Csomagajánlat foglalása Megjelenítve: 04. 2022 Csomag kötetlen jellegű foglalása "Páros wellness csomagajánlat masszázzsal, privát pezsgőfürdővel" Szállásigénye nem kötelező jellegű foglalás. Igényét központi foglalási irodánk feldolgozza és ajánlatot küld. Ha szabad férőhelyek hiányában nincs mód a foglalás bejegyzésére, javaslatot teszünk: a lehető legközelebbi időpontra, vagy alternatív ajánlatot küldünk más hasonló minőségű szálláshelyre. Amennyiben foglalási szándékát nem erősíti meg, a foglalást szankciók nélkül töröljük. Páros wellness marokkói hangulatban - Shiraz Hotel ****. Szállásfoglalási szándéka megerősítése esetén a megrendelt szolgáltatások ellenértékére számlát küldünk. Foglalása a Foglalási feltételeknek megfelelően a számla kiegyenlítése után (befizetés) válik kötelező jellegűvé (garantált foglalás). FONTOS! A 15:00 óra után beérkező szállásigények a beérkezést követő munkanapon kerülnek feldolgozásra! Amennyiben " " vagy " " E-mail címmel rendelkezik, nem biztos, hogy válaszunkat meg fogja kapni. Ezért kérjük, hogy más E-mail címet szíveskedjék feltüntetni.
Miért jó az Wellness masszázs? Ez a masszázsfajta energizálja, megújítja a bőrt, növeli annak feszességét. Nyugtató hatású, csökkenti a fáradtságot és a stresszt, fokozza az anyagcserét, puhává varázsolja a bőrt. Első lépés a választott speciális olajjal és reszelékkel kevert krémes bőrradírozás, mely felfrissíti a bőrt, és eltávolítja az elhalt hámsejteket. Ezt követi egy aromaolajos frissítő masszázs, melyben a svédmasszázs nyugtató és lazító fogásai használatosak. A speciális olajokkal a hatóanyagok még jobb felszívódását érjük el, így a bőrt szép selymessé és puhává varázsoljuk. A sok hasznos ásványi anyagnak és vitaminnak köszönhetően pedig a masszázs táplálja és regenerálja a kötőszöveteket. Páros masszázs wellness. Ajánlott kezelési ciklus: legalább havi 2 alkalom 4x60 perces bérlet (érvényes: 3 hónap) 24. 990 Ft
A befejezetlen mondat című Déry Tibor-regényből készült 141 perc A befejezetlen mondatból (1975) tulajdonképpen Karl Marx politikafilozófiájának példafilmje a munkások kizsákmányolásáról, míg a Kaffka Margit regényét feldolgozó Hangyaboly (1971) és Az ötödik pecsét az iróniát sem mellőző parabolák általában a diktatúrákról, s azon belül annak kádári puha változatáról. Az ötödik pecsét akár Fábri Zoltán utolsó műve is lehetne, mert tulajdonképpen az életmű fontosabb témáit és formai megoldásait összegzi. Fábri már 1963-ban szerette volna megfilmesíteni Sánta Ferenc azonos című regényét, azonban erre nem kerülhetett sor, mert a hatalomnak nem tetszett a történet keserű iróniája. Helyette a másik Sánta-műből, a Húsz órá ból készült 1965-ben adaptáció, Az ötödik pecsét terve a hetvenes évek közepéig pihent. Az 1976-os film a Hangyaboly hoz és a 141 perc hez hasonlóan nem tipikus Fábri-hősöket (parasztok, munkások), hanem középosztálybeli polgárokat (Béla, a kocsmáros; Király, a könyvügynök; Kovács, az asztalos és Gyurica, az óramester) vonultat fel, amely lehetővé teszi, hogy a cselekménybeli kis fogadóban összegyűlt férfiak az 1944-es nyilasuralom alatt különösen veszélyes politikafilozófiai témákról vitatkozzanak.
