Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Az IFP Energies Nouvelles, a SINTEF Energi és a Deloitte Finance SAS konzorciumának felmérése megállapítja azt is, hogy a 2030-as és 2040-es években jelentősen megnő a hidrogén iránti kereslet, és 2050-re már a 100 millió tonnát is meghaladja. Ennek több mint fele a közlekedési ágazatból származik, részben fogyasztási célból, részben pedig a szintetikus üzemanyagok előállításához szükséges köztes alapanyagként. Ettől csak alig marad el az energetikai célú ipari hidrogénigény, ami 2050-re eléri a 45 millió tonnát. A főként technológiai hő és gőz előállítására használt hidrogénben különösen az acélágazatban és a vegyiparban van kiemelkedően nagy potenciál. Orosz ukrán konfliktus élő. A fennmaradó 5 millió tonnát az épületek és az energiatermelés fogja felhasználni - írja közleményében a Deloitte. Mindezekhez természetesen az ukrajnai konfliktus előtti energetikai status quo jelentette a kiindulási alapot. Elsősorban az orosz gáz és kőolaj magas használati aránya miatt az európai energiamixben, másodsorban pedig azért, mert az elemzés figyelembe vette az Észak-Afrikából, a Közel-Keletről, Oroszországból és Ukrajnából származó hidrogénimport potenciálját.
Éppen ma öt hete, hogy Oroszország offenzívát indított Ukrajna ellen, amely miatt mostanra több mint négymillió ember menekült el az országból. "Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok hetek óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk. 00 02 Köszönjük az egész napos figyelmet, percről percre hírfolyamunkat most lezárják. Orosz-ukrán háború: durva szaknciókat szorgalmaz több EU tagállam. Kora reggel folytatjuk. Jó éjszakát! 01 A gyerekek főként tüzérségi támadásokban és légicsapásokban vesztették életüket. Mateusz Morawiecki szerint Oroszország felkészült a következő hónapokra. Miközben a csapataik valamennyi klub- és válogatott sorozatból ki vannak tiltva. Legalábbis jelenleg. 22 54 "Az orosz nép nem felelős olyan vezetőinek elfogadhatatlan őrült eltévelyedéseiért, mint amilyen Vlagyimir Putyin" – mondta a francia színész, aki a háború előtt még barátként tekintett az orosz elnökre. 32 Kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben, de többen elhagyták a területet.
Ez a poszt a következő Percről percre része: Végrehajtották a második ukrán–orosz katonai fogolycserét a háború kitörése óta − jelentette be pénteken Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Index - Külföld - Újabb ukrán–orosz fogolycserét hajtottak végre - Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója. - Percről percre. A felek 86-86 katonát cseréltek ki a kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében. Verescsuk kiemelte, hogy az ukrán foglyok között 15 ukrán katonanő is visszanyerte a szabadságát. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője hozzátette, hogy a kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak, írta meg az MTI. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a mostanit megelőzően a felek március 24-én cseréltek ki tíz-tíz foglyot.
A készülő újabb szankciós csomagról Aurescu újságírói kérdésre sem árult el részleteket, mondván, hogy roppant fontos az Unió egységének megőrzése, ezért csakis olyan intézkedésekről szabad nyilvánosan beszélni, amelyekről egyetértés született a tagországok között. Az Orosz-Ukrán konfliktus előzményei Ukrajna történelme tömören. Eva-Maria Liimets megerősítette: Oroszországot felelősségre kell vonni a vérontásért, a háborús bűnök elkövetőit bíróság elé kell állítani, ugyanakkor a nemzetközi közösségnek olyan pénzügyi szankciókat kell bevezetnie, amelyek révén meg lehet megakadályozni, hogy Oroszország tovább pénzelje háborús gépezetét. " Az energetikai szektorban is fokozni kell a szankciókat, nem szabhatunk meg korlátokat a szankciók terén, amíg Moszkva nem vet véget a háborúnak " - jelentette ki az észt külügyminiszter. Leszögezte: Oroszországot az ukrajnai civil infrastruktúra tönkretételéért is felelősségre kell vonni, s ez azt jelenti, hogy az újjáépítésben is részt kell vennie. " Fel kell használnunk a zárolt orosz vagyont is az újjáépítéshez, és az orosz földgázért fizetendő pénz egy részét össze kellene gyűjteni nemzetközi alapba, amelyből Ukrajna újjáépítését támogatnánk " - javasolta az észt diplomácia vezetője.
Bár tény, hogy még 1991-ben Oroszország benyújtotta az igényét a Krím-félszigetre, mivel szerintük az Orosz terület, ez egészen a 2014 februárig Ukrajna része maradt. Orosz ukrán konfliktus index. Ekkor a mostaninál sokkal kisebb mértékű, de ugyanolyan elnevezésű rendkívüli hadgyakorlattal a Krím-félszigeten élő orosz kisebbség érdekeinek megvédése érdekében bevonultak a félszigetre és elfoglalták azt. A mostani helyzetben külön érdekes, hogy 2004-ben az oroszok, a britek és az amerikaiak megegyeztek az ukránokkal, hogy azok szereljék le és adják át az összes atomfegyverüket. Cserébe ezek az államok vállalták, hogy biztosítják Ukrajnai területi egységének sérthetetlenségét. Ezt az Ukrán-Orosz konfliktus kirobbanásával láthattuk, hogy az ukránokon egyik fél se tartotta be.
Az orosz elnök két orosz ellenőrzésű kelet-ukrajnai terület függetlenségét kiáltotta ki: az általa Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak nevezett területeket 2014 óta Oroszország fegyverezi, finanszírozza és ellenőrzi: ugyanakkor egészen e hétig Oroszország Ukrajna részeként ismerte el őket. Vlagyimir Putyin békefenntartó misszióba küldte a hadseregét Ukrajnába, ami azt jelenti, hogy Oroszország a Krím 2014-es annektálása után másodszor is hivatalosan megszállja a szuverén ukrán területet. Egy az orosz államfő által hétfőn aláírt dokumentum azt is lehetővé teszi számára, hogy katonai támaszpontokat létesítsen vagy rakétákat helyezzen el a területeken – írja a The Guardian. Miért kell Putyinnak Ukrajna? Beszédében megkérdőjelezte Ukrajna jogát az államisághoz, a modern Ukrajnát a Szovjetunió mesterséges konstrukciójának nevezte. Orosz ukrán konfliktus 2022. Úgy fogalmazott, az ukrán és az orosz egy nép, az oroszokra pedig veszélyes a nyugati irányultságú Ukrajna. Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét "vörös vonalnak" nevezte – és meg akarja mutatni, hogy a 2014-es kijevihez hasonló népi forradalmak hosszú távon nem járnak sikerrel.