Babics Csaba: A templom egere - CD-vel (Harmat Kiadó, 2002) - Internetről lelkipásztoroknak Szerkesztő Grafikus Lektor Kiadó: Harmat Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2002 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 159 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-9148-66-0 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva, CD-melléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Nehéz volt az ismerkedés az egérrel. Milyen nehezen szelídült - úgy-ahogy - a kezem alá. A számítógépről, mellyel ennek az "okos kis állatnak" a segítségével is kommunikálhatok, még inkább elmondhatom ugyanezt. Hát még amikor az éppen csak csónakba szállók előtt az Internet végtelennek tűnő tengere kezd el hullámzani. Ezért olyan nagy segítség ez a könyv. Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke. A számítógép ablakot nyit a világra. Az Internet hozzáférhetővé tesz rengeteg anyagot, eljuthatok vele idegen könyvtárakba.
Értékelés: 31 szavazatból Az 1920-as évek végén egy nehéz sorsú leány, aki természetesen "szegény, mint a templom egere", elhatározza, hogy a gazdasági világválság kellős közepén harcot indít a bankok - és egyúttal minden ellen, amit azok képviselnek. Belopakodik a megközelíthetetlen bankvezér irodájába, munkát és megélhetést követel magának, hogy megreformálja az egész piacgazdaságot. Szerelmi szállal átszőtt vígjáték, amely a maga módján persze azért jól átlátható, egyszerű tanulságokat is hordoz. Stáblista:
Cincin elhűlve figyelte, ahogy a család lakmározik, miközben a nagynénje fuldoklik. Neki elment az étvágya, még a jóillatú sajt sem csábította. Hogy lehet ilyenkor enni? Ez képtelenség! Vagy már annyira megszokták a látványt, hogy nem is érdekli őket? Cincin visszagondolt arra az időre, amikor még a szüleivel élt. Náluk nem fordulhatott volna elő, hogyha bajba kerül, az apukája ne segítsen rajta. Őt is úgy nevelték, hogy ne nézze tétlenül mások szenvedését. De ez a család más! Ezt tenné a gazdagság? – töprengett. Hogy önzők lesznek, nem törődnek senkivel-semmivel a világon, önmagukon kívül? Ennyit nem ér az a pár falat, amit ebben a veszedelmes házban kapok – döntötte el. Leküzdötte a hányingerét, megkereste a tarisznyáját, és hazament a templomba. Inkább legyen szegény, éhes, de boldog, mint ilyen üresfejű jóllakott egér.
Mindannyiunkra ránk férne, nem igaz? Mindez nagyszerű helyzetekkel és remek szerepekkel látható a Karinthy Színház 30. jubileumi évadának második premierjén, kitűnő színészek játékával. A(z) Karinthy Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Hát miféle család ez, hogy az apa nem védi meg a gyermekét? Elfutott a macska orra eltt, hogy magára vonja a figyelmét. Cirmi rávetette magát, de Cincin fürgébb volt, és gyorsan bebújt egy lyukba. A kisegér is elszaladt, így a macska hoppon maradt. Egyszeriben hatalmas csattanásra lett figyelmes Cincin. Ez meg vajon mi lehetett? - töprengett, és arrafelé szaladt, ahonnan keserves cincogást hallott. Jöttek a többiek is a szélrózsa minden irányából, a ház összes egérlyukából megnézni, mi történhetett. Valami ronda és nagyon veszélyes szerkezet tartotta fogságban a nagynénit. A nyakánál fogva leszorította, már alig kapott levegt. Orra eltt illatozott a világ legfinomabb sajtdarabkája, de nem fért hozzá. A rokonság bezzeg nekilátott a falatozásnak. - Segítsetek! - kérte Cincin, és a nagynénihez szaladt. De gyenge volt ahhoz, hogy egyedül kiszabadíthassa. Tehetetlenül nézte a hánykolódását. - Rajta már nem segíthetsz, inkább egyél, amíg teheted! - biztatta Mufurc nagybácsi. - Ilyen finom sajthoz csak nagyon ritkán jutunk, és mindig valamelyikünk életébe kerül.
Az ilyen torokszorítóan szép pillanatok az igazi erősségei ennek a színműnek, a mélyszegénységből való testi és lelki kitörés finom megfogalmazásai. A szociális olló másik szárán a bankelnök vezér és az igazgatótanács egyik tagja, gróf Sternheim (Schnell Ádám) helyezkedik el. Míg Ulrich Tamás az éjjel-nappal magát is hajszoló, dolgozni kész "hajcsár" munkaadó, aki titkárnőjét is csak írógép-alkatrésznek tekinti, addig a pénzarisztokrácia képviselője afféle komikus operett-szereplő, mikor azt bizonygatja, hogy neki annyira fontos ez a "munkakör", hogy lám, naponta elmegy a bank előtt (! ), sőt most, hogy kedvet érez a munkához, akár naponta egy-két irat aláírását is felvállalja. Mit mondjak: ezek a típusok sem ismeretlenek manapság. Kettejük között helyezkednek el a szociális értelemben többiek: Szűcs Oly titkárnő (Bartsh Kata), aki gyengécske munkaerő, de a vezér kitartott szeretőjének posztját célozta meg; Schüntzl banki alkalmazott (Kertész Péter), afféle önfeláldozó mindenes könyvelő, valamint Ulrich Feri (Schruff Milán), aki viszont nem tud önmaga lenni, mert minden személyes és társadalmi pillanatába beletolakszik, hogy ő az Ulrich Tamás fia.
Kinek-kinek a maga társadalmi megítélésén belül van oka elégedettnek lenni, vagy elégedetlenkedni. Fodor László nem Hauptmann és nem Brecht, távol állnak tőle a szocialista eszmék és gondolatok, hősének polgári "éhséglázadása" nem társadalmi méretű, csupán az egyéni boldogulás gyengécske, ám sikeres akciója, mely önnön sorsának jobbra fordultával el is hal, s a végén a szerelmi boldogság giccses révében landol. Így a kimondott igazságok megmaradnak az operett-igazság nívóján, a kenyérharcot felváltja a női szerelemvágy és féltékenység hálószövögetése, a néző pedig megfeledkezve a maga számlatartozásairól, álmodhatja magát pár órára boldog önfeledtre, mint a hasonló írógépmesékben. Ez az, amiért Fodor írói értéke csak a kismesteri szinten marad. Egy ilyen darab sikere nagyban áll vagy bukik a rendezés és a játszó személyek tehetségén. Nos, Karinthy Márton szereposztását és színészvezetését ezúttal is csak dicsérni lehet. A sokoldalú Kovács Patrícia a verébből hattyúvá változás grádicsain szemmel láthatólag élvezi ezt a szerepet, noha elég sok és sűrű szöveget kell elmondania.