Bővebb ismertető "A Kék Zónák felfedezése világszerte milliókat indított el az egészségesebb és hosszabb élet felé vezető úton. " - Cseke Eszter és S. Takács András, az On the Spot alkotói A hosszú, egészséges élethez szerencse, jó gének, de legfőképp jó szokások kellenek. A megfelelő életvitellel és étrenddel akár egy évtizeddel is meghosszabbíthatjuk életünket. De vajon miért öt, jól körülhatárolható helyszínen él a legtöbb százévesnél idősebb ember a világon? Dan Buettner és munkatársai felkeresték Földünk Kék Zónáit, hogy utánajárjanak a hosszú élet titkainak. Costa Ricán, Szardínián, a japán Okinava-szigeteken, a kaliforniai Loma Lindában és egy apró görög szigeten, Ikarián tett látogatásai során Buettner felismerte, hogy néhány egyszerű, de hathatós szokás kialakítása megteremtheti egy hosszabb és egészségesebb élet lehetőségét. Hogyan élik meg a családi-baráti kapcsolataikat? Mivel táplálkoznak? Hogyan kezelik a stresszt? Dan Buettner boldog, idős emberek életszemléletét osztja meg az olvasókkal, miközben életvitel-tanácsaival minket is ösztönöz a változtatásra.
Lippai Lászlót a Madách Színház saját halottjának tekinti – olvasható a közleményükben. Lippait gyermekei, Anna és Levente, felesége, Krisztina gyászolja. lippai lászló Elhunyt Madách Színház
Az említett dán tanulmányból az is világosan kiderül, hogy az egypetéjű ikerpárok halálozáskori életkora között akár évtizedes különbség is lehet. 54-56. oldal
Rocketdog P >! 2020. november 24., 02:18 Az egypetéjű ikrek génállománya – minthogy egyetlen megtermékenyített petesejt osztódásából alakult ki – értelemszerűen azonos. Arra számíthatnánk tehát, hogy a gének nem csupán az egyedek kifejlődését irányítják (ezért hasonlítanak annyira egymásra az ikrek), hanem öregedésüket is, vagyis az utóbbi folyamat is azonos módon zajlik le az ikerpár tagjaiban. Ez azonban egyáltalán nincs így. A dán Kaare Christensen vezetésével zajló, számos egypetéjű ikerpár hosszú távú megfigyelésén és kikérdezésén alapuló kutatás nagyarányú eltéréseket mutatott ki a vizsgált személyek megbetegedés iránti hajlamában, élettartamában és egyéb jellemzőiben. A külső hasonlóságot nem számítva nagyon kevés biológiai vagy kórtani tulajdonság öröklődött a tanulmányozott egypetéjű ikerpárok mindkét tagjában. A New York Times 2006. szeptember 9-ei száma címlapon közölte egy ikerpár, a Tesauro nővérek fényképét. Az ő esetük tökéletesen illusztrálja a Christensen által leírt jelenséget.