Salamon Konrád harag és elfogultság nélkül Könyv Éghajlat könyvkiadó kiadó, 2014 162 oldal, Puha kötésű ragasztott FR5 méret ISBN 9789639862470 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 1 990 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 990 Ft Leírás SALAMON KONRÁD szerző (1941. ) 1965-ben végzett a Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-történelem szakos tanárként. 1968-ban ugyanitt doktorált. Több népszerű munkát írt az 1914 utáni magyar történelemről. * Az őszirózsás forradalom és az első magyar köztársaság megítélése immár közel egy évszázada nem tud nyugvópontra jutni. Ennek legfőbb oka, hogy a köztársaságot úgy váltotta fel a tanácsköztársaság, mintha annak természetes folytatása lett volna. Ezt pedig mindenekelőtt a Károlyi Mihály nevében hamisított "hatalomátadó" nyilatkozat látszott bizonyítani. A történetírás azonban már az 1970-es években feltárta, hogy Károlyi nem mondott le és nem adta át a hatalmat a kommunistáknak, amint ezt maga az emlékirataiban Károlyi is megírta. Ennek a könyvnek a célja annak bemutatása, hogy az őszirózsás forradalomból megszülető első magyar köztársaság miért nem tudta a helyzetét megszilárdítani, s miért nem tudta megakadályozni a kommunisták és csatlósaik hatalomra jutását.
Medgyessy-kormány ( 2002. május 27. – 2004. október 3. ) Első Gyurcsány-kormány ( 2004. október 4. – 2006. június 9. ) Második Gyurcsány-kormány ( 2006. – 2009. április 14. ) Bajnai-kormány ( 2009. május 29. ) Második Orbán-kormány ( 2010. – 2014. június 6. ) Harmadik Orbán-kormány ( 2014. – 2018. május 18. ) Negyedik Orbán-kormány ( 2018. –) Kézikönyvek a témakörről [ szerkesztés] Kéri László: A rendszerváltás krónikája 1988–2009, Kossuth Kiadó, 2010, ISBN 9789630961509 Romsics Ignác: A Harmadik Magyar Köztársaság 1989–2009, Kossuth Kiadó, 2010, ISBN 978-963-09-5701-4 Salamon Konrád: A magyar ezredforduló krónikája – 1989–2009, Auktor Könyvkiadó, 2008, ISBN 9789639676084 Smuk Péter: Magyar közjog és politika 1989–2011, Osiris Kiadó, 2011, ISBN 9789632762180 Magyarország, In: (szerk. )
A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege 6. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban 6. Urak és kendek: a "neobarokk" társadalom 6. Oktatás, kultúra, művelődés 6. Külpolitika, fegyverkezés, revízió 6. A második világháborúban chevron_right 6. A szovjet táborban (1945–1989) 6. A Második Magyar Köztársaság létrejötte 6. A párizsi békeszerződés 6. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása 6. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése 6. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása 6. A rákosista diktatúra 6. A vas és acél országa 6. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája 6. Nagy Imre reformkísérlete 6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 6. Megtorlás és konszolidáció 6. Gazdaság: a reformok útján 6. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban 6. Társadalom: a "gulyáskommunizmus" fény- és árnyoldalai 6. 15. Kultúra és művelődés: a "3 T" politikája 6. 16. Külpolitika és külföldi magyarság 6. 17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei chevron_right 6.
A Nemzetgyűlés január 31-én szavazta meg az 1946. törvénycikket, amelynek preambuluma kinyilvánította: "Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot. " A törvény a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus elvét követte. A négy évre választott és egyszer újraválasztható elnök a nemzetgyűlés által hozott törvényeket megfontolásra egyszer visszaküldhette, de a hozzá másodízben áttett törvényeket köteles volt kihirdetni; minden intézkedését a miniszterelnök vagy a felelős miniszter ellenjegyzéséhez kötötték.
A Nemzetgyűlés január 31-én szavazta meg az 1946. törvénycikket, amelynek preambuluma kinyilvánította: "Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot. " A törvény a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus elvét követte. A négy évre választott és egyszer újraválasztható elnök a nemzetgyűlés által hozott törvényeket megfontolásra egyszer visszaküldhette, de a hozzá másodízben továbbított törvényeket köteles volt kihirdetni; minden intézkedését a miniszterelnök vagy a felelős miniszter ellenjegyzéséhez kötötték.
Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a nemzetközi összehasonlításban is egyedülállóan széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, a Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának új tisztségét. Biztosította továbbá a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Törölte a korábbi alkotmányban leírtakat a "munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről", s külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és magántulajdont, s a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat. Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők. A törvényi alapok megteremtését követően kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is.
