Az áram ára nem mindenhol ugyanannyi, ezért érdemes onnan importálni, ahol olcsóbb – és oda exportálni, ahol drágább. A magyar tőzsdei (HUPX, HUDEX) árak az elmúlt évben körülbelül 10-13 EUR/MWh magasabban alakultak, mint a németországi villamosenergia-árak. Más energiaforrások – például a földgáz – áráról írtunk már korábban ebben a cikkünkben. Látványos grafikonokon Magyarország áramtermelése - Villanyautósok. Magyarország, illetve a kelet-közép-európai térség áramellátása sokat változott az elmúlt időszakban. Míg korábban Magyarország importált áramot Ukrajnából, Romániából és Szerbiából is, mára mindhárom ország exportőrből importőrré vált, vagyis Magyarország exportál oda áramot. Más a helyzet Szlovákiában és Ausztriában, hiszen ezen országokban a magyarországinál alacsonyabb a villamosenergia ára – ám a szűkös határkapacitások miatt sajnos ezen irányokból nem tud több áram hazánkba érkezni. Az áramkereskedelem felé nyitás azt is jelenti, hogy a korábban csak gázkereskedő MET Csoport integrált kereskedőházzá vált, lefedve a teljes gáz- és áramkereskedelmi értékláncot a dél-kelet-európai és a kelet-közép-európai régióban.
Ezeket tipikusan családi házak és más épületek tetőzetén helyezik el, ellátva a tulajdonos áramfogyasztását. Az erőművek többsége ugyanakkor a villamos hálózatra van csatlakoztatva, így a fölösleges áramot más fogyasztók is felhasználhatják. (Az erőmű tulajdonosa pedig akkor, ha nem süt a nap, a hálózatról kap áramot. Miért nem használ több megújuló energiahordozót Magyarország? - Danube Capital - Elemzéseinkkel értéket teremtünk. A megfelelő árú és teljesítményű akkumulátorok elterjedéséig a naperőművek változó teljesítménye - hasonlóan a szélerőművekhez - komoly kihívást jelent. ) 2014 végéig 8829 háztartási méretű naperőművet jelentettek be, 68, 13 MW csúcsteljesítménnyel. [5] 2016 decemberében több mint 2000, többnyire kiserőmű építésére irányuló kérelem érkezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), ami a magyar napenergia teljesítmények gyors növekedését eredményezte. [6] 2017 végén már a háztartási méretű naperőművek csúcsteljesítménye 239 960 kW-ot tett ki. [7] A kiserőművek mellett több nagyobb teljesítményű naperőmű is épült Magyarországon, részben magán, részben állami és uniós forrásból.
Német- és Lengyelország, illetve Csehország e téren várható gyenge teljesítménye mögött elsősorban a szénhez való ragaszkodás áll. Míg az évtized végéig számos ország – Magyarország is – a szén kivezetését tervezi villamosenergia-mixéből, addig a teljes szénalapú uniós áramtermelés 90 százaléka a három előbbi tagállamban realizálódhat 2030-ban. A kevésbé szennyező földgáztüzelést tekintve Németország és Olaszország áll majd a sor elején, de Belgium, Spanyolország és Hollandia is nagy szerepet szán a gáznak, így ez az öt ország égeti majd el az EU-ban áramtermelésre használt gáz több mint kétharmadát. Németország a legnagyobb szénfelhasználó az Unióban A fentiek eredményeképpen számos ország árammixében még 2030-ban is jókora súlya lesz a fosszilis energiahordozóknak: Lengyelország áramtermelésének közel 70, Belgiuménak csaknem 60, Csehországénak pedig megközelítőleg 50 százaléka a szénhez, a földgázhoz vagy egyéb szennyező energiaforráshoz fűződik majd. Érdekes módon a jelentés szerint még Magyarországon is 22 százalék lesz a fosszilis részarány, ami ugyan kétségkívül még mindig alacsonyabb a várt 27 százalékos uniós hányadnál, de magasabb, mint a NEKT-ben megfogalmazott 10 százalékos cél.