A terv elkészült még 1930 -ban, ám a kivitelezésre csak 1935-ben kezdhettek hozzá. Az építkezés megkezdésekor vetette fel dr. Pálfy József Szeged akkori polgármestere, hogy ez a különleges épület legyen a Hősök kapuja formájában Szeged város hősi halottainak emlékműve is egyben. Pogány Móric készséggel áttervezte az épületet ennek az új funkciónak is helyt adva, s amikor az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint hozzájárulását adta a változások költségeire, akkor a város művészeti zsűrije hosszas tanácskozást követően Aba-Novák Vilmos festőművészt bízta meg a freskók elkészítésére, míg Lőte Éva szobrászművész a szobrok megtervezésére, és kifaragtatására kapott megbízást. A Hősök Kapuja még 1936 őszén elkészült, de ünnepélyes felavatására 1937. május 30-án, a Hősök Vasárnapján került sor, többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében. Fotók. [4] Az épület leírása A Boldogasszony sugárút fölött négy pillére támaszkodó, három ívnyílásos kapuépítmény ível át. A középső ív fölött félköríves záródású franciaablakok láthatóak, kovácsoltvas kardokból készült mellvéd díszítéssel.
Szeged belvárosában, a Boldogasszony sugárút fölött csodálhatjuk a Hősök Kapuját. Az I. Világháború elesett szegedi katonáinak emlékére készült a neoklasszicista stílusú művészeti emlékmű. Tripadvisor Top 10: ismerd meg Szeged 10 legnépszerűbb emlékművét és szobrát – Szegedi hírek | Szeged365. A kapu építésének ötlete Klebelsberg Kunótól származik, aki Pogány Móric építőművészre bízta annak megtervezését 1930-ban. Az építmény célja elsősorban az lett volna, hogy a Boldogasszony-sugárút felől a Gizella tér lezárt legyen, úgy, hogy a forgalom mégis zavartalanul haladhasson tovább a boltív alatt. Dr. Pálfy József, Szeged akkori polgármestere javaslata alapján a kapu egyben a város hősi halottainak emlékművei is lett. A boltív kisebb áttervezése után Aba Novák Vilmos festőművész feladata lett a boltívet díszítő freskók elkészítése, míg a katonákat ábrázoló szobrok Lőte Éve keze munkáját dicséri. A Hősök Kapuját 1937 május 30-án avatták fel többek között Horthy Miklós kormányzó jelenlétében.
A középső boltív déli oldalának a körívén ez a fölirat volt: Haladás útja dicső múltból diadalmas jövőbe vezet. Az északi oldalon ez állt: Hősi halált halt hű fiainak emlékét őrzi az élet. Ezeket is eltávolították. Két oldalon a Porta heroum fölirat megmaradt. A középső boltívet tartó északi pillérek előtt, fali konzolokon áll az Élő katona és a Halott katona mintegy kétszeres életnagyságú mészkőszobra, Lőte Éva. (sz. 1906. ) alkotásai. Az egyik a kemény, harcias, puskáját erősen markoló katona, akinek lába alatt dobban a föld. A másik, a megdicsőült hős megmerevedett alakja, csak bakancsa hegyével érinti már a földet. A 200X280 cm-es pillérekre 16 darab, nagyméretű mészkőtáblát erősítettek, ezekre kerültek volna a hősök nevei. Erre pénz hiányában nem került sor. Ma plakátokat ragasztanak rájuk. " Forrás: Szegedi könyvtári műhely, 1985. 1. sz. 6-15. oldal (a részlet a 13-14. oldalról származik. ) Források: Apró Ferenc: Az első világháború hősi emlékei Szegeden: