Zavarba ejtő. Nem az ismert szöveg hangzott volna el? Úgy határoztam, Örkényhez "fordulok". Az író 1974-ben így nyilatkozott Brády Zoltánnak. "Mikor megindult a Szabad Rádió, behívtak a Parlamentbe (mert akkor onnan adták a műsort), és a Rádió új igazgatója megkért, hogy írjak egy bevezetőt az induló adáshoz. Mondtam, hogy szívesen. Ott megírtam. Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden ... - EPA. Így kezdődött: »Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon. « Erre Brády: "Tizenhat éves voltam akkor. Ezt hallottam, meg is maradt az emlékezetemben, de lám, nem tudtam, hogy ön írta. " Örkény: "Igen, én írtam. Egyébként ez az egy dolog »fémjelzi« tettemet. Mást nem róhattak fel ellenem. " Az interjú szerepel a Levelek egypercben című kötetben, amely 1992-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, később kiadta a Pesti Szalon is. Az író özvegye, Radnóti Zsuzsa válogatta, szerkesztette, a leveleket, emlékezéseket, interjúkat, és jegyzetekkel is ellátta őket. Radnóti Zsuzsától megtudtam, hogy Örkény nem emlékezett mindenre jól.
- Tizenhat éves voltam akkor. Ezt hallottam, meg is maradt az emlékezetemben, de lám, nem tudtam, hogy ön írta. - Igen, én írtam. Egyébként ez az egy dolog "fémjelzi" tettemet.... Mást nem róhattak fel ellenem. - Később ezért nem vonták felelősségre? - Először lehetőséget kaptam, hogy belássam hibámat. - S belátta? Gyurcsány mondta-e először, hogy hazudtunk reggel, éjjel meg este? | KulturSzalon. Nem éreztem magam eltévelyedett embernek, mint sokan akkoriban. Ezért is kaptam szilenciumot. Öt éven át nem publikálhattam, nem fordíthattam, nem korrigálhattam, tehát az irodalomból a pálya szélére kerültem... 1989-ben felcsillant a remény, hogy végre végleg vége lesz a hazudozásnak, a hírek, a statisztikák ás nem utolsósorban a történelem hamisításának, amit ugyebár mindig a háborúban győztes hatalmak írnak függetlenül a történelmi tényektől. Aztán szépen rá kellett jönnünk, hogy a szabadságunk csak még több és még nagyobb hazugságokat szült. A mindenek felett álló piacok, a reprivatizáció helyett a spontán privatizáció a 'kárpótlás'-nak nevezett gyalázattal. Gyakorlatban pedig csak annyi történt, hogy amit 'nép nevében' korábban elvettek, az sokszor ingyen került valaki más tulajdonába.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy a sajtónak, a Rádiónak, a Televíziónak nyugodtabb mindennapi munkát és nagyobb szabadságot jelent az a javaslat, amit Kulin Ferenc terjesztett a tisztelt Ház elé. Én nem kívánom ezeket az érveket megismételni, csak figyelmükbe ajánlom, hogy Haraszti Miklós törvényjavaslatával szemben ezt fogadják el. Hogy született a hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal?. Nem az a kifogásom Haraszti Miklós javaslata ellen, hogy szabadelvű ihletésű, hanem, hogy nem eléggé az. - Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps jobboldalt. )
Ehelyett huzamosan létrejön egy nagy kormányzópárt, egy centrális politikai erőtér, amely képes lesz arra, hogy a nemzeti ügyeket megfogalmazza - és ezt nem álladó vitában teszi, hanem a maga természetességével képviseli. " Ez a diktatúra programja? Nem, uraim. Ez a pártközi acsarkodás, egymás agyagba döngölése helyett a nemzeti célok érdekében történő összefogás programja. "Ne a másik féllel folytatott folyamatos és állandó küzdelem határozza meg a gondolkodásunkat - mondta Orbán Kötcsén -, hanem bizonyos nemzeti ügyek meggyőző erejű képviselete. " Hogy a volt és a leendő miniszterelnök korlátozni akarná a többpártrendszert? Fenét... A duális erőteret felváltó, közös nemzeti célokat kitűző, centrális erőtérről szólván azt mondja: "Hogy így néz-e majd ki ez a politikai erőtér a választásokat követően is, azt nem tudom, csak szeretném, ha így nézne ki. " Így beszél egy diktátor? Vagy egy felelős gondolkodású államférfi beszél így? Hazánk mai gazdasági, társadalmi, morális állapotát nézve minden józan, ép értékérzékű ember azt mondja, hogy nem Debreczeni Józsefek, Dávid Ibolyák gusztustalan rágalomhadjárataira, nem Nyakó Istvánok, Szabó Zoltánok, Török Zsoltok, Bárándy Gergelyek útszéli mocskolódásaira, hanem az Orbán által felvázolt nemzetépítő stratégiára van szükség.
