KSZC Vári Igazgató: dr. Komáromi Szilárd Teljes név: Kiskunhalasi SZC Vári Szabó István Szakképző Iskola és Kollégium 013101 KSZC Dékáni Igazgató: Molnár Nándor Kiskunhalasi SZC Dékáni Árpád Technikum 013102 KSZC Kossuth Igazgató: Szabó Péterné Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium 013104 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth utca 34. +36 76 462 155 KSZC Közgé Igazgató: Tasi Judit Kiskunhalasi SZC Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikum 013105 6100 Kiskunfélegyháza, Oskola utca 1-3. +36 76 462 274 KSZC Wattay Igazgató: Franczia László Kiskunhalasi SZC Kiskőrösi Wattay Technikum és Kollégium 013106
Közélet A járványügyi intézkedések és szabályok betartása mellett zajlott le az érettségi első napja a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Technikumában. Közel 90 diák adott számot tudásáról magyar nyelv és irodalomból. Az általunk megkérdezett tanulóknak legjobban az osztálytársaik hiányoztak és az együtt töltött idők emlékezetes pillanatai maradtak ki az életükből. Közel 90 diák készülődött hétfőn reggel a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Technikumának több bejáratánál. Az érvényben lévő járványügyi szabályozás érettségire vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a tanulók testhőmérséklet-mérés és kézfertőtlenítés után léphettek be az épületbe. A fiatalok láthatóan izgalommal vegyes várakozással tekintettek az előttük álló próbatételek elé. Az osztályfőnökök és a vizsgákon felügyeletet ellátó tanárok igyekeztek oldalni a feszültséget. Az általunk megkérdezett diákok számára az volt a legrosszabb az elmúlt hónapokban, hogy kissé szétesett az osztályközösség pont azért, mert nem találkoztak egymással.
Közélet A tanév első szalagavató bálját rendezték meg pénteken kora este a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Technikumában. Az intézmény sportcsarnokában a legjobb tanulóknak Molnár Nándor igazgató tűzte fel a szalagot, a többieknek az osztályfőnükök. Ezt követően jöhettek az osztálytáncok, a saját koreográfiák és nagy skert aratott az évfolyamtánc, a keringő. Hetek óta tartó gyakorlásokat és próbákat követően álltak tanáraik, szüleik, barátaik elé a Kiskunhalasi Szakképző Centrum Dékáni Árpád Technikumának végzős diákja, hogy a szalagavató bálon újabb lépést tegyenek meg a felnőtté válást jelentő úton. Az ünnepség az osztályok bevonulásával indult, elsőként a 12. a (osztályfőnök: Dabis Henrik) érkezett a tornacsarnokba, majd a 12. b (osztályfőnök: Tóth József), a 12. c (osztályfőnök: Schütz-Gyevi Andrea), valamint a 11. d (osztályfőnök: Visnyei Ágnes) következett. Molnár Nándor igazgató útravaló gondolatait követően az intézményvezető a legkiválóbb tanulóknak tűzte fel a szalagot.
Augusztus 20-a az egyik legtöbbet "nyúzott" ünnepünk, legalábbis történetét tekintve. Mondhatni megjárta a hadak útját… Viselte a "legősibb magyar ünnep", az "alkotmány napja", az "új kenyér ünnepe" címet is. Minden kor azt az elnevezést aggatta rá, és akképpen értelmezte, mely a leginkább passzolt az aktuális hitvalláshoz, politikai nézethez. A magazin alábbi cikkel tiszteleg augusztus 20-a, a "kalandor" előtt. Mit mondjak… Magyarország nemzeti ünnepének krónikája számomra egészen elképesztő. Históriáját igyekeztem a lehető legfeszesebb tempóban megírni – történetéhez méltóan. (Szent) Istvánnal kezdődött az egész. Ő volt az, aki Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét közös nagy magyar ünneppé nyilvánította. Ezen a napon tartotta a törvénylátó napokat is. Kissé misztikus, hogy 1038-ban bekövetkezett halála is erre a napra datálódik. Később a lovagkirály, I. (Szent) László augusztus 20-ra tolta át a jeles napot – mely a Nagyboldogasszony utáni első vasárnap volt. Augusztus 20: az ünnep története – egy kis visszatekintő – SzántóGráf. Ekkor emelték a székesfehérvári bazilika oltárára (ezüstládába zárva) I. István ereklyéit, a koponya-, ujjcsont-, térdcsontereklyét, ezzel a hagyománnyal avatva szentté a néhai uralkodót – VII.
További a nemzeti ünnep részletes programjára >> További lovas programok az ünnepi hétvégén: Festetics Vágta A Nemzeti Vágta előfutama Téged is vár augusztus 19-20-án Gyenesdiásra, ahol az egész hétvége a lovaskultúra jegyében telik. Szomaton a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum várja a látogatókat kézműves vásárral, de akár lóra is pattanhatsz, ha ahhoz van kedved. 58. Tamási Lovas Napok Töltsd lovak között az ünnepi hétvégét 2017. augusztus 18-20. között, az 58. Tamási Lovas Napokon! A tamásiak a díjugrató és fogathajtó versenyszámok mellett kézművel kirakodóvásárral, búcsúval, és különböző gyermekprogramokkal garantálják a szórakozást az egész család számára. Augusztus 20. - ünnepi programok Kisvárdán. Szent István Díj az Ügetőn A Kincsem Parkban sosem áll meg az élet. Ki lesz a befutó? Izgalmas Ügető futamok várnak rád a lovin augusztus 20-án is. A belépés ingyenes! Lovas Ünnepi Hétvége a Seholsziget Élményparkban Még mindig nem tudod, hogy hol fogod tölteni az ünnepi hétvégét? Akkor augusztus 20-án látogass el Te is a Nőtincsre, ahol a számos izgalmas program között szerepel a lovaglás, de még az íjászkodást is kipróbálhatod.
Érdemes időnként rendet vágni a fejekben. Augusztus 20. nemzeti ünnepünket már sokszor próbálták kisajátítani. Főleg az átkosban. A monarchia idejében még csak beszélni se lehetett erről. Augusztus 20 unnep. Majd a második világháború után az új kenyér ünnepeként aposztrofálták, utána pedig a sztálini magyar alkotmány megszületésével akarták behelyettesíteni. Na, de miként élte túl ez a nemzeti ünnep az elmúlt ezer esztendőt – íme egy komoly visszatekintő, hogy rendet tegyünk a buksinkban. Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap.
István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. (A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten a Szent István-bazilikában őrzik. ) Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. Agusztus 20 unep.ch. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.
A néprajzkutató arról is beszélt, hogy Szent István kultusza a néphagyományban inkább a sok Istvánnak keresztelt fiúgyermek révén élt. időjárásjósló nap is, ha ilyenkor jó az idő, akkor jó gyümölcstermésre és további jó időre számíthatunk. A naphoz kötődik a gólyák elrepülése, valamint az is, hogy innentől kevesebb a szúnyog, mert "e napon temetik el a szúnyogkirályt" – tette hozzá. Forrás: MTI,