Az év madara, az erdei fülesbagoly után ered a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME): a fülesbaglyok telelőhelyeit keresik, amihez a lakosság segítségét is kérik. Sajtóközleményük szerint az MME nemcsak egyéni megfigyelőkre számít, hanem óvodák, általános és középiskolák jelentkezését is várja. Magyar erdei madarak 2018. A lakossági felmérés célja, hogy pontosabb adatokat kapjanak a telelő baglyok területi eloszlásáról és populációszámáról. Másrészt azt remélik tőle, írják a közleményben, hogy az emberek jobban megismerik a fülesbaglyokat, a madarak megfigyelése segít abban, hogy több időt töltsenek a szabadban és megszeressék a természetet, valamint odafigyelnek a gazdag hazai madárvilág védelmére. A közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú, felmereszthető, tollfülű erdei fülesbagoly ( Asio otus) lakossági szavazás alapján nyerte el a megtisztelő címet 2020-ban. Az MME már 40 éve minden évben megszavaztatja az év madarát, tavaly a gólyatöcs, 2018-ban pedig a vándorsólyom nyerte el a megtisztelő címet, amit korábban többek között például a tengelicnek, a búbosbankának, a harisnak, a túzoknak, a gyurgyalagnak is odaítéltek már.
Az eredmények szerint az egyedek tavaszi vonulása meglepően változatos: míg az egyik jeladós erdei szalonka két nap alatt Lengyelországig repült, addig kettő közülük még az Urál-hegységet is maga mögött hagyta, ami azt jelenti, hogy pihenőkkel együtt egy hónap alatt mintegy 5000 kilométerre jutottak el. A vizsgált szalonkák a pihenőhelyek közt egy éjszaka alatt átlagosan 350 kilométert tettek meg, néhányan azonban ugyanennyi idő alatt akár 900 kilométert is repültek. Ember a természetben - 4. osztály | Sulinet Tudásbázis. Forrás: MATE Mint arra Dr. Schally Gergely, az intézet fiatal kutatója rámutatott, két jeladós madár egészen különösen viselkedett. "Egyikük március közepén elhagyta Magyarországot, néhány nap elteltével viszont – feltehetően a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt – visszafordult, majd pontosan a jelölése helyére tért vissza, ahol további két hetet töltött el, mielőtt újra elindult volna. Egy másik szalonka ezzel szemben a december végi hideg időszakban Olaszországba vándorolt, majd február végén visszajött a hazai jelölése helyszínére és nálunk töltötte a teljes márciust. "
Ilyenkor nyílik meg a lehetőség az úgynevezett másodlagos odúlakó fajok előtt – mondja Ónodi Gábor. Összességében több tucatnyi faj éjjeli vagy nappali menedékét, téli szállását, gyerekszobáját jelentik az elhagyott harkályodúk. Légykapók, cinegék, egyes baglyok, pelék, mókusok vackolják be magukat, vagy használják raktárnak a megüresedett "lakásokat". Az üregek jól szigetelnek, védenek az időjárás viszontagságaitól, ragadozóktól, de még a hidegtől is. Akár 900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka | Sokszínű vidék. Felesleges erőfeszítéstől ugyanis a harkályok is óvják magukat, csőrüket sem akarják beletörni a fába, így logikusan korhadtabb, puhább törzseket választanak. Az odú korhadt aljában pedig a bomlási folyamatok hőt termelnek, odabent a legnagyobb mínuszokban is magasabb hőmérséklet uralkodik, mint mondjuk egy bokor alján készített vacokban. Kulcsfajok Fentiek okán pedig a harkályokat az erdős, fás élőhelyek úgynevezett kulcsfajának tekinthetjük, amin a biológus annyit pontosít, hogy sokszor nem is a harkály, hanem az odúkészítésre előszeretettel használt fafaj, például a rezgőnyár a valódi kulcsfaj.
