Fotó: MTI/Kovács Tamás Orvosi lézerrel tisztítják a Lánchíd budai oroszlánjait Hamarosan befejeződnek a Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánok restaurálásának műhelymunkái. Az egyenként több mint tíztonnás szobrokat megtisztították, kijavították, a hiányzó részeiket pedig pótolták, így előreláthatólag az ősszel megszépülve térhetnek vissza a helyükre – olvasható a közleményben. Mint írják, az újpesti műhelyben dolgozó restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része. A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek. A tájékoztatás szerint a szakemberek a budai oroszlánok restaurálásához is nekiláttak. Legyen résen, ha busszal megy a budai Várba - térkép - Nemzeti.net. Megtisztították és fertőtlenítették a szobrokat, a hibák aprólékos feltárása ugyanakkor még nem ért véget.
Orvosi lézerrel is tisztítják a Lánchíd budai oroszlánjait, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő szennyeződéseket; a munka befejeztével a szükséges megerősítések után elvégzik a hibatérképen megjelölt javításokat, és pótolják a hiányzó részeket – tudatta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel. Hamarosan befejeződnek a Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánok restaurálásának műhelymunkái. Az egyenként több mint tíztonnás szobrokat megtisztították, kijavították, a hiányzó részeiket pedig pótolták, így előreláthatólag az ősszel megszépülve térhetnek vissza a helyükre – olvasható a közleményben. Mint írják, az újpesti műhelyben dolgozó restaurátorok csak olyan részeket pótoltak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Nem építettek be tehát olyan fogat, amely eredetileg nem volt a szobor része. A Budai Vár. A koncepcióhoz tartozott az is, hogy az oroszlánok felszínéről nem tüntették el az idő valamennyi nyomát. Megtartották például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén az elmúlt 170 esztendőben természetesen keletkeztek.
A Lánchídról készült képen jól látható az így kialakult összkép. A palota ezekkel a munkákkal nyerte el nagyjából azt az alakját, ami a II. világháborúig fennállt. A háború utáni teljes újjáépítést az 1950-es években kezték meg, és lényegében a munka még ma is tart, bár maguk a palotaépületek készen vannak, és a mai igényeknek megfelelő belső elrendezéssel funkcionálnak. A keleti szárnyban a Magyar Nemzeti Galéria, a déli részen a Budapesti Történeti Múzeum, míg a nyugati épületben az Országos Széchenyi Könyvtár kapott helyet. Hát kérem, eddig a történet. Sok érdekes részlet kimaradt, mert igyekeztem rövidre fogni a mesét. Lássuk a képeket! A budai vár története. Ezúttal a Budavári Siklóval megyünk fel a várba. A Szent György térre érkezünk. A tér másik oldalára átsétálva az alábbi (bal oldali) képet készíthettem. Jobbra fordítva a kamerát egy másik látvány fogad. Rákattintással érdemes mindkét képet egy kicsit nagyobb méretben megnézni. A itteni képek alatt további nagyítható kis képeket találunk, amelyek az egyik-egyik kapun belépve az ott található látványt mutatják az érdeklődő látogatóknak.
A korszerűsítéssel kapcsolatos információk a weboldalon, a felújítás eddigi jelentősebb eseményei a pedig a weboldalon érhetők el – áll a közleményben.
A polgárvároshoz képest a királyi palota csak jelentős késéssel épült újjá. A csupaszon meredező falakat csak három évtized múltán bontották le, s az új palotakomplexum első épülete közel fél évszázaddal a felszabadulás után, 1735-re épült fel. A felszabadítás után az első feladatok közé tartozott a vízmű helyreállítása. Ez a Duna partján, a mai Fő utca elején állt; két ló által hajtott vízemelő szerkezetből állt, amelyből facsöveken jutott fel a tisztítatlan víz a Várba. A vízvezeték felső tartálya a Szent György téren állt, s ebből látták el a várost Duna-vízzel. A budai vár kápolnája. Amíg ez nem működött, bőrzsákokban, lovakkal hordták a várba a vizet. Számos házban a pincebarlangok ba vájt kútból is nyertek vizet a lakók. A többség azonban a Szentháromság téren, a Mátyás-templom és a Városháza között 1718-ban felállított közkútról hordta az egészséges ivóvizet, amelyet a szemközti Svábhegy Doktor-forrásától (ma Városkút) vezettek fel csöveken. A romoknál is tovább őrizték a török uralom, illetve az ostrom emlékét Budán egyes helynevek és szokások.