Hihetetlen, de 15 év után folytatást kap az egyik legsikeresebb világvége film, a Legenda vagyok. A 2007-ben megjelent posztapokaliptikus, zombis film óriási bevételt hozott a készítők konyhájára, ezért már akkor tervbe vették egy lehetséges második rész leforgatását, ám valamiért sosem sikerült tető alá hozni. Forrás: Northfoto Legalábbis eddig, ugyanis a napokban hivatalosan is bejelentették, hogy érkezik a Legenda vagyok folytatása, amit a film egykori főszereplője, Will Smith erősített meg. Smith tehát az új részben is fontos szerepet tölt majd be, valamint Michael B. Jordan is, akit a színész maga jelölt be az Instagramon megosztott képen, ezzel is jelezve, hogy kollégák lesznek a Fekete párduc sztárjával. Forrás: Northfoto A történetről még semmit sem tudni, így egy jó ideig még biztos homály fedi majd, hogy egy előzményfilmet vagy az első rész folytatását fogjuk-e látni. Az azonban már biztos, hogy a forgatókönyvet az Oscar-díjas Akiva J. Goldsma n írja majd, aki az elsőt is íróként jegyzi.
Hollywood-i akták sorozatunk 41. epizódjában Francis Lawrence filmje, a Legenda vagyok. Legenda vagyok (2007) Formálódó forgatókönyvek Az 1971-es Omega ember című – Matheson által leginkább utált – adaptáció után számos stúdió kereste meg – különösen a 90-es évek elején új életre kapó világvége-zsáner okán – a Warnert, hogy megvegye tőle a Legenda vagyok jogait, ám a stúdió minden esetben mereven elzárkózott az adás-vételtől. Az ok egyszerű: az 1970 óta birtoklott jogokkal komoly terveik voltak, melyek már az 1990-es évek elejétől formálódni kezdtek, ám csak 1995-ben fogtak bele az új filmes feldolgozás fejlesztésébe. A projekt persze ólomlábakon cammogott előre, mert egyszerűen nem találtak megfelelő írót egészen A sejt című film 2000-es premierjéig, melynek írója, Mark Protosevich végül vállalta, hogy új formába önti Matheson remekművét. Protosevich verziója meglepően hűen követte az eredeti művet, ugyanakkor belepakolt néhány a kor filmjeire jellemző motívumot – pl. drogfüggőség -, melyeknek látszólag kevés közük volt a történethez.
És hogy hogyan néztek volna ki? A rajtuk dolgozó Alec Gilisnek hála most végre láthatjuk őket: "A Ridley Scott-féle Legenda vagyokban Arnold Schwarzenegger játszotta volna a főszerepet, és a 'hemocitákat' maszkmesterek segítségével keltették volna életre. Úgy emlékszem, 1997 tájékán csináltuk a próbafelvételeket a látványtervhez. Ridley-t a 17. századi viaszfigurák inspirálták. Egyetlen egy női tesztalanyon csináltuk meg a próbát, bemutatva rajta a lesoványodás fázisait. A felhelyezendő darabokat Ryan Kenneth Peterson és Steve Koch alkották meg, és Tom Woodruff Jr., Barry Koper és jómagam applikáltuk fel őket. Nem sokkal azt követően, hogy megcsináltuk a tesztet az Amalgamated Dynamicsnál, a Warnernél úgy döntöttek, hogy nem készítik el a filmet. A büdzsé 10 millió dollárral túlszaladt az optimálison. Az egész projekt a fiókba került mindaddig, amíg Francis Lawrence és Will Smith évekkel később el nem készítette a saját verzióját. Oda is voltak interjúink, de szinte nulla maszkmesteri munkára volt szükség. "
Bár be kell vallanom, mint versenyző épp az ellenkezőjét éltem meg, nagyon türelmes, jó taktikus voltam gyenge szélben, és a sebességem is általában jó volt ebben a tartományban. Az erős szelet sokat gyakoroltam, szerettem az ilyen edzés után épségben visszatérni a partra, de igazán soha nem voltam elég jó ilyen körülmények között. Nagy R. Attila (Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 152. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról! ) - ha tetszett, ajánld másoknak is!
Filmkritika Farkas Ádám kritikája Manhatten pusztuló felhőkarcolói közt egy Shelby Cobra száguld, az anyósülésen egy németjuhásszal, a volánnál ülő férfi pedig puskával az ölében szarvasokat kerget. Én közben a székem karfáját szorítom, és izomból féltem a nyugati világ horrorját. Legyen egy kihalt város. Kitalált? Nem, az úgy Raccoon City. Legyen sivatag. Nem, Kaptár 3. Legyen egzotikus. Párizs? Nem, ez se nem romantikus, se nem vígjáték. London? 28 nappal később. New York? Drága… de nem baj, jó lesz. Ettől majd garantáltan lefossák a bokájukat. ( A regényben és a korábbi filmváltozatban még Los Angeles a helyszín. - a szerk. ) És nem is tévedtek nagyot, mert azok, akik a látvány miatt járnak moziba, biztosan nagyot fognak majd csodálkozni, amint meglátják a kihalt New Yorkot teljes pompájában, madárrajostul, útburkolat alól feltörő növényestül. Ilyet ugyanis nem látunk minden nap: tökéletesen kidolgozott, iszonyatosan hangulatos és hatalmas terekről van itt szó, belekötni ebbe aligha lehet.
Az alagút bejáratánál a víz ellepi a meneküléskor összetorlódott és otthagyott autókat, az utcákon a közeljövőre való utalásként többnyire még forgatókönyvben sem létező filmek plakátjai málladoznak és még hosszan sorolhatnám, mennyi mindent tudunk meg csak a képi utalásokból és hogy mennyire keményen néz az ki, ahogy Will Smith egy anyahajón kiállított Blackbird szárnyáról ütögeti a sziget felé a golflabdáit. Merthogy Charlton Heston után ő most a következő Omega Man, Dr. Robert Neville, aki egyedül marad legény a gáton, hogy felvegye a harcot egy pusztító vírussal, ami en bloc leradírozta a homo sapiens sapienst a Földről színéről. Ő sem tudja, mi a helyzet Manhattenen kívül, de azért próbálja megtalálni az ellenszert, a nagy erőlködésbe és a magányba pedig bele is őrül kicsit, ami sajnos neki nem áll olyan jól. Van neki egy sírós, egy maga elé beszélős, meg egy nagyon mérges arca, ezeket variálva próbálja elérni a drámai hatást, ami hol sikerül neki, hol nem. Még A boldogság nyomában is több lehetőséget adott arra, hogy a drámai szerepéből kitörve az a viccesen optimista feka srác legyen, akit jó egy évtizede megismertetett és elfogadtatott már az egész világgal.