Az ötödik pecsét arra kérdez rá, hogy a kisemberek, akik nem a rendszerrel szemben fellázadó hősnek születtek, csak megpróbálják csendben túlélni az elnyomást, meg tudják-e őrizni az erkölcsi tartásukat, ha az életük a tét. Fábri Zoltán válasza optimista: még azok sem képesek megalkudni, akik azt hitték, mindenképp az életet választanák. Fábri a Szindbád-féle időrendbontásos stílus jegyében igyekezett dinamizálni a szűk terekhez kötött, párbeszédekre épülő filmet, amikor a könyvárus képzeletében felbukkanó Hieronymus Bosch-album képeit villanásszerűen bevágta a történet szövetébe. A szürreális hatású képek a háborús világégéssel és a diktatúrában fellépő erkölcsi végítélettel állíthatók párhuzamba, de hasonlóan elemeltek a filmvégi bombázás képsorai, amikor a ferencvárosi bérházakkal együtt mintha Gyuricza világa is összeomlana. Fábri ezzel arra utalhat, hogy bár felmenthető a zsidó gyerekeket bújtató Gyuricza döntése, ő is meghalt bizonyos értelemben azzal, hogy életben marad. Hogyan készült?
színes magyar játékfilm, 1976, rendező, forgatókönyvíró: Fábri Zoltán író: Sánta Ferenc, operatőr: Illés György, főszereplők: Márkus László, Bencze Ferenc, Cserhalmi György, Pécsi Ildikó, Latinovits Zoltán, 107 perc, felújítás: 4K restaurált A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? Baráti asztaltársaság beszélget egy kocsmában. Kint dúl a nyilasterror, közben az oroszok már bombázzák Budapestet, de Király (Márkus László), a sznob könyvügynök, Kovács (Horváth Sándor), a hívő asztalos, Béla (Bencze Ferenc), a pragmatikus kocsmáros, és a cinikusnak tűnő Gyuricza (Őze Lajos) a marhaszegy elkészítéséről és a fasizmus igazságtalanságairól beszélget. Másnap maguk is súlyos etikai döntés elé kerülnek: behódolnak vagy ellenállnak a hatalomnak. Mitől különleges? Az ötödik pecsét kivételes drámai erővel megszólaló erkölcsi példázat, amelyben a szereplőknek aközött kell választaniuk, hogy az alattvalóikat lelkifurdalás nélkül elnyomó zsarnokok, azaz Tomóceusz Katatikik, vagy a szenvedést méltósággal viselő szolgák, azaz Gyugyuk lennének, akiknek tiszta a lelkiismeretük, mert nem ők követték el ezeket a bűnöket.
"Ne tartóztasd meg magad a szenvedéstől, hogy jó lehess, és ott légy majd azok között, akikről János jelenéseinek angyala feltöri az ötödik pecsétet! " – biztatja önmagát. Gyurica éppen ezen az estén tárja a társaság elé történetét Tomoceuszkakatitiről, a zsarnokról, és Gyugyuról, a rabszolgáról. Mindketten a távoli Lucs-lucs szigetén élnek, ahol az uralkodó kegyetlen rendszabályozásai megfelelnek a hely és a kor erkölcsének. Több ezer embert korbácsolt, csonkított vagy ölt meg, köztük nőket, gyerekeket, sőt a saját szülőanyját is. Eközben meg volt győződve arról, hogy ő a világ legrendesebb embere, és soha semmiféle lelkiismeret-furdalás nem gyötörte. Hiszen csak társadalmának elfogadott normája szerint cselekedett, így eszébe sem jutott megkérdőjelezni tetteinek helyességét. Ezért Gyugyu is beletörődött sorsába: a zsarnok kivágta a nyelvét, mert mosolyogni merészelt; egyik szemét kiszúrta, mert véletlenül rálépett kedvenc majmocskája farkára; tizenéves lányát elvette, s a halálba taszította élveteg kedvteléseivel; felesége orrát lekaszabolta egy ügyetlen mozdulata miatt.
Békés, kispolgári hangulat egy városszéli kiskocsmában. Egy jól összeszokott asztaltársaság beszélget, moralizál jó ételekről, a halálról, feltámadásról, és a háborúról. 1944-et írunk. Másnap mindez már az ő sorsuk is, hisz egy spion árulásának köszönhetően a nyilasok börtönében találják magukat, ahol bebizonyíthatják, hogy a gyakorlatban megfelelnek-e saját maguk elveinek. És vajon melyik a könnyebb: becsülettel meghalni, vagy mások iránti felelősségből megalázottan tovább élni… Magyar játékfilm, 1976 A műsorszám megtekintése 16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Fábri Zoltán Zene: Vukán György Operatőr: Illés György Rendezte: Fábri Zoltán Szereplők: Őze Lajos (Gyuricza órás) Márkus László (Király, könyvügynök) Bencze Ferenc (Béla, kocsmáros) Horváth Sándor (Kovács asztalos) Dégi István (Keszei, fényképész) Latinovits Zoltán (a Civilruhás) Nagy Gábor (a Szőke) Bánffy György (a Magas) Kiss Gabriella (Gyuricza kislánya) Apor Noémi (Kovácsné)