Köszönjük Hanna, amit adtál, a parazsat, a gyufa lángját, minden ránk hunyorító csillag fényében erre emlékeztetsz minket. Iványi Gábor beszéde után a résztvevők elhelyezték az emlékezés köveit. Szöveg és fotó: G. J. Az UNESCO 2021-ben Szenes Hanna (1921-1944) költőnő, a zsidó ellenállás hőse születésének 100. évfordulóján tematikus évvel emlékezik.
Ő időben elmenekült a készülő borzalom elől, s 1944-ben brit ejtőernyősként tért vissza, hogy sorstársain segítsen. Hamar elfogták, majd kivégezték. Az ő padja, az ő helye abban a magyar világban, melyben született, egyszer s mindenkorra megürült. A holokauszt borzalma lyukat ütött a magyar világon, hiányt okozott a magyar kultúrában, a tudományban, a magyar gazdaságban, a magyar összetartozásban. Hiány ez azóta is. Veszteség. Szenes hanna ter.fr. Milyen borzongató együtt hallani ezeket a neveket: Nemes Nagy Ágnes, Áprily Lajos, Ravasz Boriska és Szenes Hanna – egyszerre tanítottak, tanultak abban az iskolában. De nem maradhattak együtt azon a Magyarországon. És ez arra figyelmeztet bennünket, hogy van, amikor egyszer csak fölrobban valami, a gyűlölet katlanjából kiömlik a mérgező anyag, szétterjed, és az a világ, amely korábban együtt volt, nem tud többé együtt lenni. Hány verset vitt magával a tömegsírba Radnóti Miklós? Hány magyar sportsikertől estünk el, mert Petschauer Attila nem élhette végig azt az életet, amit a jó Teremtő neki szánt?
Az emlékmű kifejezést határozottan mondom, mert amikor beszéltünk erről, akkor halkan megjegyeztem, hogy nagyon szeretném, ha ez az arány nem úgy javulna, hogy közben azt az irdatlan mennyiségű vizuális környezetszennyezést folytatnánk, amivel az elmúlt egy évtizedben telerakták Budapest köztereit. Ne csak szobrok legyenek, hanem olyan emlékművek, amik intellektuális és vizuális bátorságról tesznek tanúbizonyságot, amik méltók azokhoz a nőkhöz, akiknek emléket állítunk. Szenes hanna terre. Elrettentő példaként hoznám fel a Sisi-szobrot a Madách téren, az pont nem felel meg annak a módszernek, amit mi követni szeretnénk. Nem szeretnénk, ha giccsfilmekből vett giccsszobrokkal javítanánk az arányon. " Kerpel-Fronius ezzel viszonylag egyértelműen állt a rég zajló vita azon oldalára, ami szerint Budapesten az elmúlt években leginkább bármiféle fantázia nélküli emberszobrok kerültek ki a közterületekre, az általa említett Sisi-szobor pedig egészen komoly felháborodást váltott ki, amiért a tér látképét is tönkretette kicsit.
Pest megyei települések (ÚJ)
A harmadik Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot töltött be. A Nőmunkás című lap felelős szerkesztőjeként is tevékenykedett. 1956. november elején a Szocialista Internacionálé kongresszusán Bécsben tartózkodott, és amikor hazafelé jövet hírét vette a szovjetek bevonulásának, nem tért vissza az országba. A strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. 1964-ig a londoni Népszava főszerkesztője volt, Brüsszelben telepedett le. Belgiumban hunyt el 1976. szeptember 7-én. Teleki Blanka utca A Teleki Blanka utca a XIV. Teleki Blanka 1806-ban született erdélyi arisztokrata családban, Teleki Imre és Brunszvik Karolina gyermekeként. Édesanyja az óvodaalapító Brunszvik Teréz húga volt. Bár Blanka festészetet és szobrászatot is tanult - utóbbit ráadásul Ferenczy Istvánnál -, nagynénje hatására a nőnevelés, a nők művelődési egyenjogúsága lett a szívügye. 1846-ban Pesten nyitott magyar nyelvű leánynevelő intézetet, ez az első olyan hazai leányiskola, ahol szakszerű oktatás folyt. VII. kerület - Erzsébetváros | Itt a legújabb Kolodko-miniszobor: Szenes Hanna a Szenes Hanna parkban. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László, Wikipédia/Közkincs.