Peking támogatásáról biztosította az afganisztáni tálibokat szerdán a kínai külügyminiszter. Vang Ji ugyanakkor feltételül szabta, hogy a tálibok szigorúan határolódjanak el minden terrorszervezettől, köztük a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM), amelyet Kína az ujgurok lakta Hszincsiangban elkövetett merényletekkel vádol. A Vang Ji vezette delegáció szerdán a kelet-kínai Tiencsinben találkozott a kilencfős tálib küldöttséggel, aminek élén Abdul Gáni Baradar, a tálibok második számú vezetője áll. Vang a megbeszélés során arról beszélt, hogy az Egyesült Államok Afganisztán-politikájának kudarcára utal az amerikai és NATO-csapatok kivonása Afganisztán területéről. A Pfizer közölte a magyar adatokat – Nemsokára elfogy a Szputnyik V | Hírstart Podcast. A tálibok kulcsfontosságú katonai és politikai erőt képviselnek az országban, mondta Vang Ji, aki ezért is reméli, hogy fontos szerepet töltenek majd be az afganisztáni megbékélési folyamatokban és az ország újjáépítésében. Kína támogatja Afganisztán szuverenitását és területi egységét, ám ennek feltételeként azt jelölte meg, hogy a tálibok teljes mértékben elhatárolódnak az ETIM-hez hasonló terrorszervezetektől.
Ma már az ENSZ is felkiáltott az afganisztáni helyzet láttán és felszólította a közép-ázsiai ország szomszédait, hogy hagyják nyitva a határokat, mert ritkán látott menekültáradat indulhat el. Ma egyébként a tálibok elfoglalták az ország második legnagyobb városát, Kandahart, és már az afgán tartományi székhelyek közül a legjelentősebbek a kezükre kerültek. A 600 ezres városból most ezrek menekültek el, csakúgy mint a héten a többi tartományi fővárosból. Mindenki Kabulba tart, ahol egy hét alatt 72 ezerrel nőtt a gyerekek száma – jelentette a Save the Children nemzetközi gyermekmentő szervezet. Afganisztán bevehetetlen erőssége, a tálibokkal dacoló Pandzsír. Nincs viszont a menekülteknek pénze, hiszen többségüket elűzték otthonukból, most az afgán főváros utcáin tengődnek, vagy a város széli ideiglenes sátorvárosokban húzzák meg magukat. A legtöbben csak személyes holmijaikkal szöktek el, odahagyva házukat, földjüket, munkájukat, vagy üzletüket. A menekülteket pedig valahogy el kell vinni, ha Kabul eleste fenyeget. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a kivonulófélben lévő amerikai hadsereg hip-hop 3 ezer elitkatonát dobott át a kabuli reptér védelmére és megkezdte az amerikai állampolgárok kimenekítését.
Bár a franciák a többnemzeti Task Force Takuba művelet keretében szeretnék részben pótolni a kieső kapacitásokat, annak 600 fős létszáma erre nem lesz elég. A regionális és helyi kezdeményezések, mint a mali kormányerők kiképzése vagy a G5 Sahel gyorsreagálású dandár hasonló korlátozott eredményekkel járt, mint a 300 000 fős afgán biztonsági erők kiképzése Dél-Ázsiában. 2022-ben azonban Franciaországban is választásokat tartanak, és Macron azt reméli, a katonák hazahozatala talán javíthat eredményein. Afganisztán és a Száhel - két kivonulás margójára | MCC Corvinák. Francia katonák a Száhelben (forrás: shutterstock). Sokan sok helyen mutattak már arra rá, hogy az afganisztáni vagy száheli helyzetet nem lehet megoldani kizárólag katonai eszközökkel: a válságok mélyén ugyanis elsősorban politikai, társadalmi, gazdasági okokat kell keresnünk az etnikai feszültségektől kezdve a korrupt, gyenge vagy épp nem létező állami struktúrákon át a klímaváltozásig, a gazdasági lehetőségek hiányáig és a túlnépesedésig. Ezek kétségbevonhatatlan állítások. Ugyanakkor ezek a válságok mára olyan mértékben eszkalálódtak, hogy katonai erő nélkül sem lehet rendezni őket.
