»" A húszévesen már özvegységre jutó Szendrey Júlia mérhetetlen sok csapást szenvedett el rövid élete során úgy, hogy részvétet, megértést alig kapott. Elvesztette szeretett férjét, eltemette édesanyját, testvéreit, és az alig pár napot élő kislányát. 1849 novemberében, férje holttestének keresésekor Kolozsvárott jegyezte fel: "inkább siratlanul meghalni, mint megsiratva élni. " Testamentuma zárásában mégis bizakodásának adott hangot feloldozást várva. "De él az Isten, él a nemezis – s nem lehet, hogy mozdulatlan maradjon keze, ha igazságtalanságot lát maga előtt. " Petőfi özvegye mindössze 39 évet kapott a sorstól. Feleségek felesége "Ne temessék el elevenen" Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Két fiuk és két lányuk született. Főbb művei [ szerkesztés] Néhány szó a Budapesti Magyar Királyi Egyetemi Könyvtár rendezése és címtározása ügyében (Budapest, 1876) Bevezetés a magyar oklevéltanba (H. n., 1880) Oklevéltani jegyzetek I–III. (Budapest, 1880–1884) Mabillon János, a diplomatika megalapítója (Budapest, 1885) A budapesti diplomatikai tanszék, a seminariumi oktatás és a felállítandó történelmi intézet (Budapest, 1886) Források [ szerkesztés] Kenyeres Ágnes: Egy könyvtár hétköznapjai. Budapest, 1985, Szépirodalmi. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 742. o. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Gyimesi Emese: "… egy nő, több mint csak asszony" Szendrey Júlia és Horvát Árpád házassága=A test a társadalomban, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi, sümegi konferenciájának kötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom 27. ), szerk. Gyimesi Emese, Lénárt András, Takács Erzsébet, Budapest, 2015, 228–242.
Szendrey Júlia második házassága, mert "eldobta az özvegyi fátyolt" nagy szenzációt keltett; Petőfi özvegyének megítélése máig megosztja a közvéleményt, jóllehet a valódi okokat a kortársak nem ismerhették. Emlékezet Horvát Árpád Budapesten élt és tevékenykedett, kezdetben, családjával, a belvárosi (akkor: IV. kerület) Lipót utca 19-ben (ma: Váci utca 57. ) lakott. Házassága után, feleségével és gyermekeivel, a Hársfa utcába költözött (1853-tól 1867-ig laktak itt). Miután Szendrey Júliától különvált, a Képíró utcai Hét Bagoly-házban lakott, de az Országúton (ma: V. kerület Károly körút) is bérelt egy lakást. A Képíró utcai házban rendezte be híres, több mint 4000 kötetes könyvtárát, amely különösen heraldikai, oklevéltani és szociális kérdésekkel foglalkozó szakmunkákban volt gazdag. A könyvtárat Horvát Árpád halála után szentiváni Mészáros Károly vásárolta meg a családtól 6000 forintért a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár) számára. Horvát Árpád a fővárosban hunyt el; fiával, ifj.