Bennük volt angolul és magyarul is egy-egy híres ember mondása vagy egy izgalmasabb, érdekesebb mondata valamelyik művéből. Megvettük az összes könyvet, áltatva magunkat, hogy az angol nyelv tanulásához elengedhetetlenek. Annyit biztos okultunk belőlük, hogy egy mondat a szövegkörnyezetéből kiragadva külön életet élhet. 😊 A héten a könyvespolcomat rendezgetve a kezembe került a sorozat. Ez adta az ötletet, rákeresek – az egyszerűség kedvéért az interneten – kenyeres idézetekre. Pár – önkényesen kigondolt – kategóriába soroltam őket. Nem diplomamunkának szánom, simán csak a szórakoztatásom miatt kezdtem el, és remélem, másnak is tetszik, mást is inspirál pár idézet. 😉 Milyen érdekes, hogy a költészetben hányan állítják párhuzamba a kenyeret a szerelemmel! Erre most két példát írtam ki. Shakespeare-rel kezdeni szinte kötelező: "Az vagy nekem, mint testnek a kenyér a tavaszi zápor fűszere a földnek;" De József Attila is hasonló gondolatot fogalmazott meg "Amit szívedbe rejtesz" című versében: "A szerelembe –mondják – belehal, aki él.
Koldus-szegény királyi gazdagon, részeg vagyok és mindig szomjazom. " A szonett témájánál maradva, azt is mondhatnánk, olyan furcsaság ez, mint a szerelem. Minden ember tudja – kivétel nélkül mindenki – mi a szerelem, ugyanakkor azt gondolja, hogy amit ő érez, azt még senki nem érezte olyan fokú szenvedéllyel, mint ahogyan ő teszi. És ez így van jól. És ez – több, mint valószínű – így igaz, csakis így igaz. Ettől eredeti és megmásíthatatlan a szerelmünk. Utánozni lehet egymást, de legjobb, ha a sajátunkat mutatjuk föl – úgy szeretünk, ahogyan csak mi tudunk. És minderről úgy beszélünk, ahogyan csak mi tudunk. Amit ez a Shakespeare érzett, az egy dolog, mondhatnánk kissé pimaszul és slendriánul. Amit Szabó Lőrinc belefogalmazott a fordításba, az se semmi, na de, amit én mondhatnék el minderről, azt hiszem, az már valami. És akkor még az Ismeretlen Olvasó érzését nem ismerjük, nem tudjuk, mit jelent az Ő számára a nagy Ő... Penckófer János Munkavédelem Zugló, tűzvédelem 14. kerület Az vagy nekem mint testnek a kenyér z Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alat bantu Az vagy nekem mint testnek a kenyér 2 Szilágyi istván kő hull apadó kútba pdf Szonettciklus - versek Trónok harca magyar felirat 8 évad Az vagy nekem mint testnek a kenyér google Kit titan 300 kétszárnyú kapunyitó szett Densi solutions hajsűrűség fokozó koncentrátum Jó éjt idézetek versek csakúgy2
Néhányotokról sejtem és a beszélgetések alapján gondolom, hogy mi az, ami a belső éhséget, a hiányt, ezt az elesett állapotot előidézi. Tudom, hogy a hordozott betegség, vagy szerettünk betegsége, az öregségtől való félelem, vagy a gyermekeink jövőjéért való aggódás, a gyász, vagy éppen a világunk jövőjéért való szorongás okoz belső kínt, olyat, amelyet sokszor ki se tudunk mondani. De Jézus látja, és szánja a hiányainkat! A közelmúlt egyik filmélménye volt számomra a Sóher című francia fim, amely egy férfi életét mutatja be, aki a spórolási mániája miatt egyre magányosabb lett. A kenyér a legfontosabb élelmiszerünk. Szakrális jelkép, Isten áldása. A kenyér nemcsak Jézust szimbolizálja " ez az én testem ", de magát az életet is. Az emberi lét " támasza " és " botja ", ahogy Ézsaiás könyve költőien megjegyzi. A búzamagban Isten rejtőzik, a régiek a gabonát Életnek nevezték. Ezért mondja József Attila, hogy " az vagy nekem, mint testnek a kenyér ", Ady, hogy " Éhe kenyérnek, éhe a szónak ".
Szonettsorozata azonban még e két prózai alkotásnál is nagyobb dilemma elé állította az utókort. Mind a szonettek keletkezési idejéről (talán az 1590-es évek), mind pedig ihletőjükről, hőseikről és a versek költői értékéről is a legellentmondásosabb vélemények születtek. Saját kora kritikusai sem tudták pontosan behatárolni ezeket a műveket: fennmaradt írások némelyiket a szonetteket cukrosoknak mondja. Másutt is mint az édes, a kedves Shakespeare-ről beszélnek róla. Nyelvezete, gondolatvilága gazdag és szabad teret kapott szonettjeiben épp úgy, mint drámáiban. Testvéreim mi is itt vagyunk Jézus körül, ha sajnos nem is vagyunk négyezren, de mégis azért jöttünk össze, hogy e nyári melegben is hallgassuk az ő szavát. Mert fontosabb nekünk az Ő szava, mint a hűsölés, a nyaralás, a tenger vagy a Balaton vize, vagy éppen az otthoni punnyadás. De éppen ebben a helyzetben látja meg a mi elesettségünket, hiányainkat, éhségünket. S így indul meg szánó szíve a mi hiányainkat látva. Én nem tudom, hogy kinek, mi a hiánya?
Cikkek "A kenyér az egyik legszebb magyar szó –mondja Végh Antal – a jelentése a lét és az élet összessége. A kenyér az ételek között olyan, mint az imádságok között a Miatyánk. " Nyelvünk tükrözi e teljességet. A szelíd embert kenyérre lehet kenni, hiszen jó, mint egy falat kenyér. A kölcsönkenyér visszajár, s ha összeveszünk a kenyeres pajtásunkkal, akkor kenyértörésre kerül sor. Van, akinek nincs betevő kenyere se, másokat lekenyereznek. Megalázó, ha az ember kegyelemkenyéren él és elkeserítő, ha az ember már megette kenyere javát. Persze még kellemetlenebb, ha rádöbbenünk, hogy kenyerünk javát nem magunk ettük meg. Hanem megette valaki más. 1433-ban a Szentföldről hazatérő burgundiai lovag, Bertrandon de la Brocquiere még arról panaszkodik, hogy a magyarok "kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bőviben". Néhány évtizeddel később, Mátyás udvarában már ismerték a kovászolt kenyeret, sőt Buda város jogkönyve különbséget tett az "úri" fehér és a "közönséges" fekete kenyér között: ez utóbbit a piacon csak gyékényről árusíthatták.