Könyvbemutató és találkozó. Picasso-versek Fotó: Kertész László Bemutatták Gyergyószentmiklóson Burján Gál Enikő: Kettészelt mosoly című kötetét, amelyben a nagy spanyol képzőművész, Pablo Picasso munkáinak verses formáját olvashatjuk. A szerzőt és a kötetet méltatva Bajna György újságíró azt mondta, sajátos tárlatvezetésről beszélhetünk, amely által az olvasó közelebb kerülhet Picasso művészetéhez. Restfelrego: A Fehérboszorkány találkozó Burján Gál Enikő letöltés. Könyvbemutató és találkozó. Picasso-versek (Fotó: Kertész László) A gyergyószentmiklósi Rézlámpás Kávéházban mutatták be Burján Gál Enikő verseskötetét, az esemény a Dr. Kercsó Attila Irodalmi Kör idei utolsó találkozóját is jelentette egyben. A kis kötet egyik oldalán Picasso alkotását, a másikon pedig az arról írt szösszenetet olvashatjuk, ahogy Bajna György újságíró fogalmazott: amolyan eszmefuttatásszerű verseket, egy sajátos tárlatvezetést. Hozzátette: ameddig mi megelégszünk az alkotások nézegetésével, addig a szerző a látásra próbálja rávezetni az olvasót. – A versek becsalogattak e kis tárlat alkotásainak függönye mögé – fogalmazott Bajna, majd sorban világított rá a sorok fontos értelmező szerepére, többször is idézve a kötetből.
Gál Éva Emese Született 1955. március 25. (67 éves) Szatmár Állampolgársága román Házastársa Burján Gál Emil Gyermekei Burján Gál Enikő Foglalkozása költő, képzőművész, muzeológus, pedagógus Iskolái Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem Gál Éva Emese ( Szatmár, 1955. –) romániai magyar költő, képzőművész. Életpályája [ szerkesztés] Szülővárosában érettségizett a Zene- és Képzőművészeti Középiskolában (1974), a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1980). Burján gál enikő jobbik. Gyergyóújfaluban tanított, majd Gyergyószentmiklóson muzeológus. Első verse 1973-ban jelent meg a Szatmári Hírlap Forrás című mellékletében, 1976 óta rendszeresen közöl az Utunk, Igaz Szó, Ifjúmunkás, Korunk, Művelődés, Dolgozó Nő, Napsugár, Hargita, majd a Szamoshát hasábjain. Az Ötödik Évszak című antológiában (Marosvásárhely 1980) verssel és grafikával szerepelt. Mint képzőművész borítólapot tervezett Markó Béla Lepkecsontváz (1980) és Szávai Géza Szinopszis (1981) c. munkáihoz. Művei [ szerkesztés] Ajándékgömb.
Zenefény lazíts el múltamat szabadítsd fel emlékét takarítsd el annyira érdekelsz mint a kopár sár az utcákon Lászró Gáspár s veled együtt szinkronban tarolta a hülyeséget Saljgó Sarolta Nem érdekel ha haragszol Koparsz Annamária hozzád sem köszönet- harang szól sem ária felszínes gőg vagy - ez nem átlag - csak légy messze tőlem. Nem bántlak.
hajnalhúsú ég tűz- szemembe lép agy terembe ér el a sötétkék fagy teremben ég el a sötétség Istené e villanykörte ki éjszakám összetörte? Kinek hallatszik a szava ki hangszálhúrjaim rácsa mögül? markaim mozgatja valaki s csak látomását hagyja örökül emlékeim kutatják levegőjét múlt mezőbe süppedő legelőjét egy halványodó tudatmély- úton felfogni is még alig tudom A madárcsicsergések kapuja bezárt.. ma nagyon körbezárt... 2006. m á j. 2 6. Burján Gál Enikő festői–költői tájai | Művelődés. 04:44
Nagyon korán kezdtem el verseket írni, az évek során fejlődtem, hatott rám József Attila, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Frederico Garcia Lorca. Eleinte a szüleim szóltak, ha valami hiba volt a verseimben, egyetemista koromban Lászlóffy Csaba közölte több versemet a Szabadság Tetőn című rovatában, ő is beleszólt hogy miként írjak verset. Néhány versemet megzenésítettem, ahogy a Megtisztuló Megtisztelőt is, amit Budapesten a Blaha Lujza téren írtam egy éjjel. Néhány festményemhez is írtam verseket, de mindig a festmény volt meg hamarabb, és ahhoz született a vers, nem pedig fordítva. Festményeimben is, verseimben is igyekszem egy misztikus világot megjeleníteni, valami földöntúlit, Istenhez közelítőt. Régebb nagyon foglalkoztatott a szellemvilág, a dzsinnek, koboldok, angyalok világa. Burján gál enikő cukrászda. Mi határozza meg azt, hogy a megjelenített élmény költői vagy képi nyelven jut kifejezésre? A naplemente tekintete. 40×50 cm, olaj, farost Ha például, csak sétálok az utcán, és eszembe jut egy vers, azt leírom.
Versek; Kriterion, Bukarest, 1982 ( Forrás) Álomjog. Versek; Dacia, Kolozsvár, 1985 Örökölt csend. Versek; Kriterion, Bucureşti, 1988 Vízesések. Versek; Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, (A Kölcsey Társaság füzetei) Igazságszobor. Versek; Ablak, Székelyudvarhely, 1997 Világévszak. Versek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998 Időváros. Versek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001 A tizenegyedik parancsolat; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005. Burján gál enikő mihalik. Lélekvesztő. Versek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008 Források [ szerkesztés] Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 További információk [ szerkesztés] Borcsa János: "vagyok, magamtól elmenőben. " In: Ifjúmunkás, 1982/41. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Gyergyószentmiklós magyar irodalmi élete
A kilencvenes évek elejétől jártunk a szüleimmel nemzetközi művésztáborokba, Hajósra és Békésre, és ott tapasztaltam meg először, milyen közösségben alkotni. Egészen más, mivel a többi művész alkotása hat rám. Ettől én is más leszek. Példaképemnek tartom Matteo Massagrande olasz festőt, akivel a Hajósi nemzetközi művésztáborban találkoztam, az ő művészete nagyon különleges, főleg tengerpartokat, városrészeket és csendéleteket fest, de úgy mintha lepattogzana a képről a festék, és nagyon régen festették volna. Legtöbbször ő korrigálta a munkáimat, azt mondta egyszer, hogy úgy festek, mint egy 50 éves férfi. Csoportban alkotni egészen más, mint egyedül, hiszen hatunk egymásra. NÉPSZERŰ TÉMÁK. A misztikumhoz való viszonyod meghatározó világlátásodra és alkotói folyamatodra is… Alkotás közben elérek egy olyan pontra, amikor a festmény festi önmagát és én csak figyelem, hogyan alakul a látvány. Én csak egy eszköz vagyok, a festmény alakítja önmagát. Nagyon beteljesítő érzés látni a kiállításokon a festményeimet.