(XII. 19. ) NM rendeletben foglalt iskolai végzettséggel rendelkezik. A képzés tantárgyai és kötelező minimális óraszámai: Elmélet: – Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek* – Járművezetés elmélete* – Közlekedési alapismeretek* Hatósági elméleti vizsga 55 perc *Az eduKRESZ tananyagok tanulási időtartama a tanuló igényei szerint rugalmasan alakítható, a rendelkezésre állási időkereten belül. (pl: 60 óra / 90 nap). Gyakorlat Alapoktatás: 9 óra Városi vezetés: 14 óra Országúti vezetés: 4 óra Éjszakai vezetés: 2 óra Hatósági forgalmi vizsga: 1 óra Összesen: 30 óra
Milyen járműveket vezethetek vele? A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsit, amely vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépjárműből és a hozzá kapcsolt, a vonatkozó jogszabályban meghatározott pótkocsiból álló járműszerelvényt. B kategória A jelentkezés feltételei: Érvényes személyazonosító okmány és lakcímkártya Legalább alapfokú iskolai végzettség Érvényes orvosi alkalmassági (nem szükséges, amennyiben orvosi érvényességhez kötött, érvényes vezetői engedélye van) Betöltött legalább 16 év 6 hónapos életkor Mikor tehetek elméleti vizsgát? Betöltött 16 év 9 hónapos életkor után. Mikor tehetek forgalmi vizsgát? Betöltött 17. életév után. Hatósági vizsgadíjak: Közlekedési alapismeretek (elmélet): 4 600 Ft Forgalmi (gyakorlat): 11 000 Ft Összesen: 15 600 Ft + 8 200 Ft elsősegélynyújtási ismeretek vizsga (amennyiben szükséges) Elsősegély-nyújtási ismeretekből nem kell vizsgát tennie, ha 1984. január 1. után bármely járműkategóriára jogosítványt szerezett, vagy a 31/1992.
2005-ben Bencze Mihály matematikus, költő megalapította a Zajzoni Rab István-díjat, amely először 2006. október 1-jén került kiosztásra. Munkái A magyarok kürtje (Bécs, 1857) Kordalok (Bécs, 1859) Börtöndalok (Pest, 1861) Források Magyar életrajzi lexikon MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: ZAJZONI RAB ISTVÁN Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. További információk Zajzoni Rab István versei Zajzoni Rab István. Brassói Lapok, 1992/43. Kapcsolódó szócikkek Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Ismerd meg iskolánkat! A Zajzoni Rab István Középiskola az OTT-HON-UNK, így készítettünk egy bemutató kiadványt iskolánkról, hogy megmutassuk, miért is gondoljuk így. Itt megtudhatja, hogy mivel várjuk jövőbeli diákjainkat, hogy milyen értékek szerint tanítjuk és neveljük gyermekeinket, hogy miért érezzük úgy, hogy a ZRIK több, mint iskola. Ide kattintva tekintheti meg az iskolabemutatót! Számunkra az eredményesség: ismerni önmagam - elismerni a másságot, ismerni a környező világot - felismerni a szerepemet benne, ismerni a jót - felismerni azt, amit én megtehetek. Események Hírek Órarend Dokumentumok Büszkeségünk az udvar A 21. század embere keresi, hogy visszataláljon a természethez, hogy a természettel összhangban éljen. Iskolánkban mi sem könnyebb, hiszen a zöld udvar és a parkosított gyümölcsös természetes, barátságos, egészséges környezetet biztosít diákjainknak. Környezetünket tudatosan tiszteljük! Barcasági Csángó Alapítvány Az iskola háttérintézete. 1991-ben alakult a helyi értelmiségiek kezdeményezésével.
Terve nem sikerült, mivel Pesten részese lett a Táncsics Mihály által irányított forradalmi eszméket tápláló Habsburg-ellenes ifjúsági mozgalomnak. Táncsiccsal együtt tartóztatták le 1860. február 19-én. Szeptemberig ült börtönben, ekkor tüdőbajára való tekintettel szabadon bocsátották. 1861 szeptemberétől munkatársa lett a Hölgyfutár, az Alföld, a Vasárnapi Ujság című lapoknak, valamint a Családi Kör-t is szerkesztette. Harmadik verseskötetét is ebben az évben adták ki, melynek címe: Börtöndalok. Az említett újságok prózai írásait közölték, mellyel a közvélemény figyelmét felhívta a Brassó melletti Hétfalura illetve annak szokásvilágára. Csak Rab István írásaiból ismerhetjük meg a hétfalusi kakas-ünnepet vagy a Gergely-járást. 1862-ben az Ország Tükre című lapban látott napvilágot egy írása, mely a boricatáncról szólt, s egyúttal a ma is élő hétfalusi férfitánc szakirodalmát is megalapozta. Egészsége folyamatosan romlott, szándékában állt hogy segédlelkészi vagy segédtanítói állást elvállalva visszatérjen szülőföldjére.
Példaként hozva fel Zajzoni Rab István állhatatosságát és nemzethűségét, aki az 1849 utáni Petőfi-követők sorába állva verseiért börtönt is viselt, a Bach-korszakban pedig a magyar–román–szász megbékélésért emelt szót publicistaként, egy kései névrokonát említette "negatív párhuzamként", aki bár Rab Jánosnak született a Székelyföldön, a romániai római katolikus egyház metropolitájaként nemhogy szolgálta és támogatta volna a moldvai csángómagyarok anyanyelvű hitéletét, hanem egyenesen gátolta és tiltotta azt, szégyent hozva őseire és hitsorsosaira. A többségi nemzetállami asszimiláció egyik apostola, Robu érsek a kommunista politikai rendőrség korábbi kollaboránsaként volt az óromániai római katolikus egyház feje 1990–2019 között, s ma is tiszteleti tagja a Román Akadémiának… A továbbiakban a házigazda parókus lelkész méltatta a 200 éves tatrangi templomot, és rövid részletet olvasott fel egy általa készített monográfiából. Gödri Alpár tatrangi lelkipásztor a díj átvételekor elmondta, hogy: "Ez a tatrangi csángó nép kitartásának az elismerése, és arra figyelmeztet, hogy felelősség rendben tartani a templomot, hisz ez mindenkor kutya kötelességünk is. "
Az emlékünnepélyen Nikodémusz Károly brassói evangélikus lelkész és költő tartott előadást, amelyet Zajzoni-versek szavalatai követtek. 1940-ben Jakab András, szintén Bukarestben élő csángó szobrász elkészítette mellszobrát, majd egy második szobor is készült róla, a bácsfalusi születésű Istók János alkotása. A második világháború alatt, illetve azt követően mindkettő elkallódott. A második világháború után felújult iránta az érdeklődés. Az új romániai magyar irodalom tankönyvek Gaál Gábor vezette kolozsvári munkacsoportja keretében 1947–48-ban sor került művének újraolvasására, a tankönyv azonban nem készült el, s a róla írott rövid fejezet sem jelent meg. Nem sokkal később Bálint András és Taizs (Hétfalusi) Márton kezdték kutatni életét: előbbi Barcasági csángó-magyarok című, 1950-ből származó kéziratában foglalkozott a költővel és műveivel, utóbbi a budapesti Országos Levéltárban megtalálta, és az Irodalmi Újságban (1955. december 1. ) ismertette Zajzoni 1862-es felségsértési perének iratait.