10 Dolga mind egyenlő, Szerelemmel egy ő, csak erkölcse különböz, Kegyes a Szerelem, s Julia kegyetlen, éngem halálra üldöz, Szerelem mely édes, Julia oly mérges, mert éngem csak ver földhöz. A vers tehát egyik darabja az Anna-szerelem második korszakához fűződő ún. Júlia-versek nek. A Balassi-féle Júlia-ciklus negyedszáz verse volt költészetünk első szerelmi ciklusa (versfüzére), Balassit pedig a magyar szerelmi költészet megteremtője ként tiszteljük. A Júlia-ciklus, amely sokak szerint Balassi költészetének csúcspontja, a Losonczy Annához írt verseket tartalmazza. Ezek a versek udvarlási céllal íródtak, és az volt a feladatuk, hogy Anna szívét megnyerjék a költő számára. Ez ugyan nem sikerült, viszont alkalmasak voltak rá, hogy Balassi ciklusba rendezze őket, a költő ugyanis egy magyar Daloskönyv összeállítását tervezte (Petrarca Daloskönyv ének mintájára). Balassi Bálint: ÖTVENEDIK - JULIÁT HASONLÍTJA A SZERELEMHEZ- MELY - HASONLATOSSÁGOT A JULIA DICSÉRETÉN KEZD EL. A Júlia-ciklus versei kifinomult stílusban íródtak, és egy elbeszélői keretük is van. Ennek a kerettörténetnek egy Credulus nevű ifjú lovag a főszereplője, ő a versek beszélője, megszólítottja pedig egy idealizált nőalak, Júlia, aki Credulus szerelme.
Júlia-ciklussal. Az Anna-szerelemnek két korszaka volt: az első az 1578-ban kezdődő fiatalkori szerelmi viszony hozadéka, melynek során a költő híven dokumentálta verseiben kapcsolatuk eseményeit; a második 10 év után, 1588-ban volt, amikor hosszú szünet után ismét találkoztak. Balassi blint júlia versek teljes film. A Júliát hasonlítja a szerelemhez a második korszak verse, tehát a későbbi, érettebb szerelmes versek közül való. Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el Az "Csak búbánat" nótájára 1 Julia két szemem, olthatatlan szenem, véghetetlen szerelmem, Julia víg kedvem s néha nagy keservem, örömem és gyötrelmem, Julia életem, egyetlenegy lelkem, ki egyedül bír vélem. 2 Julia az lelkem, mikoron szól nékem, Szerelem beszél vélem, Julia ha rám néz, azonnal eszem vész, mert Szerelem néz éngem, Julia hol alszik, még az is úgy tetszik, hogy ott nyugszik Szerelem. 3 Ő tüzes lelkemnek, fájdalmas szívemnek kívánt jó orvossága, Ő szemem világa, árnéktartó ága, jó szerencsés csillaga, Ő, kinek kívüle ez világ szépsége nem kell, sem vigassága.
Érett költészetében már eltávolodott a konvencióktól, egyre nagyobb kifejezőerejű szövegverseket írt. Milyen témájú versei születtek? Költészete három pilléren nyugszik. Verseit szerelmes, istenes és vitézi tematika szerint csoportosíthatjuk. Először nézzük meg szerelmes verseit! A reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Júliához, Céliához írott versei a költő féktelen érzelmeiről tanúskodnak. Petrarca stílusa figyelhető meg rajtuk. Ugyanaz az őszinte csodálat és égi szerelem hatja át, mint az olasz reneszánsz költő szonettjeit. Az ő szeretett nője is elérhetetlen, akárcsak Petrarca Laurája. Legszebb példája ennek a 39. vers, mely a Hogy Júliára talála, így köszöne neki címet viseli. Ebben Júliával való véletlen találkozását írja le. A versből árad a nő iránt érzett szerelem, valamint a találkozás öröme. Balassi Bálint szerelmi lírája - erettsegik.hu. Júlia megnevezésének halmozásával szinte éteri magasságokba emeli a hölgyet: "Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! "
4 Vagy áll, ül, nevet, sír, örül, levelet ír, Szerelem is azt teszi, Vagy múlat, énekel, vagy sétál alá s fel, Szerelem azt míveli, Mert mint jó barátját, Venus asszony fiát kézen fogva viseli. 5 A Paradicsomba termett szép új rózsa dicsőséges orcája, Testszín ruhájába aki őtet látja, szép Venusnak alítja, Új formában illik, mint nap, úgy tündöklik gyöngy között fényes haja. Balassi blint júlia versek a face. 6 Duna lefoltába rugaszkodott sajka mely sebességgel mégyen, Táncát ő úgy járja, merőn áll dereka, mintha csúszna sík jégen, Valahová lépik, sok szemek kísérik csudálván, jár mely szépen. 7 Midőn néha térül vagy mellettem kerül, szoknyája elterjedvén, Szerelmével belül vészen akkor körül éngemet felgerjesztvén; Udvari jó módját látván, érzem kínját, keservesen ránézvén. 8 Akkor az én dolgom azonképpen vagyon, amint a bölcsök írják, Hogy egy kárhozottnak Pokolban nagy kányák szívét rágják, szaggatják, De nem fogyaszthatják, noha rágton-rágják, mert nőttön-nőni látják. 9 Én szívemet is így, mikor énhozzám víg, ő nevelten neveli, De viszont, mint kánya, ő kegyetlen kínja rágja, szaggatja, eszi, Én állapotomot, mint egy kárhozatot, oly keservessé teszi.