pont). Hatályos: 2013. 01. - 2014. 27. Hasznos alapterület: az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a lakás fűthető helyiségei alapterületének összege (256/2011. pont). 3. ÁFA törvény – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában Ö sszes hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. rendelet 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület [2007. tv. 259. § 13/A. pont]. A NAV "Az összes hasznos alapterület értelmezése az Áfa tv. alkalmazásában" című tájékoztatója a oldalon érhető el. A NAV álláspontja szerint a tető alatti, legfelső fedett terasz számít bele az összes hasznos alapterületbe, ha a belmagassága legalább 1, 90 méter, és legalább korlát veszi körül. Amint már említettük, attól függően, hogy milyen jogszabályról van szó, a fedett terasz fogalma – sajnos – eltérő lehet.
2. Az olyan beépített tetőtér, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, huzamosabb tartózkodás céljára alkalmas, az OTÉK hivatkozott rendelkezései alapján építményszintnek minősül. Ezen túlmenően az OTÉK 85. §-a meghatározza a helyiségek méreteit, így a minimális belmagasságot is (a helyiségek közül csak a tároló helyiség minimális szabad belmagassága lehet legalább 1, 90 méter, a lakás további helyiségeinek minimális átlagos belmagassága ettől több, 2, 50 méter vagy 2, 20 méter). Mindez pedig együttesen azt jelenti, hogy a beépített tetőterek azon alapterületét, amelynek szabad belmagassága legalább 1, 90 méter, az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor figyelembe kell venni. 3. A pinceszint – az összes hasznos alapterület fent ismertetett fogalmára, valamint az OTÉK 1. számú melléklet 99. pontjára figyelemmel – építményszintnek minősül, ezért azt figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, különös tekintettel arra is, hogy a pinceszinten általában tároló helyiség létesül, amelynek szabad belmagassága – az OTÉK 85.
Társasházi lakások esetén ilyen területek általában nincsenek is, így a nettó és a hasznos alapterület megegyezik. Tetőtér esetén meg kell keresnünk a szobának azt a részét, ahol a belmagasság nagyobb, mint a küszöbérték, és ennek alapterületét számításba vennünk. A hasznos alapterület definíciójából adódik, hogy nem számítandó bele semmilyen épületszerkezet (fal, oszlop, kémény, szellőző, nyílászáró), a méretfelvételt mindig a helyiség vakolt falsíkjától kezdve kell megtennünk, a szabad belső méretekkel. Az alapterület kiszámításáról részletesebb cikket is írtunk, melyet a hivatkozásra kattintva olvashat. Garázs, teremgarázs A hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, tehát a ház/lakás minden helyisége beleszámítandó. A jogszabályi fogalmak alapján tehát a garázs a hasznos alapterület részét képezi. Családi házak esetében a garázs alapterületét egyszerűen hozzáadjuk a ház többi részének hasznos alapterületéhez. Társasházakban már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis a lakástól elszeparáltan megtalálható beállóhelyek beszámításáról nincs semmilyen hivatalos rendelkezés.
Amennyiben az így kapott hasznos alapterület meghaladja a 160 négyzetmétert, akkor az adott ingatlanra a CSOK sajnos nem vehető igénybe. A másik lakás esetében, ha az emelet nincs beépítve, tehát a fent megjelölt helyiségek még nem kerültek kialakításra, akkor annak alapterületét sajnos nem veszik figyelembe a hitelintézetek a hasznos alapterület számításánál, így a 74 négyzetméterrel lehet kalkulálni, amire 3 gyermek után 1. 2000. 000 Ft összegű kedvezmény adható. További kérdés esetén készséggel állunk rendelkezésére! Utolsó módosítás: 2021. január 05. kedd A C&I Hitelnet független hitelközvetítőként valamennyi hazai pénzintézet kiemelt stratégia partnere. A kiemelt együttműködésnek köszönhetően számos olyan kedvezményt tudunk biztosítani ügyfeleinknek, melyek közvetlenül a bankfiókban nem elérhetők.
~ Amely magában foglalja az összes helyiségek tételes és pontos felsorolását, a belső tereket határoló falak között mért távolsági értékek alapján számított négyzetmétert. ~... ~: valamennyi épület szint hűtött-fűtött helyiségei alapterületének összege. Az OTÉK szerint a ~ az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 m. )... A 122, 68 m2 ~ en, az egy légtérben megvalósított nappali, étkező, konyha funkciók mellett, egy kis kamra (csatlakozva a konyhához), egy szülői háló blokk gardrób bal és fürdőszobá val és két gyerekszoba, külön zuhany ozóval,... Nem vesz el a ~ ből helyet, bármelyik szabad falra felhelyezhető, ezen kívül könnyű hozzáférni a tartalmához, gyönyörűen dekorál. És mi lenne, ha maga a polc is önmagában egy dekoráció lenne? Elfogadnátok? A következő képeket nézve, én bármelyiket szívesen megtartanám. Jó hőszigetelés ű épület esetén: ~ (m2) x átlagos belmagassággal (m) x 40 W. Kevésbé jó hőszigeteléssel rendelkező épület esetén: ~ (m2) x átlagos belmagassággal (m) x 50 W. az 50 m2-nél kisebb ~ ű épületre; az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre; a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; a hitéleti rendeltetés ű épületre;... Átlagos belmagasság: a helyiség ~ éhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa (m3/m2).