Rendszerint öten öltöztek fel, egyikük volt a királynő, akit menyasszonynak is neveztek. A másik leány kis virágos kosarat vitt a karján, ebbe rakták a kapott adományt, amin a szertartás végén megosztozkodtak. " A lányok minden ház előtt megálltak és énekeltek, majd körtáncot járva elvonultak egy másik ház elé. Királynéjáráskor több éneket is elénekeltek, az egyik így hangzott: "Elhozta az Isten piros pünkösd napját, Mink is meghoztuk a királykisasszonykát, Nem anyától lettem, rózsafán termettem, Piros pünkösd napján hajnalban születtem. " A többi csallóközi faluban is volt pünkösdölés, több helyütt szokás volt a felöltöztetett bábut tánc közben jó magasra emelni, miközben azt kiáltották: a kendteknek kendere ilyen nagyra nőjön! Pünkösdi komplex foglalkozás - Dalok és játékok | Hagyományok Háza. Közismert az alábbi pünkösdölő versike is: Mi van ma, mi van ma / Piros pünkösd napja / Holnap lesz, holnap lesz / a második napja. / Andreás, bokrétás / feleséges, jó táncos, / Jól megfogd, jól megfogd / a lovad kantárját, / ne tipesse, ne tapossa / a pünkösdi rózsát.
Akkor kendergyek legyen, hogy még az esztergyát is megérgye! Sudridom Én az éjjel álomban, sudridom legényt láttam járomban, sudridom II: Ejj, hajj sirken járó- sarkon járó, Sári Mári sudridom:II leányt láttam járomban, sudridom II: Ejj, hajj sirken járó- sarkon járó, Sári Mári sudridom:II
Úrnők mondják: "Pardon! álljon meg kegyed, S ejtsen az urnába Fillért avagy bankjegyet. " És az arcunk Szép lesz, mint a kréta, Eszünkbejut tegnapelőttről A margaréta, A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Hej, S búsan lecsügged a fej. Sixties - Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja. Ámde A bún az ember Könnyen túl ad, S ismét víg lesz a hangulat, Mert Borbély Lili, Ki a táncban cárnő, S aki a legszebb hacacárnő, Ellejti még egyszer A hacacárét, S te úgy véled, jó olvasóm, Hogy nem kár Az utolsó krajcárért, Mely zsebedben maradt még ma, S kiadod azt is Jótékony célra. Azonban A jótékonysági haszonban Percentet ad ő is, A Nagyerdő. Hol illatos lesz a lég A sok néptől, Mint a tepertő, És elfogy sok sör, És sok bor is, És boldog lesz sok káplár És sok Boris, És lezajlik A víg népünnep, Lesz sok rúdmászás És nem kevés Lepényevés És egyéb attrakciói A szent ügynek. Így a város Minden lakója Lerója A gyermeknapi akciót, S csak én egyedül képezek Egy nem ünneplő frakciót. Ajkamon sóhaj rándul át, Mert nem tehetek az urnákba, Legfeljebb, sajnos, Pár zálogcédulát.
Én is most mint e zöld ággal, e pünkösdi királynéval beköszöntök kiáltással: légyen az Isten e házzal. Szívemből kívánom! Reményik Sándor Pünkösdi szomorúság A Lélek ünnepén A Lelket lesem én. Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja!. A Lelket, amely több, mint költemény. A Lelket, amely sosem volt enyém. A Lelket, amely sosem lesz enyém. Szomorún zendül egyetlen igém: "Hogy születhetik újjá, aki vén? "... KÖNYÖRGÉS A SZENTLÉLEKHEZ Angelus Silesius verse (részlet)
Pünkösd ünnepe, Krisztus mennybemenetelének az ünnepléséből áll, mely századok óta fennáll. Pünkösdi királynő és királyleány a falu népe közül "Meghozta az Isten piros pünkösd napját Mi is meghoztuk királyné asszonykát Jácintus, Jácintus tarka Tulipánus Hintsetek virágit az Isten fiának" Már a XVI. századból vannak írásos emlékek pünkösdi királynő- és királyválasztási szokásról. A legények megfelelő teljesítés után királyt választottak maguk közül, virággal, lombokkal feldíszítették és végig vonultak a falun. A XVIII. századtól új szokásként jelent meg, hogy párokat választottak, nem csak király, királynő is volt. Ezután megkezdődött a királynéjárás. A királyné feje fölé selyem kendőt tartottak, énekeltek, szöveget mondtak és rózsaszirmokat szórnak. Ez a felvonulás egy megrendezett darab. A királynénak végig néma szereplőnek kell maradnia. "Segéljétek királynénkat, Királyné asszonyunkat, Pár tojással, pár kaláccsal Pár katonaforintokkal" A felvonulás alatt nagy szerepe van a kosaras leánynak, aki ételt, italt pénzt gyűjtő versikét mond.
Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet: idén június 8-9-én ünnepeljük. A pünkösdi hagyományok, mint néphagyományaink általában, keresztény és ősi pogány elemek keveredéséből jöttek létre. A húsvét utáni negyvenedik nap áldozócsütörtök, mely Jézus mennybemenetelének ünnepe, az ötvenedik nap pedig pünkösd, amely napon a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik ennek következtében különféle nyelveken kezdtek beszélni, az összesereglett, csodálkozó népből ki-ki a maga nyelvén hallotta a prédikációt. Közülük ennek hatására sokan megkeresztelkedtek, ekkor alakultak az első keresztény közösségek, így a pünkösd az egyház születésének ünnepe is. Sok helyen tartottak ezen a napon búcsújárást, a legjelentősebb és legismertebb pünkösdi hagyományok közé tartozik a máig is élő búcsújáróhely, Csíksomlyó, mely az utóbbi években nem csak keresztény, de összmagyar zarándokhellyé is vált. Rövid, mint a pünkösdi királyság Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk.