A színikritikusok néhány kivételtől – Alexander Bernát, Molnár Ferenc, Tóth Béla méltató szavaitól – eltekintve kedvezőtlenül fogadták, a közönség azonban szerette a darabot, különösen azt a harmadik felvonást, amelyben maga Beöthy sem bízott. 1902. április 1-jén ötvenedszer, 1910. december 25-én pedig századszor adták elő a darabot a Nemzetiben. Durbints sógor bor. 1901-ben sikerrel mutatták be a Gárdonyi-színművet Szegeden, 1902-ben Egerben, 1903. február 21-én pedig a bécsi Volkstheaterben is előadták, de az osztrák közönség előtt megbukott és tíz előadást sem ért meg a darab. Történet [ szerkesztés] Gárdonyi az 1898-ban megjelent, saját vidéki élményein alapuló, Az én falum című elbeszéléskötet egyik novelláját dramatizálta színpadra, de a történetbe beleszőtte az 1890-es évek közepén számára nagy sikert hozó karikatúraszerű Göre-levelek alakjait is (Göre Gábor bíró uram, Durbints sógor, Kátsa cigány és mások). A darab a Göre-történetek képzeletbeli helyszínén, Lepénden játszódik. Hőse, Baracs Imre csendes, jámbor, józan életű ember, akit egy ünnepi alkalommal felesége nógat borivásra.
Göre Gábor: Durbints sógor (Dick Manó Kiadása) - vagy más szóval ez a könyv a leg főképpen Durbints sógorral foglalatoskodik, benne van a sógor tzethalála is mög más efféle köserves történetök Grafikus Kiadó: Dick Manó Kiadása Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés Oldalszám: 100 oldal Sorozatcím: Göre Gábor Biró úr könyvei Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Nyolcadik kiadás. Nyomtatta "Globus" nyomdai műintézet R. -T., Budapest. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: A sógor élete, ahogyan ü elmondogatta: Mert mondok irtam én mán lórul is, kutyáról is, mér ne irnánk kendrül is Durbints sógor. - Minek az? DURBINTS SÓGOR BOR.1L.BONTATLAN - Jelenlegi ára: 1 500 Ft. aszondi. De mondok egymás... Tovább Göre Gábor Göre Gábor műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Göre Gábor könyvek, művek
Alkotók Szereplők Rózsahegyi Kálmán Göre Gábor Dolinay Ilona Göre Marcsa Csiszér Arthur Durbints sógor Hajnal György Kátsa cigány Stella Gyula Kemenes Lajos Szathmáry Lajos Produkciós stáb Gyártási és bemutatási adatok Magyar Zsánerfilm Vállalat gyártó cég Hungária filmkölcsönző (Klein Sándor) forgalmazó 1915. szeptember 27. (Mozgókép-Otthon) bemutató 1923 repríz (szkeccsváltozat) 174/1920, 1040 méter, 137/1923, 1040 méter cenzúra Filmtechnikai specifikáció Némafilm, eredeti hossza a korabeli források szerint 1300 méter. Fellelhetőség, források A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak: Mozgófénykép Híradó, 1914/25, 26, 1915/33, 39, 41 Színházi Élet, 1915/4 Mozihét, 1915/33, 34; 1916/4 Belügyi Közlöny, 1920. 1845. p., 1923. 1153. p. Bibliográfia Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MaNDA Könyvtára. Durbints sógor [eKönyv: epub, mobi]. ) 119. p. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349 p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. 1966. 267., 314. p. Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára. )
Galgóczi Erzsébet: Zörög a kocsi (Népművelési Propaganda Iroda, 1977) - Három egyfelvonásos Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Gárdonyi Géza Bor című népszínműve egyike volt a műkedvelők legnépszerűbb sikerdarabjának. Közismert szerepei: Göre Gábor bíró, Durbints sógor, Kátsa cigány parádés lehetőséget nyújtott a rátermett falusi színjátszóknak. Gárdonyi Géza - Göre Gábor bíró úr könyvei - Durbints sógor - Múzeum Antikvárium. Turián György átdolgozása egyfelvonásnyira sűriti a cselekményt és megszabadítja a ma már korszerűtlen, hamis sallangoktól. A megfiatalodott "Bor" mellett a korai realista prózairodalom egyik jelesének, Gozsdu Eleknek egy novellájából készült pódiumjátékát és Galgóczi Erzsébetnek egy falusi öreg és egy fiatalasszony vívódásairól szóló lírai játékát találjuk a kötetben. Tartalom Gozsdu Elek - Turián György: Egy néma apostol 5 Gárdonyi Géza - Turián György: A bor 19 Galgóczi Erzsébet: Használt koporsó 47 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30. ) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között. Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21. -1926. ) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8. -án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort. Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.
Az így kirobban vita közben a feleség ellen tettlegességig fajul a helyzet, ezért az asszony elhagyja férjét és hazaköltözik. Ettől kezdve mindkét félnek a saját büszkeségével kell számot vetnie, hogy elérjünk a várva várt kibékülésig és természetesen, az elmaradhatatlan boldog befejezésig. A századforduló írói, szakmai közönsége fenntartásokkal fogadta a darabot, a közönségnél viszont maradéktalan sikert aratott Gárdonyi műve. Az egyszerű történetet a kiváló jellemábrázolás és a zenei betétek teszik színesebbé. A Tanyaszínház 2015-ös bemutatójára felkért alkotók elsősorban olyan színművet, olyan történetet kerestek, mely emblematikus helyet foglal el az egyetemes irodalomtörténetben, szórakoztató, de ugyanakkor, a felszínes szórakoztatáson túl a mai kor emberét is megérinti, vagy elgondolkodtatja. A(z) Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis előadása Stáblista:
A bor (Falusi történet három felvonásban) Az első kiadás címoldala Adatok Szerző Gárdonyi Géza Műfaj népdráma Eredeti nyelv magyar Szereplők Baracs Imre, Baracsné Szunyog Juli, Baracs Matyi, Eszter, Pákozdi Mihály, Szunyog Rozi, özvegy Szunyogné, Göre Gábor Cselekmény helyszíne Lepénd Premier dátuma 1901. március 29. Premier helye Nemzeti Színház, Budapest A bor Gárdonyi Géza 1901-ben írt háromfelvonásos népdrámája, színműírói munkásságának legjelentősebb darabja. Megírásakor Gárdonyi sok tekintetben nem tudott elszakadni prózaírói mivoltától, így a mű fordulatos cselekményekben, feszültségfokozó dramaturgiai elemekben nem bővelkedik. Ugyanakkor a falusi házaspár lelki viaskodását ábrázoló darabot a magyar irodalomtörténet-írás a népszínművek hagyományával szakító, a realista népdráma műfajának kibontakozásához vezető út egyik legfontosabb mérföldköveként tartja számon. Társulat: Nemzeti Színház, Budapest. Bemutató: 1901. Szereplők: Baracs Matyi: Rózsahegyi Kálmán, Szunyog Rozi: Ligeti Juliska Gabányi Árpád Mihály bácsi szerepében a bemutató idején (Nemzeti Színház, Budapest.