Az állam a kötelességét teszi, amikor támogatja a következő nemzedékeket nevelő intézményeket – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium új, 6, 5 milliárd forint kormányzati támogatásból épült sportcsarnokának átadásán pénteken. Gulyás Gergely kiemelte: egy olyan magas színvonalú oktatási intézmény fejlesztése, mint a budai ciszterci gimnázium, éppúgy érdeke az országnak, Budapestnek, mint ahogy magának az iskolának. A miniszter megköszönte a ciszterci rendnek, hogy az iskola működtetésével hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is legyenek, akik nemzetben gondolkodnak, akiknek egyéni sorsukon túl a nemzet, az ország sorsa is fontos. Azt is megköszönte a rendnek, hogy olyan iskolát működtet, ahova sok szülő íratja be szívesen a gyermekét. Hozzátette: a rendszerváltoztatás óta nagy utat tettek meg az egyházi iskolák. Büszkék lehetnek arra, hogy a kormány nem tudta úgy növelni az egyházi fenntartású iskolák számát, hogy ne legyen ezekben még mindig nagyobb túljelentkezés, mint amekkora az államiakban van.
Az elmaradt ballagás és a személyes búcsú hiánya miatt nehéz szívvel, de büszkén bocsátom őket útjukra. Hiszem és tudom, hogy mindannyian megtalálják és megállják a helyüket az életben, illetve hosszú távon keresztény alapokra fogják építeni hivatásukat és magánéletüket egyaránt. A kormány döntésének köszönhetően 2, 6 milliárd forintos támogatással újul meg a Ciszterci Szent István Gimnázium, a Ciszterci templom felújítása pedig 170 millió forintból valósulhat meg. A gimnáziumban olyan modern tornacsarnokot is kialakítanak, amelyben külön helyiséget kap a szertorna. A Ciszterci Szent István Gimnáziumban szeptembertől 737 diák kezdi meg a tanévet. A Magyar Kormány jelentős anyagi forrást biztosít a rend számára: hat nagyszabású beruházás közül Székesfehérvárona Ciszterci Szent István Gimnázium tornacsarnokának megépítésére, az intézmény fejlesztésére és a Nagyboldogasszony – Nepomuki Szent János/Ciszterci templom felújítására kerül sor. Nagyszabású fejlesztések a Ciszter Gimnáziumban Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárahétfőn bejelentette: a Ciszterci Szent István Gimnázium 2, 6 milliárd forintos támogatással fog megújulni és bővülni.
Az idejáró diákokat városszerte "józsefes"-nek nevezték, a gimnáziumot pedig "József"-nek. A rendszerváltozást követően a gimnázium visszakerülhetett a ciszterci rend tulajdonába, először Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium nevet viselve. A iskola jelenleg [ szerkesztés] Jelenleg a gimnáziumban 8 és 4 évfolyamos képzés folyik. Évente két ötödik és egy kilencedik évfolyamot indítanak, így az osztályok száma 20. Esti- illetve levelező tagozaton további 4 osztályban van lehetőség készülni az érettségi vizsgára. Az iskolaépületében tágas tantermek találhatóak, amiket úgy alakítottak ki, hogy azok ablakai az iskola díszudvarára tekintsenek. Ez 1813-ban történt meg. A székesfehérvári ciszterci gimnázium első igazgatója Villax Ferdinánd lett, aki később: 1826 és 1857 között zirci apát volt. Az iskola neve ekkor: A Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziuma. 1921-től Dr. Békefi Remig zirci apát akaratából az intézmény A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziumanevet viselte.
"Három évtizede természetes, hogy diákok százai tanulhatnak gimnáziumukban, de a rendszerváltáskor dühödt ellenállást váltott ki az intézmény újraindítása. Az államosítás előtt hatvan százalék volt az egyházi iskolák aránya Magyarországon, ennek ma a töredéke működik, de a gondviselés dolgozik értünk. Óriási munka van az intézményben; az elmúlt harminc év alatt több diák végzett itt, mint a kommunizmus évtizedei alatt az egyházi iskolákban együttvéve. Sokak áldozata révén magas ez a szám" – fogalmazott Soltész Miklós. Marton Bernát személyiségében kiemelte a hűséget és a kitartást, az Istenbe vetett bizalmat. "Ezt szeretnénk megköszönni, amikor átadjuk az Áder János köztársasági elnök adományozta kitüntetést. Köszönjük Magyarország hírnevének öregbítését, a texasi magyar ajkú hívek lelkipásztori szolgálatát" – nyújtotta át Soltész Miklós a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. "Zavarban vagyok, nem szolgáltam rá egy ilyen kitüntetésre, nem tettem semmi olyat, hogy ezt megkapjam" – mondott köszönetet Marton Bernát.
Az építkezés azonban a világháború miatt csak 1924-ben kezdődött el a helyszínen. Wälder Gyula közvetlenül a hegyoldalba tervezte meg az iskola-templom-rendház együttesét, ezért a hegy oldalát meg kellett bontani. A hegyoldalból kitermelt földet az elhanyagolt és kihasználatlan tóba öntötték. A tó mellett álló épületek közül a Szent Imre Gimnázium 1929-ben készült el, a Szent Imre-plébániatemplomot pedig 1938-ban szentelték fel. A Feneketen-tó helyszínrajza 1938-ban (Forrás:) Ebből az időből származik egy történet, amely magyarázatot kínál a tó nevének eredetére: "Öreg lágymányosiak mesélik, hogy mikor a cisztercita templom és gimnázium épült, a hegyoldal planírozásánál elhordott földdel fel akarták tölteni a tavat. Ez nem sikerült, de sok belehordott föld lebeg a vízben, ezért nem lehet megmérni a mélységét, azaz feneketlen a tó. A tó a mérnökök szerint 17 méter mély. Mi viszont mégis ritka pillanat tanúi voltunk: monda született a XX. században, egy nagyvárosban" – írja helytörténeti kutatásaiban Dr. György Lajosné a Feneketlen-tó név születéséről.