valamint az új kezdeményezésekre nyitott légköre Európa minden városából, így Budapestről is vonzotta az erre fogékony művészeket, mint Berény Róbertet, Czóbel Bélát, Kádár Bélát, Scheiber Hugót, Kassák Lajost vagy éppen Moholy-Nagy Lászlót. A Virág Judit Galéria művészettörténészei Kaszás Gábor és Szeredi Merse Pál, egyedülálló mélységű kutatást végeztek a korszak berlini magyar vonatkozásairól. A 148 darab festményt, szobrot, plakátot, kollázst, valamint korabeli folyóiratokat és újságokat bemutató kiállítás egyben könyvbemutató is; a berlini korszakot feltáró kutatásból különleges művészettörténeti album készült. Az ingyenesen megtekinthető interaktív kiállításon több alkalommal lesz tárlatvezetés, de filmvetítéseket is rendeznek az alkalomra átalakított, különleges enteriőrben. 6/10 Kádár Béla: Trió, 1926. A Berlin - Budapest 1919-1933 kiállítás egy három részes sorozat első állomása, amelynek keretében azokat a magyar festőművészeket mutatják be, akik aktív részesei és alakítói voltak Berlin, Róma és Párizs művészeti életének a huszadik század első felében.
Az ingyenesen megtekinthető tárlaton két olyan Kádár Béla-festményt is bemutatnak, amelyek 90 éve nem voltak láthatóak Magyarországon. " A közösségi média segítségével, közel 1 éves tárgyalási folyamat eredményeképpen hoztuk haza Kádár Béla két grandiózus festményét, amelyek az életmű legerősebb korszakából származnak. Művészettörténészként ez csodálatos élmény. " - mondta Kelen Anna, a Virág Judit Galéria munkatársa, a kiállítás kurátora. A berlini évek hatását magukon viselő művek a New York-i Brooklyn Museum kiállításán is szerepeltek; a képeket az Amerikába meghívott festőművész vitte magával a tengerentúlra. Kádár munkásságának legfontosabb időszakából származó, és unikálisan nagy méretű műveket a Berlin-Budapest 1919-1933, Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között című kiállítás sajtótájékoztatóján mutatták be a Virág Judit Galéria vezetői. 7/10 Schreiber Hugó: Villamoson, 1925k. A Virág Judit Galéria missziójának tekinti, hogy olyan lappangó magyar kincseket kutasson fel, amelyeket még nem láthatott a magyar közönség, és ezeket non-profit kiállítás keretében a nagyközönség elé tárja.
tárlat 2021. 06. 11. 15:17 A kiállítások július 30-ig ingyenesen látogathatók. Az egykori Bedő-gyűjtemény főműve, Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festménye is látható lesz szombattól Budapesten a Virág Judit Galériában, ahol egyszerre négy kiállítás várja az érdeklődőket. Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című dinamikus kompozíciójú festménye mesebeli álmodozó figurák, vadászok, lovasok, köztük egy amazon, bohócok, gyermekét karjában tartó anya, tétova férfiak népesítik be – olvasható a galéria tájékoztatójában. Ez a mű is azok közé tartozott, amelyeket Csontváry a közönség elől rejtve, a bérelt patikájában őrzött. A közönség először a festő halála után 11 évvel, 1930-ban az Ernst Múzeum Csontváry-kiállításán láthatta. Csontváry műve mellett Rippl-Rónai Anella virágot tart című kukoricás képe, valamint Nádler István, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Fajó János, Fehér László, Lakner László kiemelt alkotásai és Bak Imre négy festménye is látható lesz. Mattis Teutsch János (1884-1960) az avantgárd kimagasló alakja műveinek átfogó tárlatát Éber Miklós gyűjteményén keresztül ismerhetik meg az érdeklődők.
Budapesten és Münchenben tanult, majd két évig főleg Párizsban tartózkodott. Élete jelentős részét szülővárosában, Brassóban töltötte, ahol a helyi faipari szakiskolában oktatott. Gazdag életművét szinte kivétel nélkül otthonában készítette. Alkotásai rendre meghatározták a budapesti, bukaresti, berlini és párizsi modernista kiállítóhelyek programját és számos avantgárd folyóirat arculatát. Jelentőségét jól mutatja, hogy első egyéni tárlata Kassák Lajos Ma című folyóiratának nyitó kiállítása volt, Berlinben a Der Sturm Galériájában alkotásait többek között Marc Chagall műveivel együtt mutatták be. Éber Miklós Mattis Teutsch János műveinek egyik legelkötelezettebb gyűjtője volt. Az 1980-as és 1990-es évek során kitartó kutatómunkával építette fel javarészt Mattis Teutsch műveiből álló gyűjteményét, mely a művész 1915 és 1927 közötti avantgárd periódusának legteljesebb kollekcióját tartalmazza. Mattis Teutsch János: Táj (1917) Radák Eszter a kortárs magyar művészeti szcéna egyik legeredetibb és legsikeresebb alkotója három év után mutatkozik be önálló kiállításon.
Személyes tragédiát pedig azért jelentett a háború a költő számára, mert eszméit pusztította el. Ady utolsó pályaszakaszában is központi kérdés a nemzet jövője. A rá jellemző utóromantikus vátesz szerep utolsó kötetében az értékőrző-vigyázó szerepévé válik (pl. Ady Endre háborúellenes költészete érettségi tétel - Érettségi.eu. : Mag hó alatt, Intés az őrzőkhöz). Utolsó verse az Üdvözlet a győzőnek megrendítő egyszerűséggel kéri a vháború győzteseitől nemzetünknek a könyörületet: "ne tiporjatok rajta nagyon" – nem így történt.
pl: "Szivemet a puskatus húzta" A második versszakban az idő is összezavarodik, ami a bizonytalanságot fejezi ki: "Hajnal van-e, vagy pokol éjfél:" Ebben a kétségbeejtő helyzetben a vers lírai főhőse elvesztette életlehetőségeit. Önmagáról halottként beszél, de ezzel a halotti cselekvéstelenséggel szegül szembe. A negyedik versszakban leírja, hogy végignézte a bejövő romákat a "tetőn", vagyis a magas dombon lévő csucsai kastélyból. Meg kell őrizni a múltat a jövőnek, ezért ezek a sorok egy hivatást is ad a költőnek, hogy élnie kell. A költemény záró soraiban újra felidéződik a háború iszonyata és igenis embernek kell maradni az embertelenségben. A Krónikás ének 1918-ból című verse A halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ady háborús költészete - Érettségi tételek. Műfaja krónikás ének, amely történeti témájú mű, mely az eseményeket időrendben követi. Az első versszakban a világháborúról ír, az emberek egymás ellen háborúznak és a bűnösök mellett a jók is szenvednek. Ezen időszak alatt az emberek elveszítik hitüket mindenben és ekkor nincs igazság, hogy meghalnak a szeretteink.
Azonosítani nem lehet, nem válik láthatóvá, csak hallható. Jelképezi egyszerre az emberiség, a magyarság és a lírai én útvesztését is. Gyakorló kérdések: Mik Ady költészetének szimbolista jegyei? Mik Ady költészetének szecessziós jegyei? Milyen költői magatartás jelenik meg a magyarság-verseiben? Dr. Nagy Sándor: Ady Endre költészete (Szerzői kiadás, 1927) - antikvarium.hu. Hogyan változik ars poeticája a háborús versekben? Milyen versek tartoznak ide? Mik a felfordult világ motívumai az Emlékezés agy nyár-éjszakára c. versben? Minek a jelképe a lovas Az eltévedt lovas c. versben?
Költészete a világháború alatt Az Élet szörnyűséges, gazdag S az én kicsufolt, szent sebeim, Mint rózsák piros májuson Egy világ testén fölszakadnak. Most, íme, itt az életemnek Átkos és bús magyarázata, Sejtő kínja, szédülete, Dölyfe, – íme, honnan erednek. A megnőtt élet egyike azoknak a verseknek, amelyekben Ady legmélyebben vall önmagáról. Kedves szimbólumát, a fát rejtette belé: "sudaras multjának" ágaiként látjuk az elmúlt évet, s ezek lombosodtak ki a világháború alatt. A magyar Ugar szörnyűségeit s a magyar Messiások tragikumát Európa csataterei s a legyilkolt, üldözött antimilitaristák bizonyították. Ady világháborús költészete a régi motívumok tudatos összefoglalása s egyben az egész világba való kivetítése. A magunk szerelme táján mintha nemcsak a Vér és arany korának csillogásából vesztett volna, de lírájának gondolati monumentalitása és sokrétűsége is kissé halványabb színben tündökölt volna. Ám A halottak élén ismét költői ereje teljében mutatja, és új hang, új gondolatok jelennek meg lírájában.
Különös egyéniségnek mutatja magát: őszintének és titokzatosnak, érzékinek és mindentudónak, állhatatos bajvívónak és a halál rokonának. A hétköznapi prózai élet elviselhetetlen a művész számára, aki minden idegszálával tiltakozik a szürkeség ellen. (A szürkeség Adynál a magyarság elmaradottságát, kulturálatlanságát is jelenti. ) Jellemző költői magatartás az öntudatos, néha gőgös elkülönülés. Az Ady versektől elválaszthatatlan a titok, a csoda: ez is szecessziós vonás. A szecesszió kedvelt eleme az erotika, a könny, a halál, a bűn, a csók, melyek együtt főleg a Léda-versekben fordulnak elő. A megszépítő halál-motívuma az Ady-versekben is megfigyelhető. Társadalmi szerepvállalás Ady is sok versében foglalkozik társadalmi, politikai kérdésekkel, költeményei olykor politikai állásfoglalások, programok – mintegy politikai cikkeinek, írásainak lírai megfogalmazásai. Politikai témájú verseiben a magyar forradalmi költészet hagyományait folytatja: a jelent ostorozó, új jövőt vizionáló, a múltat egyéni módon értelmező vátesz-költő szerepében jelenik meg.
Hogyan írjunk műelemzést? Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!