Az angol *Discovery* hajó délsarki expedicziója téli állomásán - 77ş 49' déli szélesség, 166ş keleti hosszúság, 21 angol mérföldre az Erebus vulkántól – 1902 februártól 1903 január végeig szabályszerű meteorologiai megfigyeléseket végzett. A legalcsonyabb temperatura augusztusban volt -45. 8ş; a legmagasabb deczemberben, +3. 9ş, az évi átlag -17. 8ş. Ez a középhőmérsék rendkívűl alacsony; az északi sark környékén ugyan találtak ennél nehány fokkal alacsonyabb közepet is, de azok a helyek sokkal közelebb voltak a sarkhoz, mint a Discovery állomása. Arctowsky, a Belgica 1898-99-iki expediczió meteorologusa ia azt hiszi, hogy a déli hidegpolus sokkal alacsonyabb mérsékletű, mint a grönlandi vagy szibiriai északi hidegsarkok. A fentebb adott hőmérséket a hajón olvasták le, 3-km-rel távolabb -52. Egyszerre olvad mind a két sarkvidék. 5ş C-t is találtak. A Discoceryn megfigyelt legnagyobb légnyomás 713. 6 mm; ebből Arctowsky arra következtet, hogy a barometernyomás a déli sarkon nagyobb, mint az északin. Azt is kijelentette, ogy a nagy délsarki jégövet alacsonyabb nyomású léggyűrű veszi körül, melyben nyugatról keletre cyklonok futnak, tehát ép úgy, mint az északi sarkon.
A New Scientistnek nyilatkozó John Tarduno, a Rochesteri Egyetem munkatársa szerint lassan megértjük, hogy ezek az anomáliák a mágneses mező erősségében hogyan jönnek létre, és hogyan vezetnek időnként pólusátforduláshoz. Persze a nagy kérdés magától értetődően az, hogy a mágneses északi sark jelenlegi egyre gyorsuló mozgása vajon az anomáliák erősödését jelzi-e, ami belátható időn belül a sarkok átbillenését eredményezheti. Tökéletlen modellek Kizárni nem lehet, bár a tudósok nagy többsége nem számít arra, hogy ez emberi lépték szerint a közeljövőben be fog következni. Index - Tech-Tudomány - Mi történik velünk, ha megfordulnak a Föld pólusai?. Egy kutatócsoport a Párizsi Egyetemen és a Dán Műszaki Egyetemen komputermodelleket fejlesztett a mágneses mező jövőbeli viselkedésének jóslására. A modell képes arra, hogy az áramló mágnesezhető folyadék által létrehozott kétpólusú rendszereket hozzon létre, és részlegesen már lehetséges vele a földi mágneses tér szimulálása. De az még a szerzők szerint is messze van, amikor prediktív erejű szimulációkat tudunk futtatni.
"A poláris örvény szétesett, lehetővé téve, hogy ózonban gazdag levegő áramoljon az Északi-sark térségébe, ami összhangban van a Copernicus szolgálat múlt heti előrejelzésével" – írták. A légkörkutatók március elején hívták fel a figyelmet arra, hogy szokatlan erős az ózonlebomlás a térségben, március második felében már mintegy egymillió négyzetkilométeres ózonlyukat figyeltek meg. Kialakulását a megszokottól eltérő légköri jelenségekkel, köztük a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteivel magyarázták. Utoljára mintegy tíz éve észleltek hasonló jelenséget. Ijesztő időjárási jelenséget észleltek a Déli-sarkon - Blikk. "Az ózonlyuk, amelyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet" – mondta akkor Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője. Az ózonréteg egy természetes gázréteg, amely a Földet a Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll.
A jegesmedvék legfőbb vadászterülete található a tengerben, de a megszokott útvonal a fokozatos felmelegedés következtében komolyan veszélyeztetve van. Az olvadó jégtáblák a bizonyítékai a Föld jelentős klímaváltozásának. A jövőben várhatóan tovább fognak csökkenni az élhető területek, ami még több növény- és állatfajt sodor a kihalás szélére. Egyelőre még csak konganak a vészharangok, de nem ok nélkül szólnak a figyelmeztetések. A védett állatfajoknak a környezethez történő páratlan alkalmazkodása határozza meg életképességét a rideg területen, a kérdés csak az, meddig. A fókákat, a megfigyelések és a vizsgálatok tanúsága szerint a bőr alatti zsírréteg melegíti, így tudják tolerálni a mínuszokat. Testük maximálisan alkalmazkodik az éghajlathoz, védőrendszert építve ki a hideg ellen. A Déli-sarkon őshonosnak számít a leopárdfóka, a rákevő fóka, Weddel-fóka és a Ross-fóka. A déli elefántfóka rendelkezik a legnagyobb mérettel, a felfújható ormány minden egyes hím dísze. Tovább sorolva a csodálatos élővilágot, a pingvinekhez jutunk.
