Biztosak vagyunk benne, hogy Márton nap hallatán sokaknak eszébe jut a nagy lakmározás, a libacomb párolt lilakáposztával mellé pedig egy ízletes bor. Igen ám, de tudja-e mindenki, hogy honnan is indult a hagyomány, mit is ünneplünk november 11-én? A legenda szerint Szent Márton – pontosan nem tudni, hogy 316-ban, vagy 317-ben – a Római Birodalom Pannónia tartományában, Savariában (mai nevén Szombathelyen) egy jómódú, pogány családban született. A legenda szerint a kis Márton, szülei akaratának ellenére fiatal korában megkeresztelkedett, misszionáriusként pedig élete folyamán több nemes cselekedetet is véghez vitt, melyekért később püspökké akarták avatni. A régi római monda alapján Márton ezt nem akarta, ezért bebújt a ludak óljába, hogy az érte küldöttek ne találják meg, de sajnos a ludak hangos gágogása és zavarodottsága leleplezte a bujkálót. A küldöttek megtalálták Mártont és akarata ellenére 371-ben a franciaországi Tours város püspökévé avatták. Életét további csodák és jó tettek vezérelték, melyekről már akkor legendák és történetek keringtek.
Szent Márton a néphagyományban (november 11. ) Márton-nap története A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. A magyar nép hitvilága, népszokásai, nagyrészt jeles napokhoz kötődnek.
Szent Márton napja a paraszti év végét jelentette, s egyben az egyházi év kezdetét is jelölte. Szent Márton király névünnepével minden esztendőben az Égi Király születésének előhírnöke volt, így régen innen számították az Advent idejét. Mártonnal a "bent" ideje érkezett el: a böjté, a csöndé, a várakozásé. Szent Márton készítette elő az embert az átváltozásra, az újra. Mert ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. Gyakran Mártonkor hull le az első hó, hogy a már kizöldellt őszi búzavetésre, a határban "didergő meztelen Krisztusra" varázsolja Márton fehér hóköpenyét, amely nemcsak a vetésnek adta téli védelmét, hanem "betakarta" a hites ember lelkét is. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett.
November már igencsak az év végi időszakot jelzi, ilyenkor egyre hűvösebb az idő, egyre jobban esnek a nehezebb, kiadósabb ételek, mint például egy jó kis libapecsenye és szívesen olvasgatunk a hangulatvilágítás fényénél érdekes történeteket. Én is hoztam most egyet, amely a Márton-napról szól. November 11-e Márton-nap, amelyről nekem személy szerint egy ropogós libacomb jut eszembe párolt lilakáposztával és krumplival. Rémlik valami Szent Mártonról is, meg egy köpenyről, koldusról, de néhány népszokás és babona is felvillan az emlékeimben – talán a sokáig vidéken élő nagymamámnak köszönhetően és édesanyámnak, aki a mai napig figyelmeztet, hogy ezen a napon ne felejtsünk el libát enni. Lássuk hát, mit érdemes tudni az ünnepről. Szent Márton története Szent Márton Pannóniában született a negyedik században, ám Itáliában nevelkedett, ahol az apja a római császárt szolgálta tribunusként. Mártonnak már akkor sem volt kedve a katonáskodáshoz, meg is próbált elszökni a feladat elől és egy templomban menedékre lelni, ám amikor a császár rendelete miatt a veteránok fiainak hadba kellett vonulniuk, ő is a harctéren találta magát.
Aki Márton-napján libát nem eszik, az egész évben éhezik. Szent Márton napja a paraszti év végét jelentette, s egyben az egyházi év kezdetét is jelölte. Szent Márton király névünnepével minden esztendőben az Égi Király születésének előhírnöke volt, így régen innen számították az Advent idejét. Mártonnal a "bent" ideje érkezett el: a böjté, a csöndé, a várakozásé. Szent Márton készítette elő az embert az átváltozásra, az újra. Mert ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. Gyakran Mártonkor hull le az első hó, hogy a már kizöldellt őszi búzavetésre, a határban "didergő meztelen Krisztusra" varázsolja Márton fehér hóköpenyét, amely nemcsak a vetésnek adta téli védelmét, hanem "betakarta" a hites ember lelkét is. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat.
Befejeződtek a mezőgazdasági munkák, elvégezték az elszámolásokat, és kifizették a járandóságokat. Ennek megünneplésére nagy lakomát rendeztek, a mesterek a legényeket, a gazdák pedig a pásztorokat vendégelték meg. Novemberben már le lehetett vágni a hízott libát, így általában libator volt az ünnepi vacsora. "Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. " A liba hátsó részéből gyakran küldtek a helyi papnak is. Innen ered a "püspökfalat" kifejezés. A finom falatok mellé megkóstolták az újbort is, mert ennek Márton volt a "bírája". Bőven ettek-ittak, hogy az újesztendőben is legyen étel és ital az asztalon. A karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnapot ki kellett használni. Márton-napi fáklyás felvonulás a diósdi német nemzetiségi iskola tanulóinak részvételével Több időjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha köd van: "Eljött Márton szürke lovon. " Ha a sült liba mellcsontja barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. A névnapjának időjárását azonban fordítva kell értelmezni: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. "
Egy jó minőségű konyhai elszívó megfelelő teljesítményű, halk motorral rendelkezik, és hővédelemmel van ellátva. A ventilátor háza, a szigetelés, a visszacsapó szelep, maga a ventilátor és a golyóscsapágyazás adja ki a konyhai páraelszívó teljes berendezését. Miért fontos egy konyhai páraelszívó használata? Beépíthető, kihúzható elszívó ventilátorok - Konyhai elszívó. Amennyiben nem használunk konyhai elszívót, úgy a zsíros levegő és gőz könnyen lecsapódhat a bútorokra, falakra, ami komoly esztétikai és egészségügyi problémákat okozhat. Ezeket a károkat jobb megelőzni! Az elszívó berendezés a párás levegő megakadályozásának érdekében is kulcsfontosságú. a a nedves levegő nem távozik konyhánkból, úgy ideális környezetet varázsolunk a penészgombáknak, amik könnyedén "helyet foglalhatnak" a falakon. A penészedéstől csak nagy küzdelmek árán tudunk megszabadulni, így jobb megelőzni a terjedésüket. Egy elszívó használata a kellemes levegő érdekében is nélkülözhetetlen, hiszen mindenki számára fontos, hogy ne zsíros és párás levegő uralkodjon otthonában.
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.