2011. szeptember 2., 16:33 A zenész 28 éve él Shannon Tweeddel, a gyerekek írták az esküvői meghívót. 2011. augusztus 22., 15:00 Mindenki szeretetet akar, szól a hippiszöveg. 2011. augusztus 15., 14:48 18+ Gene Simmons és menyasszonya ebéd után a kocsijuk felé sétáltak, amikor a zenész megelégelte a fotósok érdeklődését. 2011. július 26., 14:21 A Kiss együttes tagja azon hírességek közé tartozik, akik feszt hangoztatják, soha nem nősülnek meg. 2010. augusztus 30., 13:23 A Kiss magyar származású, szexuális zaklatással vádolt tagja annyira élvezi a színpadot, hogy amikor zenél, erősebbnek érzi magát a világ leghatalmasabb vallási és világi vezetőinél. 2010. május 28., 19:29 A sminkes azt állítja, vannak szemtanúi, akik bizonyítják az állítását, és az eset miatt 500 ezer dollárt követel. 2010. május 27., 19:29 Bizonyítékok hiányában a Los Angeles-i kerületi ügyészség úgy döntött, hogy nem emelnek vádat a KISS basszusgitárosa ellen, aki egy pár állítása szerint nagyon erőszakosan viselkedett velük.
Ő volt The Demon; Paul Stanley, akivel korábban már alapítottak egy rockzenekart, a Starchild; Ace Frehley a Space Ace, a dobos Peter Criss pedig Catman. Ace Frehley, Paul Stanley, Peter Criss és Gene Simmons 1974 nyarán Tom Hill / Getty Images Hungary Első három albumukkal nem tudták felhívni magukra a figyelmet, de a negyedik, az Alive! már a legnagyobb rockzenekarok közé repítette őket. Nemcsak élvezték a sikert, de meg is dolgoztak érte. Kitaláltak egy olyan megjelenést, egy egész Kiss-világot, ami megkülönböztette őket az összes többi zenekartól. Minden koncert egy show volt komoly pirotechnikával, füsttel, rakétákkal, tűzfújással, miközben a tagok páncélszerű ruhát viseltek, és a jellegzetes Kiss-arcfestést. Nem féltek a sminktől, a vörös rúzstól, a magas sarkú cipőktől és a hatalmas hajbozontoktól – nem nőiessé tette őket, hanem különlegessé. Simmons beszámolója szerint szándékosan heroizálták magukat, hiszen az amerikaiak imádják a hősöket. A koncerteket egyfajta hadgyakorlatként fogta fel, ahol istenségként és harci díszben pompázó harcosként jelent meg egyszerre.
Flóra 93 éves korában tavaly hunyt el. Az óhazához, Magyarországhoz nem kötődött, nem járt vissza. "Nincs bennünk harag, csupán nem akarunk vakargatni egy olyan sebet, ami soha nem fog teljesen begyógyulni" – nyilatkozta erről Simmons 2010-ben. Nyilvánvalóan a koncentrációs táborra utalt, amit édesanyja csak azért élt túl, mert ügyes kezével ő vágta a náci tisztek feleségeinek a haját. A Kiss alapítása A zenekar 1973-ban alakult, Gene Simmons – miután tanárként hatodikosokat tanított, illetve szerkesztőként dolgozott a Vogue-nak – 24 évesen került a bandába. Ekkor már ezzel a névvel élt, mivel a Chaim nevet angolul senki sem tudta kimondani rendesen, második keresztnevét, a Eugene-t viszont igen. Édesanyja vezetékneve, a Klein nem hangzott művésziesen, apjáét nem akarta viselni (korán elhagyta őket), így Jumpin' Gene Simmons iránt érzett tiszteletből felvette a zenész vezetéknevét. Gitározni gyerekkora óta imádott, több bandát is alapított, így basszusgitárosként és énekesként megtalálta a helyét az alakuló Kiss együttesben.
De mit jelent Fushë-Kosova a koszovói albánoknak? Az elvett történelmet, a kiretusált jelenlétet, a törökök elleni hősiesség elhallgatott hadi tetteit? Ami a szerbeknek a zsarnokölés szent napja, június 28. – amikor 1389-ben egy Miloš nevű szerb nemes meggyilkolta a szultánt, 1914-ben egy Gavrilo nevű boszniai szerb diák pedig a jó érzékkel Szarajevóban pöffeszkedő Ferenc Ferdinándot –, az az albánoknak a szégyen ideje? A rigómezei emlékmű. Fotó: Margittai Gábor Mindez átsuhan az ember agyán, amikor végigtekint Rigómezőn az első csata emlékére emelt szerb emlékmű tornyából. Szögesdrótkerítés mögött, két koszovói szerb rendőr védelmében áll ez a néhány évtizede emelt építmény, be kell a kapunál jelentkeznünk, s igazolnunk magunkat. A toronyból látszik Murád szultán türbéjének kupolája, gyárak kéménye, szántóföldek és havas hegytetők. Az első rigómezei csata vázlata az emlékmű tornyában elhelyezett táblán. 1389. június 15. | Az első rigómezei csata. Fotó: Major Anita Koszovó köztársasága valójában maga Rigómező – ez a magas, csipkés hegyek katlanába szorult hepehupás fennsík.