A kimenekítési akcióról Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka tartott rendkívüli sajtótájékoztatót csütörtök reggel - a nyilvánossá vált információkról ebben a cikkben számoltunk be. Levetítettek egy kétperces összeállítást is, amelyet a Sámán hadművelet névre keresztelt akció során készített felvételekből állítottak össze, ez került fel a honvédség YouTube-csatornájára. Afganisztán hírek ma 2012 relatif. Látható a képsorokon egyebek mellett a kabuli reptérnél felgyűlt hatalmas tömeg, néhány pillanat a katonák munkájából, a felvételek a honvédség csapatszállító Airbus repülőiről, és a WizzAir gépén Ferihegyre érkező menekültekről. Nyitókép: YouTube/amagyarhonvedseg
Szakértők szerint Kína emellett tisztában van az ország törzsi realitásaival és azzal, hogy a tálib vezetés emiatt számos kvázi autonóm csoportból épül fel, így a központi kormánnyal történő megegyezés sem feltétlenül garantálja a kínai befektetések biztonságát. Afganisztán hírek ma 2011 edition. Ugyanakkor a hasonló feltételek nem akadályozták meg a kínai befektetéseket olyan országokban, mint például Szudán vagy Kongó. Ennek ellenére a szakértők valószínűbbnek tartják, hogy a kínai beruházások az országban sokkal inkább a szíriai újjáépítési tervekre fognak hasonlítani, ami sok találgatás mellett kevés konkrét lépést hozott az ázsiai ország részéről. Kína ugyan ért el sikereket például Iránt érintő büntető intézkedések kijátszásában, a tálibokra vonatkozó amerikai, európai és ENSZ-szankciók biztosan nem erősítik a beruházási kedvet Afganisztánban, mely Kína felől a muszlim többségű Hszincsiang tartományon keresztül közelíthető meg, mely tartomány lakossága Peking részéről leginkább brutális elnyomást tapasztal.
Stoltenberg felszólította a tálib vezetés t, hogy tartsa be kötelezettségvállalásait, és biztosíts, hogy Afganisztán ne váljon ismét a nemzetközi terrorizmus menedékévé. A tálibok nak emellett véget kell vetniük az országban folyó erőszaknak, és tiszteletben kell tartaniuk minden afgán állampolgár - férfiak, nők és gyerekek - alapvető jogait tette hozzá. Emlékeztetett, hogy a nyugati katonai szerepvállalás és a nemzetközi közösség támogatása az elmúlt húsz év során példátlan fejlődési lehetőségeket nyújtott az afgán társadalom nak. Afganisztán hírek ma 2011 relatif. Hozzátette: amennyiben az új vezetés ezeket az eredményeket megpróbálja visszafordítani, akkor nemzetközi elszigetelődés vár rá. Jens Stoltenberg arra is kitért, hogy a szövetség számot fog vetni az afganisztáni szerepvállalás sal kapcsolatban. "Világosan tisztában voltunk csapataink kivonásának kockázataival, de az afgán politikai és katonai vezetés összeomlásának ilyen szintű gyorsaságára nem számítottunk. Le kell vonnunk a következtetéseket" - szögezte le.
Az USA pedig hadat üzent. Eleinte maga, majd a NATO szövetségeseivel karöltve hónapok alatt összeroppantotta a tálibok államát. A tálibok pedig elmenekültek, ki hova tudott. A legtöbbjük Pakisztánba, de sokan alámerültek és próbáltak alkalmazkodni az új világhoz. Amerikai és nyugati segítséggel azóta parlamenti és elnökválasztásokat tartottak Afganisztánban és több száz milliárd dolláros segélyeket felélve igyekeztek egy hivatalos afgán kormányhadsereget felállítani és kiképezni. Sajnos, a legnagyobb erőfeszítés ellenére, ez nem sikerült. Ugyanis azokat a tartományi városokat, amelyeket a most bevadult tálibok sorra elfoglaltak, a kormányerőknek kellett védeniük, de nem tudták megtartani. Így lassan-lassan felmorzsolódik a reguláris hadsereg és a terep a táliboké lesz. A vég kezdetét azt jelentette, amikor az amerikaiak tavaly megegyeztek Dohában a tálib tárgyalóküldöttséggel, hogy kivonulnak az országból, ha garantálják, a jövőben semmikor nem nyújtanak menedéket olyanoknak, akik terrorista akciókat követnek el az USA, vagy érdekeltségei ellen.