Szerepét tekintve előbb a 2000-es egyesülést követően változott: ezt követően jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek tényfeltáró, leleplező riportokra, cikkekre, mint annak előtte, valamint olyan témákra, melyről máshol, mások nem írnak. 2015. februárját követően a lap politikai irányultságát tekintve eltávolodott a Fidesztől. A váltást követően kinevezett új lapvezetés célul tűzte ki a pártoktól független, a politikai szereplőktől egyenlő távolságot tartó, a minőségi újságírás nyugati hagyományait követő szerkesztőségi munkát. Magyar nemzet előfizetés 2. Bár a lap formáját tekintve az idők során változott, a logó a kezdetektől változatlan. Ugyanaz a betűtípus (bodoni antiqua), mellyel egyébként a Tizenkét pont főcímét nyomtatták az 1848-as forradalomban. A napilap sokáig a magyar lappiacon egyedüliként fekete-fehér nyomásban jelent meg. Ma már azonban a többi napilaphoz hasonlóan színes: 2016. október 22-én, Lovasi Eszter művészeti vezető tervei alapján, tipográfiailag is teljesen megújult, ma az online kiadásssal együtt közös szerkesztőség készíti a lapot.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. szeptember 24. péntek 09:00 Szombaton megjelenő, Lugas című mellékletünkből ezeket a cikkeket ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. Ígéretek földje Erdély – A világörökség része lett Verespatak – Fenntartásokkal fogadott UNESCO-döntés Londoni lakást Kenyából?
Itt Petõfi újra elszavalja versét, Jókai pedig a proklamációt olvassa fel a medikusoknak, akik közül jó néhányan csatlakoznak hozzájuk. Az Egyetem utcán végigvonuló, 3-400 fõre duzzadt tömeghez folyamatosan csapódnak emberek, az Egyetem térre érkezve, az összegyûlt tömeg hatására jogászok és a politechnikusok berekesztik óráikat. Az itteni menetrend ugyanaz: Petõfi a versét szavalja, Jókai felolvassa a proklamációt. A hallgatók csatlakoznak a felvonulókhoz, s az immáron kb. „Dicsőséges”. 5000 fõs tömeg 11. 30 körül érkezik a Szép és a Hatvani utcák sarkán álló Horváth-házhoz, amelyben a Landerer és Heckenast -nyomda mûködik. Petõfi, Jókai, Irinyi József (1822 – 1859, mûfordító, író, 1848-ban hosszúpályi képviselõ, titkár Kossuth pénzügyminisztériumában, 1849-ben Teleki László, párizsi követ mellett tanácsos) Degré Alajos, (1819 – 1896, író, újságíró, ügyvéd, 1848/49-ben alkapitány a 16. Károly huszárezredben) és Vidats János (1826 – 1873. 1848-ban százados a 14. "pesti csatár` honvédzászlóaljban, a híres Vidats-féle elsõ magyar gépgyár tulajdonosa és vezetõje, többször képviselõ) bemennek és Landerer Lajostól, az egyik tulajdonostól a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatását követelik.