I. Murád egyike volt a legnagyobb török hódítóknak, majdnem háromszorosára növelte a hatalma alá tartozó Oszmán Birodalmat. Azonban a "szerb Mohácsnak" is nevezett első rigómezei csatában, 1389-ben meghalt. A csata a mai Koszovói főváros, Priština városa közelében zajlott, a szultán emlékére pedig egy türbét emeltek. Murád szultán türbéje piros ponttal jelölve Rigómezőn A Koszovó név Kosovo Polje (szerbül: Kosovo Polje – Косово Поље, albánul Fushë Kosova) vidék nevének lerövidült változata, amelynek jelentése: Rigómező (a szerb kos magyarul (fekete) rigó t jelent). A környéken zajló és a magyar történelemhez is kapcsolódó két középkori csata ezért rigómezei csata néven ismert. Rigómező egy 50 km hosszú és 20 km széles síkság Koszovó területén Pristinától nyugatra, itt épült a reptér is. Rigómezei csata (1448) – Wikipédia. A síkságról kapta a nevét Rigómező városa, a szélesebb értelemben vett Koszovó régió és maga az ország is. Rigómező területén több csata is zajlott. A síkság stratégiai szempontból nagyon fontos terület volt.
A törökök ellen vívott előző, 1389. évi csatát lásd a Rigómezei csata (1389) c. szócikkben! Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A második rigómezei csata (gyakran csak rigómezei csata) 1448. október 17 – 20-án a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el. Kétszer diadalmaskodott a török Rigómezőn. (Az "első" rigómezei csatát 1389-ben vívták. ) Előzménye [ szerkesztés] Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért. Hunyadi stratégiája a meglepetésen, valamint a Balkán népeinek felkelésén alapult, valamint azon, hogy a török fősereget egyetlen döntő ütközetben képes lesz felmorzsolni.
1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is. Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Első rigómezei csata. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek.
Az oszmán könnyűlovasság azonban rohamot indított, s ezt követően a maradék keresztes erők visszavonultak. A visszavonulást látva az oszmánok a nehézlovasságot, illetve a gyalogosokat, vagyis a fő erőt kezdték el támadni. A janicsárok nem voltak sikeresek, a keresztény erők ellentámadásba mentek át, ám a török tábor közelében megálltak. A magyar támadás megállítása után a törökök visszatámadtak, s a gyalogság visszaverte a lovagokat. A visszavonulás során a janicsárok a nemesség döntő részét lemészárolták. Hunyadi János elmenekült, ám később a szerbek elfogták. A csata a törökök győzelmével ért véget: Rigómezőn 17 ezer keresztény és mintegy 34 ezer török katona hevert holtan. A temetetlen holtak miatt kitörő pestis miatt évekre lakhatatlanná vált a környék.
A legendában 160 évig élt, és prilepi várából kilovagolva keresztény szűzeket mentett meg az oszmánoktól való megrontástól. A szultán tiltása ellenére bort ivott a ramadán ideje alatt. Emellett a szultánnal harcolt egészen Arábiáig. Továbbá Magyar Fülöp (Philipus Hispanus de Scolaris) vértestvére is volt, aki magyar hadvezér volt a Toscánából és 1402-ben Lazarevics István és a magyarok közötti szövetséget összehozta, mely később Musa Kesedžiját aki Albániában – aki egy felkelést kezdett a szultán ellen –, leverte. A tündér Ravojlija (Vila Ravojlija) védi őt és ad neki tanácsokat. Egy nap, amikor meg kellett halnia, a tündér közölte vele, hogy a nap elérkezett. Ekkor lovát lefejezte és ünnepélyesen eltemette, aztán kardját sziklába szúrta, hogy csak az húzhassa ki, aki vele egyenértékű, aztán lefeküdt a fűbe. Nem halt meg, de nem is élt már. Vándorok mentek el mellette, de mind azt hitték, hogy csak alszik. Amikor egy hilandari szerzetes felismerte, hogy már nem él, elvitték földi maradványait a Hilandari kolostorba, ahol eltemették.