Arany János Toldi estéje című művének részletes olvasónaplója énekenként A Toldi estéje a Toldiban megismert Toldi Miklós életét viszi tovább, pontosabban fejezi be. Ne felejtsük el, hogy valójában egy trilógiáról van szó, aminek a Toldi és a Toldi estéje az első és a harmadik, befejező része, de időrendben Arany ezt a kettőt írta egymás után. A trilógia második része, a Toldi szerelme csak jóval később, utoljára készült el. Első ének Az első ének elején az őszi időjárásáról kapunk egy szép leírást. A történet egyébként Nagyfaluban, Toldi Miklós szülőfalujában és birtokában kezdődik. Az őszi napfény Toldi Miklósra esik, aki éppen a falu temetőjében, nem messze a házától, egy kőkereszt előtt térdepel. Toldi estéje (elbeszélő költemény) - Irodalom érettségi - Érettségi tételek. A kereszt az édesanyja, Toldi Lőrincné sírján van, aki már több, mint negyven éve meghalt. Ez a Toldi Miklós azonban már nem a Toldi című mű fiatal és lelkes Toldi Miklósa. Az első rész óta soka idő eltelt Toldi Miklós bizony megöregedett. Megőszült a haja és ősz a szakálla is, ami az övéig ér.
Toldi, ahogy fiatalkorában is, legyőzi az ország címerét bitorló idegen bajnokot, s ezzel megmenti az ország becsületét, és kegyelmet nyer a királytól. Most azonban más történik, mint az első részben: a király kegyelmet akarna adni az idegen vitéznek. Ám Toldi meg sem várja Lajos rendelkezését, bárdjával megöli az olaszt (egészen úgy, mintha valami kegyetlen, végzetszerű, keserű belső indulat fűtené). Az első részben is megölte ellenfelét, de egész más körülmények között. A cseh bajnok kegyelemért könyörgött, és Toldi meghagyta az életét, pedig úgy mentek oda a szigetre, hogy valamelyiküknek most meg kell halnia. Toldi és Toldi estéje összehasonlító elemzése -. Toldi visszarúgta az egyik csónakot a vízbe, hiszen elég lesz egy csónak is, amellyel a győztes távozik. Miután azonban a cseh bajnok irgalmat nyert, hátulról le akarta döfni Toldit, aki a víztükörből meglátta, mire készül, és végül emiatt ölte meg (jogos önvédelemből). Az első részben Toldi uralkodott magán, itt elragadja az indulat. Nem személy szerint az olaszra haragszik, hanem az egész világra.
A mű eredete Kisfaludy-társaság (1846. február 7. ) népies eposz pályázatára írta Arany a Toldit. 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. A Toldi szerelme csak 1879-ben készült el. A mű alapvető dilemmája: haza és haladás Lajos király és az öreg Toldi párbeszéde kivetített belső vita. A modernizáció és a nemzeti identitás erősítése egyaránt szükséges. Ha átvesszük a Nyugat modern megoldásait, nem veszítjük-e el nemzeti jellegünket? S ha meg emezt őrizgetjük, nem leszünk-e az európai haladástól elszigetelt országgá? A két utat, két lehetőséget, két perspektívát Lajos király és Toldi képviseli.
Nép nemzetté válásának folyamata felemelkedik a paraszti sorból, a királyi udvarba. estéjének keletkezése és cselekménye: A szabadságharc bukása után keletkezett. A történet főhőse ugyancsak Told i, de már megöregedett. Büszkesége, önérzete, hazaszeretete, király iránti rajongása, lovagi becsülete változatlan. Hirtelen haragú marad. Újra gyilkossá vá meg benne már az életkedv. Kiábrándult, elkeseredett. Ősszel játszódik és tél elején ér véget. Toldi halálá val fejeződik be. A mű pesz-szimista és a király párbeszéde, Toldi haldoklása, a király látogatást tesz. Nemzetté válás problémája. Megtartja tulajdonságait, nem kultúrálódik. A mű problematikáját Toldi és Lajos vitája fejezi ki. (A király, mint barát tesz látogatást a haldokló Toldinál). A párbeszéd kettőjük között a legfontosabbról, a magyar nép sorsá ról folytatódik. A haldokló Toldi utolsó szavaival arra kéri Lajost, hogy ne akarjon változtatni a magyarság tulajdonsá azzal érvel, hogy számára is nagyon fontos a magyarság ''birodalmát három tengerig vezette", ''simítni kezdtem a nemzet erkölcsét".