Árpád-házi Szent Erzsébet élete Szent Erzsébet 1207 július 7. -én született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel. ) Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.
Szolgáltatások A gyógyvíz mellett természetesen gyógykezelések is várják a fürdőbe látogató vendégeket. A kezelések többsége TB támogatással is igénybe vehető. A már említett gyógykezelések közül kiemelendő a gyógyvizes kádfürdő, szénsavas fürdő, súlyfürdő, gyógymasszázs, gyógytorna, azonban a lista mondhatni végtelen, hiszen több mint harminc féle kezelés áll a betegek rendelkezésére. A szolgáltatás repertoár azonban itt nem ér véget, hiszen megannyi kényeztető masszázs, sókabin, élményzuhany, Kneipp-taposó, szaunavilág és szépségkezelés is gondoskodik a fürdőzők zavartalan pihenéséről. Az aktív pihenést kedvelőknek sem kell aggódniuk, hiszen röplabda pálya és fitneszterem is igénybe vehető a nyári szezon teljes ideje alatt. A fitneszterem a téli időszakban is nyitva tart. A legkisebbek felhőtlen szórakozását a játszószoba és a kültéren található játszótér biztosítja. Étkezési lehetőségek Azok akik a nap folyamán megéheznek, számukra a Szent Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő területén található tíz büfé és étterem széles kínálata nyújt étkezési lehetőséget.
Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik. Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképei. Emlékezete A Marburgban lefolytatott szentté avatási per (1231–1235) aktáinak tanúsága szerint kevesebb, mint öt hónap telt el Erzsébet halála és a sírjánál történt első csoda között, ami hírének gyors elterjedését bizonyítja. A csodás gyógyulásról beszámolók többsége ugyan 50–100 kilométeres körzetből érkezett, de volt köztük egy utrechti, a következő évben pedig a liège-i egyházmegyéből is. A Német Lovagrend nevében Türingiai Konrád, Erzsébet sógora vállalta magára a szentté avatási ünnepség költségeit, és szintén a rend anyagi támogatásával kezdődött meg a ma is álló marburgi Szent Erzsébet templom építése.
), Zsófia (1224. március 20. ) és Gertrúd (1227. szeptember 29. ). 1222-ben "utólagos nászútra" visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét. Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. 1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet "pazarlását", Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott. II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett I II. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette.
Az ugyanabból a faluból való Hildegunt és Teoderik ugyanazt vallotta eskü alatt. Adelheid és Adelheid ugyancsak megesküdött arra, hogy hosszú időn át látta őt betegnek és azután egészségesnek.