A fentiek csupán betekintést nyújtanak a munka világának szabályaiba. Amennyiben a munkával kapcsolatban jogi problémába ütköznél, mindenképpen javaslom, hogy fordulj szakemberhez, aki segít az adott helyzetben eligazodni, megoldást találni. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából. Hírleveleink összeállításánál különös figyelmet szentelünk az érthetőségnek. A MUNKVISZONY MEGSZÜNTETÉSE FELMONDÁSSAL | HR Tudásbázis. Nálunk nincsenek soha véget nem érő körmondatok, latin kifejezések érthetetlen szakszavak. Ismerd meg Te is a jogaidat! Jogod van hozzá! Kérd ingyenes ÉRTHETŐ JOG Hírlevelünket! ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Felmondás – Reagáljon gyorsan! (Tisztességes munkakörülmények Németországban). Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Kérdések és válaszok Napidíj Pölöskei Pálné adószakértő Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
10 293/1982. sz. ). 2. A munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti (Mt. 65. § (2) bek. ). A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg (Mt. § (2) bek. ). 3. Bár felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti a munkaviszonyt [Mt. 89. § (1) bek. A munkakapcsolat megszüntetése: felmondás, leépítés, lemondás, felmentés? - Érthető Jog. ], a közöttük meglévő jelentős eltérésekre tekintettel az alábbiakban a munkáltatói és a munkavállalói felmondás szabályait külön-külön tárgyaljuk. b) Felmondás a munkáltató részéről ba) A felmondás lehetősége, jogosultja, 1. Az Mt. nem sorolja fel azokat az eseteket, amikor a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti, hanem azt számára általában (Mt. 65. ) lehetővé teszi. Ugyanakkor a munkáltató számára biztosított ez a jogosultság különböző feltételek megtartása mellett érvényesülhet. Általános követelmény, hogy a munkáltató - a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - köteles felmondását megindokolni.
dr. Gáspárné dr. Szokol Márta 2021-07-26 A munkaszerződésben, ha a felek nem határozzák meg a munkaviszony időtartamát, akkor az határozatlan időre jön létre, határozott időre csak akkor szól a munkaviszony, ha a munkaszerződésben megállapodnak annak időtartamában [Mt. 45. § (2) bek. ]. A kikötött időtartam letelte mint jogi tény – bontó feltételként – automatikusan megszünteti a munkaviszonyt [Mt. 63. § (1) bek. c) pont]. A munkáltató a munkakörök megjelölésével köteles tájékoztatni a munkavállalókat a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. Ha a munkavállaló kezdeményezi határozott idejű munkaszerződésének határozatlan időre történő módosítását, arra a munkáltató 15 napon belül írásban köteles válaszolni (Mt. 61. §). A munkáltató azonban nem köteles a munkaszerződés módosítására vonatkozó munkavállalói ajánlatot elfogadni, azt szabadon mérlegelheti, és jogosult indokolás nélkül elutasítani. A határozott időre szóló munkaviszony időtartamának minimuma nincs (akár pár napos is lehet), de az öt évet nem haladhatja meg.
A felmondási időt a fenti határok között a munkaszerződés és a kollektív szerződés is megnövelheti. A felek maximum hat havi felmondási időben állapodhatnak meg. Pl. : ha a munkavállaló 11 évig állt munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál, és a munkáltató felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, akkor a felmondási idő törvényi (minimális) mértéke 55 nap. a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni, ennek mértéke legalább a felmondási idő fele. A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni. Felmondás indoklása – Valós, világos, okszerű indok kell Ha a munkaviszony megszüntetését indokolni kell (munkáltatói felmondás, azonnali hatályú felmondás), akkor a jognyilatkozat indokolásának az alábbi törvényi követelményeknek kell megfelelnie: Az indoknak valósnak kell lennie: az indok valóságát, tényeknek való megfelelését annak kell bizonyítania, aki a jognyilatkozatot tette. Az indoknak a jognyilatkozat, pl.
a) A felmondás fogalma, alkalmazására jogosultak 1. A felmondásról tudni kell, hogy ebben az esetben az egyik fél - a munkáltató vagy a munkavállaló - egyoldalú elhatározása nyomán szűnik meg a munkaviszony, mégpedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben előírt határidő (felmondási idő) leteltével. A rendes felmondás hatása tehát az, hogy következtében a munkaviszony egy előre meghatározott időponttal a másik fél akaratától függetlenül, sőt akarata ellenére is megszűnik. A felmondás ugyan a munkáltató vagy a munkavállaló egyoldalú nyilatkozata, de ha azt a másik féllel is közölte, őt is köti. Az csak a másik fél hozzájárulásával vonható vissza, vagy módosítható (Mt. 15. § (4) bek. ) A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat nem vonható vissza. Nem kizárt viszont, hogy a fél arra hivatkozzon, miszerint nyilatkozata megtételekor lényeges kérdésben tévedett, így nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette (LB. M. törv.