1393 januárjában az Hôtel Saint-Polban rendezett "vadak bálján" négy beöltözött társával együtt meggyulladt, s bár a király életét sikerült megmenteni, a többiek még fél órán át viaskodtak a lángokkal. Sokak szerint Károly ekkor őrült meg igazán: hol őrjöngő rohamok gyötörték, hol apatikusan meredt maga elé. Idővel már meg sem ismerte hozzátartozóit, elfelejtette a nevüket, sőt a sajátját is. Gyakran képzelte magát Franciaország királya helyett vérfarkasnak, miközben üvöltözve rohangált a palotában. Nem törődött a személyes higiéniával, nem váltott ruhát, nem tűrte, hogy bárki hozzáérjen, nehogy teste darabokra törjön. Hogy miért bomlott meg az elméje, nem tudni, ám annyit tudunk, hogy szülei – a kor szokásai szerint – közeli rokonságban álltak egymással. VI. Ibrahim oszman sultan ali. (Őrült) Károly francia király Hulton Archive / Getty Images Hungary III. György, aki elültette a marhahúst, mert azt hitte, fán terem Kedves Lordjaim és barackocskáim – szólította így gyakran a felsőházat III. György, Nagy-Britannia királya.
Murád · II. Szelim A birodalom fénykora (1520–1687) I. Szulejmán · II. Szelim · III. Murád · III. Mehmed · I. Ahmed · I. Musztafa · II. Oszmán · IV. Murád · Ibrahim · IV. Mehmed A birodalom hanyatlása (1687–1924) II. Ahmed · II. Musztafa · III. Mahmud · III. Oszmán · III. Ibrahim oszmán szultán – Wikipédia. Musztafa · I. Abdul-Hamid · III. Szelim · IV. Musztafa · II. Mahmud · I. Abdul-Medzsid · Abdul-Aziz · V. Murád · II. Abdul-Hamid · V. Mehmed · VI. Mehmed · II. Abdul-Medzsid Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 70004662 LCCN: n78075276 ISNI: 0000 0001 1666 9268 GND: 129287660
1526 augusztusában Mohácsnál szétverte a Magyar Királyság haderőit, és maga a király, II. Lajos is a csatatéren lelte halálát. Magyarország megürült trónját Ausztria Habsburg főhercege, I. Szulejmán a Trivium Könyvkiadótól - Minden, amit eddig nem tudtunk Ibrahim pasáról. Ferdinánd és Szapolyai János erdélyi vajda egyaránt magának követelte, s a helyi uralkodót kívánó oldal keményen ellenezte a Habsburg-uralom gondolatát. Szulejmán hajlandó volt Magyarország neki alávetett királyának elismerni Szapolyait, és 1529-ben megostromolta Bécset; a nagy távolság, a rossz idő, az utánpótlásgondok és persze a keresztény hadak ellenállása miatt azonban fel kellett hagynia az ostrommal. A következő nagy török hadjárat 1532-ben zajlott le, de Kőszeg hősies ellenállása folytán nem lett belőle több, mint egyszerő török betörés Ausztria határ menti területeire. A szultánt már lefoglalták a keleten zajló események, s jól tudta azt is, hogy az osztrákokat egyetlen csapással nem győzheti le, így 1533-ban békét ajánlott Ferdinándnak. Miután 1540-ben meghalt János király, és az osztrák seregek benyomultak Magyarország középső részére, Szulejmán alapvetően átértékelte magyarországi politikáját.
Már gyerekkorától kezdve foglya volt egy általa kitalált mesevilágnak, s szinte csak az érdekelte. Az emberi társaságtól igyekezett távol tartani magát, ami nem egyszerű feladat, ha egy egész népet kell irányítani. Az ellentmondást mértéktelen alkoholfogyasztással vagy bújócskázással próbálta feloldani. Kedvenc szelleme XIV. Lajos volt, ezért ráparancsolt szolgáira, hogy öltözködjenek a Napkirályhoz hasonlóan. Máskor hattyú formájú csónakjába ülve evezett talpig páncélban (ekkor kapta a Hattyúkirály becenevet), vagy kiült étkezni a hóesésbe, miközben a hőségre panaszkodott. Csónakázásáról egy másik történetet is feljegyeztek: akkor Wagner és Jozefine Scheffzky énekesnő is helyet foglalt a csónakban. A férfiakhoz vonzódó, haláláig nőtlen király megrémült, amikor a primadonna megsimította a haját, a csónak felborult, mire II. Lajos csupán azzal törődött, hogy magát mentse. II. Mágnesteszt: Hogyan ellenőrizzük az ezüst- és aranyérmék valódiságát? – NUMIZMATIKAMAGYARORSZAG.HU. Lajos bajor király Print Collector / Getty Images Hungary II. Lajos 1845 és 1886 között uralkodhatott, de az 1880-as években már teljesen elveszítette népszerűségét, szinte csak a zene és a költséges építkezés – ő építtette többek között Neuschwanstein kastélyát – érdekelte.
Hadai 1541-ben csellel elfoglalták Budát, és ezek után Magyarország három részre szakadt: északi és nyugati peremvidéke a Habsburgoké lett, a középső, Duna menti területeket (Buda központtal) a törökök szállták meg, míg Erdélyben a Porta vazallusállama jött létre János Zsigmond (Szapolyai János fia) névleges uralkodásával. Magyarországon 1543 és 1562 között háború folyt, amelyet időnként fegyverszünetek szakítottak meg; a törökök elfoglalták Temesvárt és a Bánátot, ugyanakkor Eger váránál vereséget szenvedtek. 1562-ben I. Ibrahim oszman sultan . Ferdinánd követei aláírtak Isztambulban egy békeszerződést, amelyben a felek elismerték a magyarországi status quót. perzsa hadszíntér. Szulejmán három nagyszabású hadjáratot vezetett Perzsia ellen. Az elsőben (1534-35) a törökök elfoglalták a Kis-Ázsia keleti felén fekvő Erzurum körzetét, valamint Irakot, betetőzve ezzel I. Szelim hódításait. A második hadjáratban (1548-49) a Van-tó környékének nagy része került Szulejmán uralma alá, a harmadik (1554-55) azonban már arra figyelmeztette a szultánt, hogy nem is olyan egyszerű feladat leigázni a perzsiai Száfávida államot.
I. Szelim udvarában nevelkedett, és Ibrahim segítette a trónörökös Szulejmánt, aki azonos korú volt vele. 1520-ban Szulejmán trónra lépésekor sok fontos pozíciót kapott, és a fiatal szultán első főembere lett. Ibrahim oszman sultan ii. Ibrahim számos diplomáciai találkozón és a politikában érvényesítette megszerzett tudását. Szulejmán támogatta őt, segítette az előrejutását, olyannyira, hogy Ibrahim arra kérte Szulejmánt, hogy ne támogassa őt annyira, mivel félt, hogy felkelti a többi vezír féltékenységét, akik hasonló magas pozíciókat szerettek volna megszerezni maguknak. Szulejmántól hercegi rangot és a városi helytartó címét kapta. Szulejmán, a "törvényhozó" 1520. szeptember 30-án történt trónra lépése (ami az "oszmánok aranykoraként" vonult be a birodalom történetébe) után Ibrahim előbb a hárem fehér eunuchjainak, azután a szultáni magánkamarának, később a solymászoknak a vezetője lett, végül pedig a "Nagyúr" legfőbb tanácsadója és nagyvezíre. Így nem egy esetben a magyarországi háborúk kérdésének eldöntése is nagyrészt az ő kezében volt.