Csupán egy-két féle maggal egy madarat sem szabad etetni, mert ez nagyon egyoldalú táplálást jelent, ami hiánybetegségek megjelenéséhez vezet. Gondoljunk csak bele, egy szabadon élő madár rengetegféle táplálékhoz jut, míg egy zárt tartásban élő a gazdájára van utalva. Érdekes, hogy a madarak mi alapján tesznek különbséget a kedvenc, vagy kevésbé kedvelt magok között, hiszen ezeknek szárazon és egészben többnyire nincs ízük. Az ízt akkor érzik, amikor a begyükben megkezdődik ezeknek az emésztése, és így idővel kialakul, hogy mit csipegetnek ki először a táljukból. Tóth Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a por nagy ellenség, a poros takarmány szemgyulladást okozhat. De ez nem csak a takarmányból eredő porra vonatkozik, a közvélekedéssel ellentétben a tyúkféléket sem jó homokban fürdetni. ERDEI MADARAK - Keresztrejtvény. A galambok vízben szeretnek fürödni, a tyúkféléknek inkább földet tegyünk erre a célra, mint homokot. A szabadon élő madaraknak sokkal több lehetőségük van a számukra szükséges táplálékok összeszedésére, mint a zárt tartásban élő társaiknak.
A szükséges ásványi anyagokhoz is könnyebben hozzájutnak, ezért erről a zárt tartásúak esetében sem szabad megfeledkezni. A grittek, a zeolit, pékagyag egyrészt ásványianyag- és nyomelemforrások is, és a begyben a takarmány összezúzását is elősegítik.
Kapcsolódó Az eredmények szerint az egyedek tavaszi vonulása változatos képet mutat: míg az egyik jeladós erdei szalonka két nap alatt Lengyelországig repült, addig kettő közülük még az Urál-hegységet is maga mögött hagyta. Ez azt jelenti, hogy pihenőkkel együtt egy hónap alatt mintegy 5 ezer kilométerre jutottak el. A vizsgált szalonkák a pihenőhelyek közt egy éjszaka alatt átlagosan 350 kilométert tettek meg, néhányan azonban ugyanennyi idő alatt akár 900 kilométert is repültek. Egyikük március közepén elhagyta Magyarországot, néhány nap elteltével viszont – feltehetően a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt – visszafordult, majd pontosan a jelölése helyére tért vissza, ahol további két hetet töltött el, mielőtt újra elindult volna. Magyar erdei madarak film. Egy másik szalonka ezzel szemben a december végi hideg időszakban Olaszországba vándorolt, majd február végén visszajött a hazai jelölése helyszínére és nálunk töltötte a teljes márciust –mutatott rá Schally Gergely, az intézet fiatal kutatója. A kutatók szerint a tizenöt vizsgált erdei szalonka viselkedése alapján korai lenne a teljes állományra vonatkozó általános következtetéseket levonni, az Országos Erdei Szalonka Monitoring-programhoz kapcsolódó kutatás eredményei azonban feltétlenül a folytatásra érdemesek.
Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcs ösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára. A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt. Ekkor még gondozták, becsben tartották a gyümölcsfákat. Ősi magyar gyümölcsfajták | MagyarokVilaga.hu. Itt voltam erdész, ezeken a tanyákon olyan fajtákat találtam, amik máshonnan már eltűntek. Valószínű, hogy korábban máshol is léteztek ezek, de kivágták őket és újat telepítettek a helyükre, vagy elhagyták a területet, és a gazda nélkül mar adt gyümölcsösök kipusztultak – tárta fel az okokat Kovács Gyula. Őseink a fajták szelektálásánál először a termésbiztonságot tekintették a legfontosabb választási szempontnak. Éhínség vagy háború idején, ha a termés elpusztult, az állatok at elhajtotta az ellenség, a gyümölcs még akkor is biztos táplálékot nyújtott.
– A kereszt felállítása sok ember munkájának, tehetségének, jóakaratának gyümölcse, eredménye. Ez a példátlan összefogás élményt jelentett a falu közösségének és engem is magával ragadott. A gondviselés azóta is sok-sok jóakaratú emberrel hozott össze, tudósok, művészek, vagy éppen fizikai munkát végző emberek "építik" a Medesi Kört. Kovács Gyula részéről az ősi hagyományok ápolása nem merül ki ennyiben. Fekete (magyar) tányéralma - CSODAKERTÉSZ - KERTÉSZET ÉS FAISKOLA HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL. A természettől elszakadva, a boltok polcairól levett gyümölcsöket fogyasztva nem is gondolnánk, hogy térségünk, Göcsej, Hetés és az Őrség milyen "gyümölcsös" kincseket rejt. Ma már szinte ismeretlennek tűnik a berkenye, a naspolyával talán többen találkoztunk, ám vannak még, egykor bő termést hozó alma, körte, szilva fajták, melyek mára eltűntek a gyümölcsösökből és csak szüleink, nagyszüleink emlékeznek rájuk. Ennek a negatív folyamatnak szeretné Kovács Gyula elejét venni és megmenteni a kihalóban lévő fajtákat a jövő számára. A nyolcvanas évek elején a göcseji tanyák többsége még lakott volt.
