Az ingatlan-nyilvántartás áll: egy tulajdoni lapból, mely olvasható formában kerül megjelenítésre, egy adatbázisból, amely tartalmaz minden olyan adatot, amely a tulajdoni lapról eltávolításra került, egy állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból, digitális, valamint analóg térkéses adatokból készült adatbázisból, és egy okirattárból álló adatbázisból. Mi a tulajdoni lap? Fotó: © okchomeseller / Flickr A tulajdoni lapot tekintjük az ingatlan-nyilvántartás egyik leggyakrabban használt részének, hiszen egy ingatlan adásvétele során igen fontos szerepe van. A tulajdoni lapon ugyanis, minden olyan adat szerepel, amely az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat, illetve jogilag fontos tényeket tartalmazza. Emellett az ingatlan tulajdonosának pontos nevét és egyéb adatait is tartalmazza a tulajdoni lap, amelynek másolatát a földhivatalnál lehet kikérni. A tulajdoni lapnak három főbb része van, amelyet római számokkal szokás jelezni. Már otthonról is lekérhető a hiteles tulajdoni lap. A tulajdoni lap első, vagyis I. része azokat az adatokat foglalja össze, amelyek az ingatlan általános dolgairól szólnak.
Fotó: © La Citta Vita / Flickr Az ingatlan-nyilvántartásban minden hazai ingatlan szerepel, településekre bontva. A bejegyzett adatok megfelelnek a törvényben előírtaknak, továbbá minden olyan jogi szempontból fontos dolog is szerepel a nyilvántartásban, amely jelentős ténynek számít az ingatlannal kapcsolatosan. Mindemellett, az ingatlan tulajdonosának törvényben meghatározott adatai is szerepelnek a nyilvántartásban. Az ingatlan-nyilvántartás célja tehát az, hogy kérésre bárki megismerhesse egy adott ingatlannal kapcsolatos legfontosabb jellemzőket. A feljegyzett tények, valamint a bejegyzett jogok mindig hitelesnek minősülnek. Hiteles tulajdoni lap arabe. Éppen ezért, senki sem hivatkozhat arra, hogy vásárlás előtt nem tudott egy bejegyzett jogról, vagy annak fennállásáról, hiszen a vevő felelőssége az, hogy kikérje az ingatlan minden adatát tartalmazó dokumentumot az ingatlan-nyilvántartás alapján. Az ingatlan-nyilvántartás egy közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Milyen részei vannak az ingatlan-nyilvántartásnak?
A tulajdoni lap része továbbá a széljegy is. Amikor egy tulajdoni lappal kapcsolatos kérelem érkezik be, azt minden esetben széljegyzet formájában feljegyzik a tulajdoni lapra, még a kérelem benyújtásának napján. Ekkor széljegyzetként a beadvány iktató száma kerül fel a tulajdoni lapra, amely azt jelzi, hogy az eljárás megindult. Emellett a széljegyzet tájékoztat az ügy rangsoráról és az ügyintézés sorrendjéről is. A széljegyzet tájékoztatást ad tömören arról is, hogy mit is tartalmaz pontosan a beadvány. A tulajdoni lapon akár több ilyen széljegy is lehet. Tulajdoni lap. A széljegy tehát, mindig valamilyen elintézetlen beadványt takar, vagyis a földhivatalnál még folyamatban van a kérelem elbírálása. A széljegyzetet sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen megeshet, hogy a lakást már valakinek értékesítették korábban, akinek tulajdonjog bejegyzési kérelme miatt került széljegyzet a tulajdoni lapra. Kis odafigyeléssel elkerülhető, hogy csalás áldozatává váljunk. Mióta létezik ingatlan-nyilvántartás?