Az Örkény István által idézett mondat pontosan így hangzik: "A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon. " 1957-től kiszorult az irodalmi életből, több ízben publikálási tilalommal sújtották, majd 1958-1962 között eltiltották minden publikálási lehetőségtől a forradalomban való részvétele miatt, csak eredeti szakmájában, vegyészmérnökként dolgozhatott. Örkény István: Noteszlapok, 1956 Az első lövés 1956. október 23-án, este 11-kor indultunk a Rádió elfoglalására. Odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhány éljent és vesszent kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogy elfoglaljunk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta felolvasni, indultunk el a Sándor utcában a Rádió felé. Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazi dühünk sem volt. Olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó, melynek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseket kiabáltunk: "Miniszternek buta, mondjon le a Bata. "
Pilinszky János versével ünnepli a színház a költészet napját: Halak a hálóban Április 11. József Attila születésnapja. Horger Antal úr elcsodálkozna, hogy egykor eltanácsolt diákját milyen sokan köszöntik ma, a kötészet napján. A szegedi színház az idén a járvány miatt csak az interneten emlékezik meg a jeles napról. Kárász Zénó Pilinszky János Halak a hálóban című versével köszönti a magyar kultúrát. Pilinszky János, a a XX. század derekának egyik legjelentősebb keresztény szellemiségű költője egy hitehagyott világban az élet értelmét ls az emberek önbecsülését kereste alkotásaiban. A Halak a hálóban az 1942-ben megjelent első verseskötetének címadó költeménye. Akkor jelent meg, amikor a pályakezdő költő már felismerte a világ elembertelenedését a világháborús viszonyokban, és kereste ennek a zűrzavarnak és az értékvesztésnek okait, amelyek az erőszak hatalomra jutásához vezettek. Pilinszky János: Halak a hálóban Csillaghálóban hányódunk partravont halak, szánk a semmiségbe tátog, száraz űrt harap.
Április 11., József Attila születésnapja, a magyar költészet napja. Ebből az alkalomból szavalt el egy verset Scherer Péter. A művész William Blake Tigris című költeményét mondta el, amelyet Kosztolányi Dezső fordított.
(Közbevetőleg: József Attila) "Ebben az időben egyébként ismertem már személyesen is József Attilát. Hol találkoztunk először? Nem tudom. De azt tudom, hogy jártam a lakásán, a Székely Bertalan utcában. Ott kaptam meg tőle, 1931. március 31-én Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetét, ezzel az ajánlással: Vas Istvánnak – Döntsd! Gondolom, nemcsak valamilyen különleges, kizárólag személyemnek szóló dedikációs lelemény volt a felszólítás, amelynek én, még erőimhez képest is, csak fogyatékosan tettem eleget. A biztatást nem is vettem teljesen komolyan, inkább azt a játékos leleményt csodáltam, amely a köteteim nyilvánvalóan a fennálló társadalmi rend elleni uszításnak a favágó-hasonlattal olyan megtámadhatatlan alibit tudott adni. Néha kiránduláson találkoztam vele. A Dönts a tőkét széthulló lapjai között meg is találtam egy ügyetlen kis fényképet: egy mezőn szétszórtan heverő vagy üldögélő férfiakat és nőket ábrázol. Valamelyik monstre-túra véletlenül összeverődött részlege lehetett, mert rajta kívül már senkit sem ismerek meg.
Korábban azt gondolták a kutatók, hogy a kisagy csak a fizikai koordinációs készségekre hat, de mára már rájöttek, hogy a gondolkodási folyamatainkat is befolyásolja. Tehát attól is függhet, kiből mikor válik igazán felnőtt agyi funkcióit tekintve, hogy milyen gyermekkort tapasztalt meg. Filozófiai kérdés: a büntetőjognak figyelembe kéne vennie, mikor válik agyunk felnőtté? Több pszichológusban és pszichiáterben is felmerült a kérdés, vajon nem kéne-e figyelembe venni az agy érési idejét is az ítélet súlyosságát illetően. Azzal indokolták ezt, hogy elviekben azért esik külön kategóriába a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények büntetése és a felnőttkorúaké, mivel kognitív különbségek vannak a két csoport között. Tehát ha a tudomány azt találta, hogy egyrészt a férfiak agya két évvel később érik meg, mint a nőké, és ez egyik nemnél sem 18 éves korukban történik, másrészt, van, akinél három évtizedbe telik idáig eljutnia, akkor nem lenne-e észszerűbb kitágítani a fiatalkorúak felső határát legalább 25-re.
Gif: Tumblr 4. Perbe fogták, így vált szélesebb körben ismertté. Lázadó Krisztus című verse miatt az ügyészség indított ellene istengyalázási pert. József Attilát előbb nyolc hónapi fogházra és pénzbüntetésre ítélték, később a Tábla nyolcról egy hónapra csökkentette az elzárás idejét, végül a Kúria fölmentette őt. Az ítélettel a sajtó sokat foglalkozott, így találkozott vele a nép (többnyire) első ízben. 5. Egy ideig kommunista, majd franciaországi tanulmányai alatt anarchista is volt! Ezen eszméket valló csoportokhoz is csatlakozott. Persze idővel kinőtte ezeket a filozófiai irányzatokat. 6. Sokáig nem jelentek meg írásai a Nyugatban és soha nem kapott Baumgarten-díjat, pusztán azért mert Babitscsal erős ellentéteik voltak. 7. A Rorschach-tesztet a szokásosnál is lassabban tudta elvégezni, míg mással félórányi idő is elég szokott lenni 10 képre, József Attilával két óra alatt mindössze az ötödikig jutottak, annyi gondolatot és választ osztott meg a terapeutával a képek láttán. Visszaemlékezésekből, feljegyzésekből kiderül, hogy a piros képekre nem akart választ adni, annyira irtózott tőlük.