– Korábban a gyümölcsfákat megbecsülték. A múlt század fordulóján Göcsejben még gyümölcsfa számlálást tartottak. Sajnos felgyorsult világunkban kíméletlenül gázolunk át a múlt értékein. Régi gyümölcsfajtáink pusztulása, pusztítása jó példa erre. Még megbecsülni sem lehet, hogy hány fajta pusztult ki az elmúlt évtizedekben, de ezen már nem tudunk segíteni. A meglévők megóvása viszont a mi felelősségünk. Próbálok a gyűjtés során mindent megtudni ezekről, mint a felhasználásuk módját, hozzájuk kapcsolódó hagyományokat – magyarázza a szakember, aki gyűjteményében, a Medes – hegyi birtokon eddig több mint fél ezer fajtát különített el, fajtákon belül pedig több változatot. Ettél már vérkörtét? Ősi magyar gyümölcs, a többség mégsem ismeri - Lélekprojekt | Femina. Magyarországon a jelenlegi törvényi szabályozás sajnos – Európában egyedülálló módon – ezeknek az értékeknek pusztítását segíti, és gátolja megőrzésüket. Hazánkban nincsen lehetőség arra, hogy a termelő a saját gyümölcséből gyümölcslét készítsen eladásra, mert nem felel meg az uniós kritériumoknak, így tönkremegy, míg máshol, például a Szlovéniában ezt megtehetik a gazdák.
Kevés dolog van a nyári kánikulában, amit szeretek, de a nagy gyümölcsválaszték közéjük tartozik: augusztus elejére már minden piacon lehet édes magyar dinnyét kapni, vagy zamatos barackok között válogatni. Nyári almát vagy körtét viszont sajnos csak idősebb termelőktől tudok időnként beszerezni. Lehet, hogy az előbbi savanykás, az utóbbi pedig apró, de kezeletlen és vitaminnal teli, különleges ízük pedig felelevenítik a gyerekkori szép emlékeimet is. Sajnos a kevésbé ismert gyümölcsfák idős tulajdonosaikkal együtt halnak, pedig sok ősmagyar fajta ellenállóbb és ízesebb gyümölcsöket hoz, mint azok, amiket az emberek többsége a boltok gyümölcsöspultjairól ismer. Gondoltad volna, hogy a 19. század végén Bereczki Máté 423 alma-, 472 körte-, 136 szilva-, 27 cseresznye- és 17 meggyfajtát írt le? Itt van például a vérkörte. Már július közepétől érik, a húsa kevésbé leves, omlós, mint a hagyományos őszi körtéké, de nagyon kellemes aromájú. A fogyókúrázók már a nyár közepétől beiktathatják az étrendjükbe, hiszen erős a béltisztító hatása.
Részletek Megjelent: 2016. október 31 Az októberi klubfoglalkozásra a megszokott időpontnál később került sor, mivel a régi gyümölcsfajtákról szóló előadást összekapcsoltuk egy vásárlási lehetőséggel. Emiatt meg kellett várni, míg a fák lehullatják a leveleiket és éretté válnak az átültetésre. Október 27-én Dr. Barna Tamás okleveles erdőmérnök volt a vendégünk, aki alapítója a Barna és fiai kft-nek, amely őshonos gyümölcsfák szaporításával és értékesítésével foglalkozik. Web áruházuk elérhetősége: Barna Tamás már sok éve Dunapatajon járt és egy, a kommunizmusban államosított zártkertre lett figyelmes. Ez a kert az államosítással egyidőben gazdátlanná vált és ez a rendszerváltozással sem változott. Közel 40 éve senki nem gondozta, teljesen elvadult. Gyalog volt, így közelebbről is meg tudta nézni a kertet. Fölfigyelt a kertben növő gyümölcsfákra: Parker pepin alma, Nyári fontos alma, Vérbélű körte, Lánycsecsű alma mind szépen díszlett. A kert közepén, a többi fával összeérve viszont volt egy fa, amely teljesen kopasz volt, a kártevők lerágták.