Története A fajta neve a francia "bass" szóból származik, ami alacsonyt, törpét jelent. Eredete messzire vezethető vissza. Shakespeare Szentivánéji álom című művében már említést tesz a bassetről. Gyökerei Franciaországban vannak, ősének pedig a Basset Artésien Normand-ot tekinthetjük. Az első két példány 1866-ban került Angliába, ahol Sir Everett Millais és még néhány lelkes tenyésztő kezdett foglalkozni vele. A basset hound története: még Shakespeare-t is inspirálta - Az Én Kutyám. Mivel az állomány hosszú ideig csupán néhány bassetből állt, kénytelenek voltak szoros rokontenyésztéseket alkalmazni, aminek számos negatív következménye lett. Ezáltal szükségessé vált egy idegen fajtával való keresztezés és az akkori tenyésztők végül a bloodhound mellett döntöttek. Egy angol véreb szukát termékenyítettek meg egy basset hound kannal, a párosításból pedig 12 kölyök született, majd ebből az alomból származó kanokkal fedeztettek be basset szukákat. Érdekes, hogy ezek a párosítások többnyire black-and-tan (fekete-cser), nehéz csontú, esetlen kölyköket eredményeztek.
Hogy a Basset Hound pontosan mikor is jelent meg még napjainkban sem lehet tudni, az viszont kétségtelen, hogy több százéves múltra tekint vissza. Az első írásos anyag, amely a Bassetről készült 1573-ban lett kiadva, egy vadászati könyv egyik fejezeteként. Mennyire jellemző, hogy ilyen nemtörődöm gazdik is hordják suliba a kutyáikat?.... E kutyafajta ősei egyébként már a régi időkben is közkedveltek voltak, hiszen a világhírű drámaíró, William Shakespeare szintén a XVI. században elismerően írt a "lefüggő szájú, sárga" ebekről, akik "fülükkel lesöprik a fűről a harmatot". A Basset nagy valószínűséggel Franciaországból eredeztethető, hiszen az elnevezése is a francia "bass" szóból ered, melynek jelentése törpe, alacsony. Az első párizsi kutyakiállítás után, 1863-ban igazán népszerűvé vált, mai formáját azonban akkor nyerte el, amikor 1868-ban Angliába vittek egy Basset szukát, amelyet egy beagle -el pároztattak, az utódokat pedig ismét Bassettel és angol vérebekkel keresztezték. Néhány évvel később, 1880-ban fogadták el és jegyezték be különálló fajként, ekkor már Basset Hound néven.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy igen, elsősorban a gazdi hozzáállásán múlik, de az is fontos, hogy az oktatók is jók legyenek. Az, hogy zavarja más kutyáját munka közben szerintem elfogadhatatlan, az nagyon dekonstruktív és megint nem kizárólagosan a gazdi hibája. Tényleg elég sok kutyasulis foglalkozáson voltunk már, nekem az a tapasztalatom, hogy azok az igazán jó sulik, ahol nemcsak egy oktató tartja a foglalkozást, hanem annyian, hogy egy oktatónak maximum 3-4 kutyára kelljen figyelnie, egyrészt, hogy mindenki azonos figyelmet kapjon, mindenkit egyformán tudjanak segíteni, mindenkinek külön-külön is akár meg tudják mutatni a feladatokat és az ilyen "zavaró" kutyákra azonnal rászólnak. Tehát, hogy nem a csoport, nem a te feladatod kéne legyen, hogy miközben gyakorolsz a kutyával még a másik gazdit is "fegyelmezed, " figyelsz rá, hogy ne trollkodja szét a munkátokat, hanem ez az oktatók dolga. Összegezve ezt a túlzóan hosszú választ egyébként én is csak azt tudom mondani, mint a többiek: igen, elég jellemzőek az ilyen nemtörődöm gazdik, de ők hamar ki szoktak szállni, egy-két finomabb beszélgetéssel meg lehet próbálni felébreszteni a gazdi motivációját is és ritkán, de előfordulhat, hogy hatásos és végül, az mindig az oktatók felelőssége, hogy te nyugodt körülmények között tudj dolgozni a kutyáddal, ezt nekik kötelességük biztosítani, ha ez megvan, ha a te kutyádat nem zavarja munka közben, akkor meg rá kell hagyni a nemtörődöm gazdira, hogy neki milyen kutyája lesz.
Érintheti a hosszú testű kutyákra jellemző tacskóbénulás. (Képek: Getty Images Hungary)
Mindenben megtalálja a pozitívumot, nem görcsöl semmin. Aktív, izgő-mozgó - akárcsak kutyusa. Bátor, önálló és kihívásokat kedvelő típus. Cavalier King Charles Spániel A Cavalier King Charles spániel gazdiját kenyérre lehet kenni, ha egyszer megnyílik. Általános jellemzői: csendes, nyugodt, kedves, figyelmes és nagyon romantikus. A Valentin-napot neki találták ki. Hisz az asztrológiában és az angyalokban - néha talán túlságosan is elrugaszkodik a valóságtól, de a barátai ilyenkor mindig készségesen visszatessékelik a "Földre". A házasságban élők nagyon boldogok. Akik még nem léptek frigyre, eltökélten várják a fehér lovon érkező herceget/hercegnőt... Tibeti Masztiff A mastiff-gazdi okos, büszke és néha kissé hangos. Csak a családját és a barátait engedi közel a szívéhez, ezért néha keménynek és megközelíthetetlennek gondolják, pedig igazából kedves és romantikus alkat. Szeret olvasni, moziba járni és finomakat enni. Ausztrál juhászkutya Gazdija olyan, mint a kutya: aktív, nagy mozgásigényű, természetbarát.