Vályús útszakaszon, ha lehet ne engedjük a kerekeket a vályúba futni. A romló útviszonyok és csapadékos időjárás során visszaüt, ha az autó elhanyagolt. Például, ha a gumik rossz állapotúak. Egyrészt már hidegebb is van mint nyáron, a gumiabroncsok anyaga emiatt ridegebb, tehát kevésbé tapad. Ha ez egy öreg, már megkeményedő gumival történik, akkor a jelenség esős úton észlelhető tapadásképesség vesztést okoz. A „Látni és látszani” elv aktív figyelmet is kíván - kreszvaltozas.hu. Főképp, ha a korának megfelelő a kopottsága is, a kopáshatár közeli mintamélységgel rendelkező gumikkal szerelt kocsik sofőrjei különösen figyeljenek és lassítsanak esős időben. Hiszen nő a fékút, csökkennek a megengedhető kanyarsebességek a száraz útihoz képest korábbi tapadásvesztés miatt. Olyan filléresnek mondható alkatrészek állapota is nagyban befolyásolja esőben a biztonságos közlekedést, mint az ablaktörlő. Ha csíkot húz, foltosan töröl, az rendkívül zavaró, hiszen a szélvédőn a kilátás részleges, a fény a vízen megtörik, torz lesz a kép, amit egyáltalán láthat a sofőr. Nem elhanyagolható az sem, hogy a koszos üvegeken a vízcseppek jobban összeállnak, ilyen helyzetben érti meg a sofőr, hogy miért is jó rendszeresen letakarítani az üvegeket.
Az automatikus menetfény ugyanis nem feltétlen kapcsolja be a hátsó lámpákat is, amelyekre a szürke téli időben pedig szükség volna. Megérkezett az igazi tél és a napokban is csapadékos időjárásra, azaz esőtől, havazástól vizes, csúszós, latyakos utakra lehet számítani. A látási viszonyokat nemcsak éjszaka, hanem nappal is befolyásolhatják a gyakran megjelenő pára-, és ködfoltok, a felhős, borult idő, az eső és a hó – írja közleményében a rendőrség. A KRESZ ugyan előírja a járművek kivilágítását, azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a menetjelző lámpa használatakor a hátsó világítás nem minden típusú autónál működik. Azt javasolják, hogy az autósok a nappali menetjelző lámpa helyett a tompított világítást kapcsolják fel. Nappali menetfény kresz b. A rendőrség egy korábbi közleménye arra is felhívja figyelmet, hogy a ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha erősen ködös, párás az időjárás. Azt írták, a hátsó ködlámpát nagy forgalomban, lassú haladáskor ne kapcsoljuk fel, főleg akkor, ha valaki folyamatosan jön mögöttünk.
A ködben tapasztalható nyálkás útfelülethez képest, amelynek a tapadási minősége kiszámíthatóbban-egyenletesebben rosszabb, esőben az útfelület tapadása változóan rosszabb, attól függően, hogy mennyi csapadék van jelen az adott felületen. Gondolunk itt például az úthibákban, kátyúkban, vályúsodásokban összegyűlő vastagabb vízre, vagy az úttesten tapasztalható vízátfolyásokra. Nappali menetfény. Így esőben könnyen összejön, hogy egy útszakasz egyik részén teljesen jó tapadnak az abroncsok, azonban hirtelen vizesebb részre érve a tapadóképesség jelentősen csökken, vagy nagyobb vízvastagság esetén meg is szűnik és létrejön a felúszás jelensége – ezt elsősorban országúti vagy autópályatempón alakul ki, városi sebességeknél kevésbé jellemző. Emiatt esőben vezetve a felsorolt úthibákban megálló vizet tapasztalva, vagy átfolyást észlelve (ezek látható jelenségek) csökkenteni jó a haladási sebességet és igyekezni kikerülni a nagyobb vízmennyiséggel bíró útfelületeket. Természetesen van amikor ez nem lehetséges, ekkor a lassítás a biztonságos megoldás.