Főtisztelendő Püspök Úr, Kedves Paptestvérek, Krisztusban Kedves Testvérek! A Szombathelyi Egyházmegye és az egész katolikus magyarság, de a Kárpát-medence katolikus lakói is Munkácstól Pozsonyon át Burgenlandig jeles ünneppel emlékeznek Szent Márton püspökre. Ennek az ünneplésnek a középpontjában tehát egy személy áll: Tours-i Szent Márton, Pannónia szülötte. És a lélek ereje az, amely a kultúrát hordozza, amely a közösséget is megteremti. Mélyüljünk tehát el kissé az ő életének üzenetében, hogy valóban szilárd, valóban erőteljes és gazdag lehessen a mai ünneplésünk. Mártonról szeretnék szólni, a keresztényről, Mártonról, az európairól, és Mártonról, a szentről. Márton Pannóniában született, mint tudjuk – ha a történészek vitatják is, hogy pontosan hol is Pannónián belül. Dr. Erdő Péter bíboros szentbeszéde Szent Márton ünnepén - Szombathelyi Egyházmegye. Kétségtelen azonban, hogy szülei hamarosan az akkor még egységes Nyugat-Római Birodalmon belül, Észak-Itáliába költöztek, hogy azután később élete legtermékenyebb részét majd Galliában tölthesse el. Születésekor az Egyház már két vagy három esztendeje békét élvezett.
2009. november 11. 08:02 A középkor egyik legnépszerűbb szentjét élete, és nem halála miatt avattak szentté. A 4. században Szombathely környékén született Mártont jólelkűsége, felebaráti szeretete, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték. November 11-i napja a néphagyományban a jobbágytartozás lerovásának ideje, melyet kiadós liba-lakomákkal és munkatilalommal ünnepeltek. Kétnapos Szent István Ünnepség Deákin | Felvidék.ma. Szent Márton élete Szent Márton 316-317 körül pogány római családban született a pannoniai Sabariában (a mai Szombathelyen). 15 éves korában a római hadseregbe sorozták. Katonaéveiben vitézsége mellett kitűnt jólelkűségével, felebaráti szeretetével, a betegek és a szegények iránti részvétével, egyszerű életmódjával. A legenda szerint Galliában, Ambianum (ma: Amiens) város kapujánál télen egy didergő koldusnak adta köpenye felét. 18 éves korában megkeresztelkedett, 20 éves korában megvált a hadseregtől. A Genovai-öbölben, Gallinaria szigetén remetéskedett.
A középkori erkölcstan tételeinek megalapozásához járult hozzá a Tisztességes élet alapelvei (Formula vitae honestae) című művével, melyben a négy fő keresztényi erényː az okosság, a nagylelkűség, a mértékletesség és az igazságosság témáit taglalja. A középkor az ifjabb Senecát kereszténynek tartotta, emiatt műveit előszeretettel másolták, így azok szinte teljes egészükben fennmaradtak. Márton De ira, azaz A haragról című értekezése is Seneca De ira című művének a rövidítése. [4] Más, kánonjogi tartalmú műveket is írt, pl a püspökök feladatairól. Szentté avatták, ünnepe november 11. Kapcsolatai korabeli római írókkal [ szerkesztés] Bár a kora középkort általában a műveltségbeli és nyelvhasználatban egyaránt megmutatkozó hanyatlás periódusának tartják, mégis meglepő irodalmi pezsgés jellemezte. ORIGO CÍMKÉK - Szent István. Bragai Márton kapcsolatban állt Venantius Fortunatus -szal, levelezésében megemlékezik róla a szintén kortárs Nagy Szent Gergely pápa. Szerepel a kortárs Tours-i Szent Gergely valamint a későbbi Sevillai Izidor krónikájában, " Ebben az időben halt meg Szent Márton, Galícia püspöke, ami nagy gyászt okozott a nép körében.
Ezenkívül gasztronómiai programokkal is várják a vendégeket Szombathely több éttermében, elsősorban finom libapecsenyére, és az újbor kóstolására.
Ehhez az időhöz fűződik, igen korán megkezdődött katonai szolgálata. 15 éves korában már a hadsereg kötelékében találjuk, hogy azután azok a nagy és hősies események is ide kapcsolódjanak, amelyeket később legendái újra meg újra megemlítenek. Ekkor hasítja ketté a köpenyét, hogy a fagyoskodó koldusra adja, ekkor éri az az élmény, hogy Krisztusnak adta azt, amit a legelesettebb szegény embernek odaadott. Márton fejlődése a szerzetesség irányába indul. Amikor keresztény lesz, először a klerikusok közé kerül, Poitiers-i Szent Hiláriusz püspök hatása alatt. Ám a kereszténység sem hozott békességet a Római Birodalomban. Julianus apostatától eltekintve is, aki a pogányságot akarta visszaállítani, voltak császárok, akik az arianizmussal szimpatizáltak. És nem pusztán a remeteélet kedvelése miatt, hanem azért, hogy az ortodox hitéhez, a niceai ortodoxiához hű maradhasson, inkább választotta a messzire vonulást, semmint hogy a meggyőződését, a hitvallását változtatta volna meg. Amikor pedig az ariánus korszaknak vége lett, visszatérhetett a klerikusi pályára, visszatérhetett az Egyháznak immár – később püspöki minőségben is – a szolgálatába.
1945 márciusában szovjet katonák halálosan megsebesítették. 1997-ben avatták boldoggá. Ünnepnapja: május 23. – Romzsa Tódor (1911 – 1947). Kárpátaljai görög katolikus püspök. 1947-ben a szovjet állambiztonsági szolgálat emberei gyilkolták meg Munkácson. 2001-ben avatták szentté. – Boldog Batthyány-Strattmann László (1870 – 1931). A "szegények orvosa", császári és királyi kamarás, főispán. "Életem egyik fő célja volt, hogy tevékenységemmel a szenvedő emberiséget szolgáljam, s ily módon Istennek tetsző dolgokat hajtsak végre. " Betegei mellett a környék szegényeit is segítette pénzzel, gabonával, ruhával és egyéb járandósággal. Figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, kongresszusokon vett részt, az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta. – Boldog Brenner János (1931 – 1957). A kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus papot 2018. május 1-jén szülővárosában, Szombathelyen került sor. Nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak.
Oltárképeken is megjelenik Szent László alakja. A szobrászati alkotások közül kevés származik a középkorból, a templomi szobrok elsősorban oltárszobrok, de konzolszobrokon is megjelenik a lovagkirály. Külön jelentősek azok az alkotások, ahol a Szent László-legendaciklus képei jelennek meg, összesen 14 felvidéki templomban találtak ilyen alkotásokat. Kovács László szerint Görföl Jenő annak ellenére művészi képeket készített ezekről a freskókról, hogy azok nagy része nagyon rossz állapotban maradt fenn. Dr. Font Márta a koronázásról tartott előadást (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidé) A koronázás a világi hatalom jelképe Dr. Font Márta egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa A tizenegyedik századi magyar királykoronázások közép-európai összefüggésben címmel tartott előadást. A magyar uralkodók hatása túlmutatott a határokon. A koronázás a világi hatalom szimbóluma volt, valamint a hatalom megerősítését is jelentette. A magyaroknál ennek további jelentősége is volt, hiszen a koronázás tényével egyféle szakralitást is kapott.