— Milyen nyelven beszél hozzád? — На каком языке она разговаривает с тобой? A legnépszerűbb lekérdezések listája: 1K, ~2K, ~3K, ~4K, ~5K, ~5-10K, ~10-20K, ~20-50K, ~50-100K, ~100k-200K, ~200-500K, ~1M
a körülöttük lévő emberekkel. Sok más nyelvet is beszélnek, mert Oslo Norvégia fővárosa és legnépesebb városa, Norvégia pedig egy gazdag és globalizált ország, amely nem zárkózott el a külvilág elől. Válasz Edit Q4-2015: A menekültek közelmúltbeli felszívódásával ezt felül kell vizsgálnom, néhány itteni kollégától és kommentelőtől kapott információval együtt. Ahogy Európa legtöbb országában / városában, Oslo lakói is nyelv. Természetesen a norvég nyelv gyakran előfordul. Valószínűleg a nyugati média és marketing hatványozottan növekvő fojtása és az amerikai életvitel álmával kapcsolatos érthetetlen szerelmi kapcsolat miatt. sok norvég fiatal büszke arra, hogy megmutatja angol nyelvtudását. Svájcban milyen nyelven beszélnek. Az angolt és a németet tanítják az iskolákban. Bár vannak romantikus nyelvek, nem találkozom velük gyakran. Azzal a olvasztótéglával, amiből Oslo lett, minden séta képviselői vannak, és zsebet vehet fel s minden fontosabb nyelvtől, attól függően, hogy hol van
Ha valaki az északi országrészből származik, nagy eséllyel türkmény vagy kirgiz (török nyelvek) beszélő közösség tagja. Délen a beludzsok és a brahnik beszélnek saját nyelvükön. Végül pedig kisebb indoiráni nyelveken kommunikálnak a pasajok, a nurisztániak… És ezek csupán a legnagyobb nyelvi csoportok; Afganisztánban összesen több mint 30 nyelven beszélnek. Mi a nyelv Tunéziában? Milyen nyelveket beszélnek ebben az országban?. A pakisztáni menekültek országuk 24 nyelvének egyikét beszélhetik anyanyelvükként. Legtöbben a pandzsábit, illetve annak szaraiki-szirajki dialektusát vallják első nyelvüknek. Jelentős számú beszélője van még a szindinek, a pastonak és a beludzsinak is, pedig az ország első hivatalos nyelve az urdu (második az angol), amit, bár a lakosság mintegy fele megért, csak 7-8% vall anyanyelvének. Természetesen a fent leírtak sem nyelvi, sem etnikai értelemben nem fedik azt a színes összetettséget, melyet a kontinensünkre érkezők képviselnek. Ha valóban szeretnénk megismerni ennek a térségnek (akár) a nyelvi bonyolultságát, mélyebbre kell merészkednünk…
Még ennyi év után is? Igen, mivel a lányom születésével egészen új szavak és fogalmak léptek az életembe, melyekre eddig nem volt szükségem. Mikor és hol kezdtél el dolgozni? Az első évben, amikor nyelviskolába jártam, besegítettem az egyik Idősek Otthonában, ez nem volt igazi munka, de sokat segített a nyelvtanulásomban. A nyelviskola elvégzése után hamar találtam munkát a szakmámban, de nagyon messze volt tőlünk, napi három órát töltöttem utazással. Később egy másik, közelebbi reklámügynökségnél találtam munkát, majd dolgoztam egy másik cégnek is, de ott felmondtak nekem, azt hiszem akkor még a nyelvtudásom nem volt elég jó és ezért nem hosszabbították meg a szerződésemet. Ezután egy időre szabadúszó lettem. A belga nyelv. Milyen nyelveket beszélnek Belgiumban?. Aztán jött egy új lehetőség egy új cégnél, ahol eleinte DTP operátorként, majd grafikusként dolgoztam, most pedig Art Director vagyok, igaz a kislányom születése óta csak részmunkaidőben dolgozom. Milyen gyakran utazol haza Mexikóba? Egy évben legalább egyszer. Az egyik nővérem Coloradoban él, Denverben, amikor tehetem, akkor hozzá is elutazom minden évben.
