Fontos, hogy az üzemi tanács választás nem a munkáltató kötelessége, hanem a munkavállalók lehetősége. A munkáltatót azonban együttműködési kötelezettség terheli az üzemi tanáccsal kapcsolatban, így a választás lehetőségére fel kell hívnia a munkavállalók figyelmét. 2. Milyen jogai vannak az üzemi tanácsnak? Együttdöntési jog, mely alapján a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Véleményezési jog, mely azt jelenti, hogy a munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Tájékoztatáshoz való jog, melynek keretében az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el. Ezen kívül a munkáltatónak félévente tájékoztatnia kell az üzemi tanácsot a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.
Üzemi tanács létrehozása – kötelező? A munkavállalók részvételi jogának gyakorlását a törvény – a munkavállalók létszámához és a munkáltatói szervezet struktúrájához igazodóan – több formában teszi lehetővé, amelynek alapján a jogosultság gyakorlása megvalósulhat üzemi megbízott, üzemi tanács, központi üzemi tanács és vállalatcsoport-szintű üzemi tanács útján is. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) alapján a munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a 15 (tizenöt) főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az 50 (ötven) főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. Üzemi tanács létrehozása a fenti feltétel teljesülése esetén tehát csak akkor kötelező, ha a munkavállalók élni akarnak e jogukkal. A munkáltatónak természetesen a létrehozásához és a működéséhez szükséges feltételeket biztosítania kell. A tájékoztatási és együttműködési kötelezettségnek való megfelelésből eredően, az Mt.
– Az ~ tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. Az ~ tagjává az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval. A tagok választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. – Ha a munkáltatónál ~ nincs, a választási bizottságot a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani. – Ha a munkáltatónál, illetve a munkáltató önálló telephelyén a munkavállalók létszáma 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat kell választani, akire az ~ra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. – Az ~ megszűnik, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely megszűnik; megbízatási ideje lejárt; ha visszahívják; ha tagjainak száma bármely okból több mint 1/3-al csökkent; ha a munkavállalók létszáma 50 fő alá, illetve legalább 2/3-al csökkent; ha több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több üzemi tanács működne; a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.
Jóléti célú pénzeszköznek minősülhet például a munkavállalók szociális helyzetével, gyermeke születésével, hozzátartójának halálával összefüggő célokra rendelt munkáltatói segélyezési alap, lakásvásárlással, lakásépítéssel, lakhatással, a munkavállalók üdültetésével, nyugdíjas munkavállalók megsegítésére szolgáló célokkal, kulturális vagy sport rendezvények támogatásával összefüggő elkülönült pénzalap. Az együttdöntési jog feltétele a jóléti célú pénzeszközök léte, ha tehát a munkáltatónál van ilyen pénzalap, az üzemi tanács együttdöntési joga annak felhasználására a törvény erejénél fogva kiterjed. 13. Érvénytelen a munkáltató döntése, ha az megsérti az együttdöntési jogot? Az Mt. nem mondja ki az együttdöntési jog megsértésével hozott munkáltatói döntés érvénytelenségét, így a bíróság csupán megállapíthatja a jogsértés tényét. Az üzemi tanács munkaügyi jogvitát kezdeményezhet jogának megsértése esetén. Ha az együttdöntési jog gyakorlása körében a felek között nincs egyetértés, a vitában döntőbíró igénybevétele kötelező.
Az Artisjus közzétette 2021-es statisztikáit.