Előzmény: zsezse #23222 #23227 Zsezse Átgondoltam, és mégiscsak Neked van igazad a 2. rajzoddal. Mellékelem én is, kicsit kiegészítve. A puffer nem váltó csak puffer, de működik. 1. a kazán begyújt, felfűti magát, majd kinyit a kazánvédő szelep, rádolgozik a pufferre. A hőcserélőre nem fog menni víz, vagy legalábbis nagyon kevés, ez nem zavar be, és nem is jelent semmit, talán 1-2 fokkal megemeli a kazán visszatérő hőmérsékletét, de a kazánvédő szelep ezt is leszabályozza. 2. Puffertartály hőcserélővel - Ferenczi Épületgépészet Webshop. a szobatermosztát bekapcsol, indítja a hőcserélő szivattyúit. A puffer tetejéből vesz vizet, ami meleg, és az aljába tolja vissza. Közben a kazánköri szivattyú is melegíti a puffert, dolgozik a kazán. 3. kazán kialszik, ekkor csak a pufferből dolgozik. A kazán körre nem megy víz, hiszen arra nagyobb az ellenállás, és előbb-utóbb a kazánvédő szelep is lefog zárni a puffer irányába (ebben még nem vagyok teljesen biztos). Közben a lépések váltakozhatnak oda-vissza, de működni fog, mivel jól körülhatárolható a két egység - kazán és fűtési kör, közte a kapocs a puffer.
2. Hatékonyságcsökkenés. 3. Többlet gázfelhasználás (30 000 Ft 3 év alatt). 4. Fokozott környezeti terhelés (felbecsülhetetlen). 5. Komfortérzet-csökkenés (szubjektív). 6. Felhasználói reklamáció (szubjektív). A rendszer telepítése után a rendszer átmosása és inhibitoros védelme kb. 30 000 Ft többletköltséget jelentett volna. Paller Tamás
Az 1 hőcserélővel rendelkező fűtési puffertároló a hőmennyiség elraktározása mellett a puffertárolóban tárolt fűtési melegvíz melegen tartására is képes, elektromos fűtőbetét, napkollektor, hőszivattyú csatlakoztatására is lehetőséget ad alsó részében található csőkígyó által. A szigetelt puffer tartály a fűtési rendszerben keringtetett melegvíz tárolására szolgál, tehát nem használati melegvíz előállítását szolgálja. Nincs termék.
Fűtéstechnika Tanulságos történetek 2019/9. lapszám | Homor Miklós | 3149 | Hőcserélős leválasztásnál is ügyelni kell a szekunder körben lévő víz állapotára. Meglévő vizes fűtési rendszerek esetében a kazáncsere mindig gondos körültekintést, szakszerű méretezést, tervezést igénylő művelet. A vízkövesedés okozta problémák elkerülése érdekében sok esetben hőcserélővel választják el a régi rendszert az új kazántól. Ez a legtöbbször felesleges megoldás (pl. az egyik kazánmárkánál), sőt arra is van példa, hogy a hőcserélős leválasztás mellett is tönkremegy az új tüzelőberendezés. Az alábbiakban egy ilyen balsikerű kazáncsere története következik. Egy Pest megyei kertészetben történt az eset. A fűtést a 2, 7 MW-os rendszerben nagy vízterű, blokkégős acélkazánok biztosították. A fűtési rendszerben extrém mennyiségű, 380 ezer liter fűtővíz volt. A rendszer része volt 3 db 100 ezer literes puffertartály is. Beépítésük oka az volt, hogy amikor elbújt a nap, és az üvegházakat szinte azonnal nagyobb hőleadással kellett volna fűteni, a régi, nagy vízterű, és ezért lomha kazánok nem tudtak perceken belül reagálni.
Program Fontos tudnivalók A Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is a legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége. Azokat a hegyeket, amelyek három oldalról körbeveszik a Máramarosi-medencét – Gutin, Cibles, Radnai-havasok, Máramarosi-havasok –, Máramaros hegyeiként is szokták emlegetni. A hegység főgerince északnyugat-délkelet irányban húzódik a Setref- vagy Szacsali-hágótól (826 m) a Radnai-hágóig (1277 m), kb. 50 km hosszúságban. Csornahora-hegység – Ezüstföld kincse | Hazajáró Honismereti és Turista Egylet. A Radnai-havasok legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, melyet Köves-havasként is emlegetnek, és amelyet a második világháború évei alatt (1942-44) Horthy-csúcsnak neveztek. A Radnai-havasokban még legalább öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert (Ünőkő, Kis-Ünőkő vagy Lála, Rebra, Kis-Rebra és Grohotu), és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött. A hegység legjelentősebb és legszebb vízesése a Lóhavasi-vízesés, amely kb. 80 méteres magasságból zúdul le a Gonoszkő oldalán. Minden valószínűséggel ez Erdély hegyeinek legnagyobb méretű zuhataga.
Több apró tavat találunk a Mezőségben is. Ezek, amennyiben nem mesterségesek, többnyire suvadásos eredetűek.
a Vöröstoronyi-szorostól a Zsil völgyéig és a Petrozsényi-medencéig a Páring csoport: Páring-hegység, Kapcina-hegység, Szebeni-havasok, Lotru-hegység, Kudzsiri-havasok. a Zsil völgyétől a Temes és a Cserna völgyéig a Retyezát csoport: Retyezát-hegység, Godján-hegység, Szárkő-hegység, Vulkán-hegység, Mehádiai-hegység, Csernai-havasok. Gyakran a Déli-Kárpátokhoz sorolják még a hegyvonulat nyugati szélén fekvő két különálló hegységet is: a Ruszka-havast és a több részből álló Bánsági-hegyvidéket ( Krassó-Szörényi-érchegység, Szemenik-hegység, Almás-hegység, Lokva-hegység, Orsovai-hegység). Átlagmagasság [ szerkesztés] 2000 m Források [ szerkesztés] ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz.. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. ápr. Kalandtúrák az Erdélyi Kárpátokban - Az Erdélyi Kárpátokról. 1. ) (pdf). m v sz A Déli-Kárpátok földrajzi tájegységei Bucsecs csoport Bucsecs-hg.
A vízválasztó és a belső flisvonulat között magasan fekvő, hűvös medencék fekszenek. A flisvonulat külső lejtőin erdős hegyhátak találhatók ( Bukovinai-havasok), közülük csak a Gorgánok 1818 méter magas gyephavas vonulata emelkedik ki. Vihorlát–Gutin-hegyvidék [ szerkesztés] Az Északkeleti-Kárpátok vulkáni vonulatát a Vihorlát–Gutin-hegyvidék alkotja. Ezt a miocén idején építették fel különféle vulkáni kőzetek ( riolit, bazaltoid andezit). A fiatal vulkáni vonulat délkelet felé mintegy 11 millióról 8–9 millió évesre csökkenő korú hegyekből áll. Elsődleges vulkáni formakincse már nagyrészt lepusztult. A vulkáni vonulat első szakaszéhoz tartozó, az Alföld peremén kialakult, egykor összefüggő vulkánsort a folyók különálló hegységekre szabdalták. A Laborc alakította ki a Homonnai-, az Ung az Ungvári-, a Latorca a Munkácsi-, végül a Tisza a Huszti-kaput. E vonulat első hegysége a Vihorlát Szlovákiában keleti részén. A hegységet felépítő rétegvulkáni kitörések nyomaiból csak egyetlen kaldera maradt meg, ebben alakult 619 méter magasan a Szinnai-tó.