Tőlük tudom, hogy esőkérő gyermekdalocska ez, ami megragadt nagyapám emlékezetében és az enyémben is. Egyébiránt ennek a tisztán magyar falunak, Tápénak valami rejtett kapcsolata lehetett a szerbekkel, mert más jelek is vannak erre, nem csak a cseregyerek élménye. A tápai népnyelvben a szeretőt, a lányt, akinek udvarolunk, setyerának mondják. Márpedig ez a setyera nem más, mint a szerb secser, a cukor megfelelője (édes! ). Lehet, hogy ezt is valaki úgy hozta Tápéra, mint az esőkérő gyermekmondókát? (Van Tápénak egy határrésze a Maros parton, dűlője, szemben Deszk községgel, amelyiknek ez a neve: Vetyehát. Milyen nyelven beszélnek Oslóban, Norvégiában? Miért? | Referenz. Ezt a területet árverezéssel adta ki a község művelésre, s ezeken az árveréseken a Maroson túli szerb deszkiek is részt vettek. A Vetyehát az ő nyelvükből jött árverési szólást, a kótyavetyét őrzi (ko hoce vece dati, ki ad többet érte). A tápai magyarokban megragadt az árverésen elhangzott szerb mondat, biztosan nagyon sokszor hallották. A legszebb ilyen nyelvi emlék számomra ez: az első világháború idején Tápéra került egy szerb fiatalasszony, Milica néni, akit egy tápai fiatalember hozott magával a déli csatározásokból.
Eduardo Mendoza regényében Pomponius Flatus Názáretbe keveredik, ahol többek között a szent család tagjaival is ismeretségbe kerül. A vándorló filozófusnak a regény során ezer baja akad, egyvalami azonban nem okoz neki gondot: szóba elegyedni a terület lakosságával. Csak az marad homályban, hogy milyen nyelven teszi ezt. | 2013. augusztus 21. A regények világában nagyon megengedőek tudunk lenni. Svájcba milyen nyelven beszélnek svajcban. Elfogadjuk, hogy egy űrhajó leszáll egy idegen bolygón, és az űrhajósok minden további nélkül szóba elegyednek az először látott idegen lényekkel. Nem csupán mutogatással értik meg egymást, de rögtön hosszas filozófiai fejtegetéseket is tarthatnak saját társadalmi viszonyaikról, államaik berendezkedéséről stb. Ezen még azok a honfitársaink sem csodálkoznak, akik bizony már Bécsben vagy Pozsonyban is tolmácsra szorulnak, ha szeretnének felhajtani egy korsó sört. Eduardo Mendoza Pomponius Flatus különös utazása című regényében a címszereplő vándor filozófus közel-keleti bolyongásai során eljut Názáretbe, ahol megismerkedik Józseffel, Máriával, és a gyermekükkel, Jézussal is.
Nem tudom, hogy mekkora nyelvtudást szedett ott össze, de mindig emlegette, hogy ez mentette meg az életét, amikor orosz hadifogságba került az első háború idején. Valamit értett a másik szláv nyelvből, és amikor munkára vitték őket Szaratov gubernában (amit ő csak Szarató gubernának emlegetett), valahogy megértette, hogy a pópához keresnek a földműveléshez értő embert, amire mindjárt nyújtotta a kezét. Nem lett rossz dolga, igaz, hogy az ortodox ceremóniákon részt kellett vennie, de hát ugyanazt az Istent dicsérték ott is, mint Tápén. A szerb cseregyerek élményeiből még énrám is hullott valami. Nagyapám megtanított nekem egy szerb gyermekmondókát, amit még most is tudok, öregségemben, pedig annak van már hatvannál is több éve, hogy kántáltam ezt a valamit, aminek értelmét nem tudtam. Svájcba milyen nyelven beszélnek a franciak. Leírom ide, ahogy én mondogattam, mondogatom ma is: Oj dodolo dodolo, stábi tebe vajolo, jedna császá vodice, i od bogá kisice. Amikor a vajdasági magyar írókkal barátságba kerültem, Bányai Jánostól, Jung Károlytól kérdezgettem, mit is jelent ez a mondóka?