2021. szept 10. 12:35 Áder János beszédet mond a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson / Fotó: Zsolnai Péter Áder János az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson beszélt a hitéről. Ahogy arról a Blikk beszámolt, ezen héten zajlik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten, amelynek keretében Ferenc pápa szentmisét fog tartani vasárnap a Hősök terén. A mise előtt több magyar híresség is fellép majd, köztük Tóth Gabi és Szikora Róbert. A pápa tiszteletére még egy hőlégballont is felengedtek a Városligetben, amelyen a Szentatya szavai láthatóak. A péntek délelőtti program része volt Áder János beszéde, ami már csak azért is különleges, mert eddig nem volt példa arra, hogy egy magyar államfő a nagy nyilvánosság előtt beszéljen a hitéről. ( A legfrissebb hírek itt) Percekig zúgott a vastaps Áder János tanúságtétele után a Hungexpo A épületében. A köztársasági elnök a hithez fűződő szoros kapcsolatáról vallott. Beszédének akkora sikere volt, hogy mint a színházakban szokás, még egyszer visszajött és megköszönte a jelenlévőknek a lelkes fogadtatást.
A nyakkendő fél-windsor csomója most sem lett pontos, de elfogadhatóan állt a végleges felvételen és az ingnyak mérete is megfelelő volt. Weisz Fanni öltözéke is a legegyszerűbb kontraszttal állította szembe a hajszín tavalyinál világosabb árnyalatát egy fekete ruhával. A 2018-as göndörített frizurához képest idén is megőrizte a tavalyi, egyszerűen vállakra hulló hajviseletet, körömlakként pedig a nudehatás is a visszafogottságot tükrözte. A beszéd felépítése és verbális ereje Áder János 2021-es beszéde jól strukturált volt. A 6 percnél valamivel hosszabb beszéd 3:44-nél fordult át a múlt áttekintéséből a hálaadó jövőkép felrajzolásába. Két érzés felkeltése dominált a beszéd során: az együttérzés és a vigasztalás. Az elsőt a beszéd során végig ki lehetett érezni, ami előkészítette a felszólító módban átadott, második érzelem kiváltását. Szerencsés választás volt a népmesei kezdés, ahogy a bibliai versek is sokakban rezonálhatnak klasszikus vigaszforrásként. Az idézéstechnika verbális kidolgozása jól sikerült és megfelelően voltak felvezetői az őket követő gondolati egységeknek is.
A köztársasági elnök beszédének ezen pontján felveti a kérdést, hogy lehet-e ennyi véletlen egybeesés vagy inkább az isteni gondviselés vezette útján. A második történet is személyes, arról beszélt Áder János, hogy évek óta beszédtanár foglalkozik vele, hogy minél szebb legyen a kiejtése. Vadász Ágnes tanárnővel sokszor vallási témájú írásokat, verseket olvasnak. Ezekből már egy kiadvány is született: Égre néző címmel. A harmadik történetben Áder János azt fejtette ki, hogy a különböző művészeti ágak milyen hasonló módon tudják visszaadni számára az istenhitet. Zárszóként beszélt arról az alapítványról is, melynek ötlete feleségétől és tőle származik. Az alapítvány a járványhelyzet miatt árván maradt gyermekeken segít. Elmondta, hogy több olyan levelet is kaptak, amelyben a bajba jutottakon a nehéz órákban az Istenbe vetett hitük segített.
A választékossággal a korábbi évek köszöntőiben sem volt probléma, de idén sikerült teljesen kiküszöbölni azokat a felülstilizált és ezért helyenként modorosnak ható jelzős szerkezeteket is, amelyek egy-egy korábbi beszédben még előfordultak. Ötletesen és a beszéd céljának megfelelően élt Áder János az aposztrophé alakzatával is. Jóllehet minden magyarhoz intézte beszédét, mégis úgy beszélt az egészségügyi dolgozókról, tanárokról, földművesekről, rendőrökről és másokról, mint akiknek hálásak lehetünk. Ezzel megszólította és szimultán módon laudációjának tárgyává is avatta ezeket a társadalmi csoportokat. Retorikailag ennél csak egyetlen magasabban kivitelezett megoldása volt a beszédnek: a halálról mondott szavak. Nem kerülte ki Áder János a halál témáját, de nem is hagyta, hogy a beszéd vigasztaló ereje megrekedjen, amikor így fogalmazott: "És volt, akit a szeretetünk sem tudott itt tartani közöttünk. " (2:16) Ebben a mondatban tapintat, együttérzés és vigasztalás egyszerre, koncentráltan jegecesedett ki.