Ezért a tengeri jég nagy mértékű nyári zsugorodása már meg sem lepte a kutatókat – hangsúlyozta az AWI. Az intézet kutatói minden évben elkészítik műholdfelvételek alapján az északi-sarki tengeri jég nyári kiterjedésének a becslését. Szeptembertől a térségében csökkeni kezd a hőmérséklet, az Északi-sarkon ismét nulla Celsius-fok alá süllyed és a tengeri jég ismét hízni kezd.
A hosszabb hajtások meghagyásával téli károsodás esetén is marad még egészséges rügy, amiből kihajt a növény. Szerző: Bálint Károly kertépítő
A következő oldalon elmondom, mely növényeket érdemes most elültetnünk! Az első igen egyszerű – válassz olyan növényeket, amelyek sokáig virágzanak, és győződj meg arról, hogy még az első fagy előtt virágokat hoznak majd (ez attól, függ, hogy milyen hamar következik be általában területeden az első fagy). Vásárlás előtt jegyezd vizsgáld meg, hogy kerted milyen állapotban van az utóbbi szezont követően, és döntsd el ez alapján, hogy mely részek igényelnek talaj takarást, hol van szükség több korán virágzó növényre, hol szeretnél mag asabbakat elhelyezni, stb. A valamivel nagyobb kihívást jelentő szempont az, hogy az őszi virágok meglehetősen mag asra hajlamosak megnőni, és virágzáskor a súlypontjuk felülre kerül, ami azt jelenti, hogy könnyedén eldőlhetnek. Ennek elkerülése érdekében javasolt karóhoz kötni őket ahogy növekednek, hogy ne kelljen lemondanod magas pompájukról, de egyenesben is maradjanak. Növényültetés ősszel: mit érdemes most telepítenünk? - Aktuális kerti munkák - Profi kertész. A karók helyett egy határvonal mentén is elültetheted őket, ahol az előttük növekedő alacsonyabb növények szolgáltatják a támaszt.
8. Méhbalzsam A méhbalzsam az egyik legmutatósabb évelő, amit jellegzetes heg yes virágainak köszönhet. Ezek a virágok persze a méhek és a lepkék kedvelt célpontjai is. A méhbalzsam több színben is fellelhető a fehértől a levendulán és rózsaszínen keresztül az élénk vörösekig és lilákig. Levelei ráadásul kellemes illatot árasztanak magából. A kerti méhbalzsam vad rokonához hasonlóan fürtökből kiálló tölcséres virágokat hoz, amiket ősszel magok követnek, télen pedig gömbszerű magtokok. Érdemes a magokat az ősz közepén elvetni, a meleg, száraz, és szeles időjárás távozása után. Így még a tél beállta előtt gyönyörű virágokban gyönyörködhetünk. 9. Varjúháj A varjúháj szintén ideális őszi növénynek számít, de valójában egész évben nagyszerűen mutat, és csak kevés gondozást igényel, termesztése pedig általában zökkenőmentes és kevés problémát okoz. 3 ősszel ültethető dísznövény a balkonodra,amelyek ragyogni fognak az őszi napsütésben. A varjúháj az egyik legmegbízhatóbb és legalkalmazkodóbb növény, és a nyár végétől kezdve egészen novemberig képes virágzani. Virágai kezdetben rózsaszínűek, majd idővel rézbe mennek át.
Nem minden növény alkalmas arra, hogy mini üvegházban nevelkedjen. Eláruljuk, melyek valók terráriumba, és hogyan alakítsd ki saját kis üvegházadat. Így szoktasd kertedbe a madarakat télen! A madarakat minden állatbarát szereti, mert szépek, érdekesek, és csicsergésükkel felvidítják a napunkat. Szeretjük megfigyelni az életüket, és ehhez remek alkalmat nyújt, ha a kertünkbe csalogatjuk őket. A téli etetésük nagy élménnyel ajándékoz meg bennünket, számukra pedig a túlélést jelentheti. Hogyan szoktathatod őket a kertedbe? Eláruljuk! Bővebben...